Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az egyetem az MTI-nek küldött tájékoztatásában idézte Cimer Zsoltot, a Víztudományi Kar dékánját, aki szerint a kar stratégiai célja, hogy felkészülten válaszoljon a klímaváltozás okozta, egyre összetettebb vízügyi kihívásokra, ennek érdekében pedig folyamatosan fejleszti kutatási infrastruktúráját és szakmai tudását – írja az alternativenergia.hu. A dékán szerint az Orczy-tóba telepített korai előre jelző rendszer lehetővé teszi a vízminőség változásainak valós idejű nyomon követését és a kedvezőtlen folyamatok gyors felismerését. Célunk, hogy tudományos eredményeinkre támaszkodva időben jelezzük a problémákat, és a gyakorlatban is alkalmazható, hatékony megoldásokkal járuljunk hozzá vizeink hosszú távú megóvásához – fogalmazott Cimer Zsolt.

Az egyetem felhívta a figyelmet: az Orczy-tó vízminőségét befolyásolja a nyári felmelegedés, a tartós csapadékhiány, a fokozott párolgás és az alacsonyabb vízszint, és különösen a nyári, aszályos és szélsőségesen meleg időszakokban fontos nyomon követni, hogyan változik a tóban az oxigénviszony, a tápanyagok koncentrációja, valamint az algák és a cianobaktériumok jelenléte. A okosbója folyamatosan gyűjti az adatokat, így a szakemberek képet alkothatnak arról, miként reagál a tó az időjárási és környezeti hatásokra. A mérési adatok elemzése hozzájárulhat prediktív algoritmusok fejlesztéséhez, amelyek a vízminőségi változások előrejelzésében játszhatnak szerepet.

Az okosbója úszó, napenergiával működő, automata vízminőség-ellenőrző rendszer, amely folyamatosan gyűjt adatokat a víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzőiről. A paramétereket egymással, valamint az időjárási körülményekkel összefüggésben értékelik, így olyan folyamatok is felismerhetők, amelyek a vízminőség javulásához vagy romlásához vezethetnek, a Víztudományi Kar kutatói pedig pontosabban feltárhatják a környezeti hatások és a vízminőség közötti összefüggéseket.

A rendszer a többi között méri a pH-t, amely a tó vizének savasságát vagy lúgosságát jellemzi, és amelyet a biológiai folyamatok – például az intenzív algásodás – jellegzetes napi ingadozással befolyásolhatnak. Az elektromos vezetőképesség az oldott ionok mennyiségéről ad képet, aszály és fokozott párolgás idején ugyanis a víz mennyisége csökkenhet, miközben az oldott anyagok koncentrálódnak, ami a vezetőképesség emelkedésében is megmutatkozhat. A zavarosság a lebegő részecskék mennyiségét jelzi, és változását okozhatja az üledék felkeveredése, a bemosódás vagy az algák nagyobb arányú jelenléte.

Az oldott oxigén tartósan alacsony szintje a vízminőség romlásának figyelmeztető jele lehet, különösen a magas vízhőmérsékletű nyári időszakokban. A nitrát a növények és algák számára hasznosítható tápanyag, de nagyobb mennyisége hozzájárulhat a túlzott algásodáshoz. A foszfát az édesvízi tavak algatermelésében gyakran meghatározó szerepet játszik. A klorofill-a a fotoszintetizáló szervezetek pigmentje, és mennyiségének követésével az algák biomasszájának változása és az intenzív algásodás kialakulása is felismerhető. A fikocianin a cianobaktériumokra (kékalgákra) jellemző pigment, mérésével a cianobaktériumok mennyiségének változása követhető, és a rendszer a tömeges elszaporodás kialakulása előtt is információt szolgáltathat.

Megjegyezték: az Orczy-tó állapota akár egyetlen napon belül is jelentősen változhat, ezért a vízminőségi paramétereket nem külön-külön, hanem egymással és az időjárási körülményekkel összefüggésben szükséges vizsgálni. A folyamatos monitoring segítségével nyomon követhető, hogy egy hőhullám vagy hosszabb csapadékmentes időszak hogyan változtatja meg a vízhőmérsékletet, az oxigénviszonyokat és a tápanyagok elérhetőségét, illetve hogyan reagálnak ezekre az algák és a cianobaktériumok.