Zöldinfó

Forradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal

Az új meteorológiai műhold megbízhatóbb időjárás-előrejelzést tesz majd lehetővé Magyarországon is.

Létrehozva:

25 perc telt el a létrehozás óta

2026-09-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon is pontosabb és megbízhatóbb időjárás-előrejelzést tesz lehetővé az új európai meteorológiai műhold, az MTG-I2, amelyet augusztus végén sikeresen pályára állítottak Francia Guyanából – írja az alternativenergia.hu. Az új műhold, ha minden a tervek szerint halad, 2027-ben kapcsolódhat be az európai meteorológiai szolgálatok teljes értékű működésébe, és ettől kezdve a gyorsan változó időjárási jelenségekről eddig elképzelhetetlen részletességű adatfolyam állhat majd rendelkezésre. Kocsis Zsófia meteorológus az MTI érdeklődésére elmondta: a műhold a tervek szerint 2027-ben kapcsolódhat be az európai meteorológiai szolgálatok teljes értékű működésébe. Magyarország az Európai Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Szervezete (EUMETSAT) tagja, közvetlenül hozzáfér az MTG (Meteosat Third Generation) – rendszer adataihoz, így az új mérések is beépülnek majd a mindennapi prognózisok készítésébe.

Az MTG-I2 fedélzetén található FCI képkészítő műszer 2,5 percenként továbbít felvételeket Európáról, ami jelentős előrelépést hoz a gyorsan változó légköri jelenségek nyomon követésében. A szakember kiemelte, hogy a meteorológusok a jövőben részletesebben követhetik a zivatarok vagy a köd kialakulását és fejlődését. Az új információk elsősorban a következő néhány órára vonatkozó, ultrarövid távú előrejelzések, valamint a heves zivatarokhoz és más veszélyes időjárási jelenségekhez kapcsolódó riasztások kiadásában nyújtanak segítséget.

Kocsis Zsófia kifejtette: a műholdas adatokat a numerikus időjárás-előrejelző modellekben, valamint a földfelszíni mérőállomások és a meteorológiai radarok megfigyeléseivel integrálva alkalmazzák. A műholdas mérések legnagyobb előnyének nevezte, hogy folyamatos információt szolgáltatnak a légkör azon területeiről is, ahol nem állnak rendelkezésre közvetlen földi mérőeszközök, ezáltal pontosabban meghatározható a légkör aktuális állapota.

A Meteosat harmadik generációjának második képalkotó műholdját, az MTG-I2-t augusztus végén állították pályára. Az Űrvilág űrkutatási hírportálon olvasható cikk szerint küldetésének jelentőségét az adja, hogy ezzel teljessé válik a harmadik generációs Meteosat első, három műholdból álló rendszere. Ezek a korábbiaknál sokkal gyorsabban és részletesebben képesek figyelni Európa és Észak-Afrika légkörét.

A műhold fedélzetén található FCI műszer adatai jóval többet jelentenek, mint az egyszerű műholdképek. A különböző infravörös és látható hullámhosszokon végzett mérésekből információ nyerhető például a vízgőz eloszlásáról, a felhők tulajdonságairól, aeroszolokról, légszennyezésről, vulkáni hamuról és erdőtüzekről is. Ez azt jelenti, hogy az MTG-adatok nem kizárólag a meteorológiai szolgálatok számára lesznek hasznosak. Fontos szerepet kaphatnak a klímakutatásban, a levegőminőség monitorozásában, a hidrológiában, a mezőgazdaságban, a környezetvédelemben és a katasztrófavédelemben is.

Az MTG-I2 másik különleges műszere a Lightning Imager (LI), a villámképalkotó. Ez folyamatosan képes érzékelni az egyes villámkisüléseket, éjjel és nappal egyaránt. Ennek különösen a rövid távú előrejelzésben lehet nagy jelentősége. Ha egy adott térségben hirtelen gyorsan növekedni kezd a villámtevékenység, az fontos jelzés lehet arra, hogy intenzív zivatar van kialakulóban. A meteorológusok így még azelőtt észlelhetik egy veszélyes időjárási rendszer gyors erősödését, hogy az más mérési módszerekkel egyértelműen felismerhető lenne.

A beszámoló szerint az MTG teljes sorozata végül hat műholdból, négy képalkotó (MTG-I) és két szondázó (MTG-S) műholdból áll majd, és a tervek szerint több mint két évtizeden át biztosítja az európai meteorológiai megfigyeléseket. A további műholdakat várhatóan 2033-tól állítják pályára, hogy fokozatosan leváltsák az előzőeket. A cél egy folyamatosan frissülő, többdimenziós légköri adatbázis létrehozása. A teljesen kiépített MTG-rendszer várhatóan legalább ötvenszer több adatot állít majd elő, mint az előző generációs MSG műholdak – olvasható a szakportálon közzétett cikkben.

Zöldinfó

Új korszak jöhet a vízgazdálkodásban: Magyarország Kínával működik együtt

Vízügyi szakmai tapasztalatcsere kezdődött Magyarország és Kína között.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Vízügyi szakmai tapasztalatcsere indult Magyarország és Kína között: a résztvevők megosztják tapasztalataikat és gyakorlati megoldásaikat az aszály, az árvíz, a folyók védelme és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról – írja az alternativenergia.hu. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a honlapján számolt be az együttműködésről, amely során a szakértők megosztják egymással a Tisza és a Hancsiang folyó vízgazdálkodása során szerzett tapasztalataikat. Azt írták: úgy tűnhet, a közép-európai Tisza és a kínai Hancsiang folyó között alig van közös pont, mivel több ezer kilométer választja el őket egymástól, és kezelésük nagyon eltérő földrajzi és intézményi keretek között zajlik. Azonban a két folyó vízgyűjtőterülete hasonló kihívásokkal néz szembe: azzal, miként lehet biztosítani, hogy elegendő víz álljon rendelkezésre a lakosság, a mezőgazdaság és a gazdaság számára, miközben a folyókat és a természetet is meg kell védeni. Az éghajlatváltozás pedig egyre nehezebbé teszi ennek az egyensúlynak a megtalálását.

Mint írták, Magyarországon a vízgazdálkodóknak súlyos aszályokkal, változó talajvízszintekkel és olyan helyzetekkel kellett megbirkózniuk, amikor ugyanazon vízgyűjtő területen belül egyszerre fordulhat elő aszály és árvíz. A legújabb tendenciák pedig azt mutatják, hogy a párolgás és a növények vízfelhasználása meghaladhatja a csapadékmennyiséget, így az aszály egyre nagyobb aggodalomra ad okot. A Hancsiang folyó a Jangce középső szakaszának legnagyobb mellékfolyója és Kína több ezer kilométernyi gátat, nagy víztározókat és vízügyi projektek hálózatát építette ki a vízkészletek kezelésére és az árvízkockázatok csökkentésére a folyó medencéjében. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektet a vízminőségre, az ökológiai védelemre, valamint a folyókban és tavakban lévő vízmennyiség fenntartására is. Tapasztalataik megmutatják, hogyan lehet a nagyszabású vízügyi infrastruktúrát összekapcsolni a környezetvédelmi erőfeszítésekkel – közölték.

A beszámoló szerint a Hancsiang és a Tisza vízgyűjtő-medencéinek testvérkapcsolatát elindító találkozón, augusztusban a kínai szakértők bemutatták a Hancsiang folyó medencéjében szerzett tapasztalataikat az adaptív vízgazdálkodás terén. A vízgazdálkodók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a víztakarékosságra, a vízügyi projektek összehangolására, a vészhelyzetekre való felkészülésre és a víz elosztásának javítására, aminek az új technológiák is egyre inkább részévé válnak. A magyar szakemberek pedig bemutatták a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszert, amelyet a vízhiányos időszakokban a vízelosztás koordinálására terveztek.

A beszámoló szerint a vízgyűjtő-területi testvérkapcsolat lehetőséget teremt a felek tapasztalatainak hasznosítására: Magyarország megoszthatja tapasztalatait a vízgyűjtő-területi gazdálkodásról, az európai vízpolitikáról, az ökológiai megközelítésekről és a természetalapú megoldásokról. Kína pedig a nagyszabású vízgazdálkodás, az infrastruktúra, a víz elosztása és a digitális technológiák alkalmazása terén szerzett tapasztalatait.

Ezek alapján a szakemberek át tudják gondolni, hogyan kell megváltoztatni a hagyományos vízgazdálkodási megközelítéseket, miközben az éghajlat egyre kevésbé kiszámíthatóvá válik. Példaként említették, hogy továbbra is elengedhetetlen az emberek árvíz elleni védelme, de a folyógazdálkodásnak figyelembe kell vennie az ökoszisztémákat is. Fontos a mezőgazdaság vízellátása, de a biológiai sokféleség fenntartása érdekében a víznek a folyókban és a vizes élőhelyeken is meg kell maradnia. Az infrastruktúra ugyan csökkenthet bizonyos kockázatokat, de a hosszú távú ellenálló képesség a természetes folyamatok helyreállításától és a természettel való együttműködéstől is függhet. A kezdeményezés az EU által finanszírozott, hároméves “EU-Kína vízügyi együttműködési projekt” része, amelyet az EU-Kína Vízügyi Platform (CEWP) támogat.

Tovább olvasom