Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Fák, zöldtetők és szigetelés: így hűtenék Budapestet a hőhullámok idején

A zöldítés és a passzív hűtésű épületfelújítás a válasz a klímavédelmi kihívásokra.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A főváros által indított Zöld panelprogram zöldítéssel és passzív hűtésű épületfelújításokkal adhat választ a klímavédelmi kihívásokra a főpolgármester tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. Karácsony Gergely Facebook-oldalán írt arról, hogy egy 2013 és 2025 között végzett felmérés szerint 32 vizsgált napból 24-en, vagyis az esetek 75 százalékában kimutatható volt a város pozitív hőszigethatása: Budapest 0,5-2,6 Celsius-fokkal volt melegebb az őt körülvevő területhez képest. A városban a legalacsonyabb átlagos felszínhőmérséklet a II. és a XII. kerületben, a legmagasabb a VI. és a VII. kerületben volt, a két véglet között 6,8 Celsius-fok volt a különbség, “ugyanabban a városban, ugyanabban az órában”. A Duna 6,6 fokkal hűti a környezetét, a repülőtér 5 fokkal fűti – jegyezte meg.

Hozzátette: az erre adott válasznak, a légkondicionálók használatának ára van, egy amerikai modellezés szerint a légkondicionálók hulladékhője éjszaka egyes helyszíneken 1 Celsius-foknál nagyobb átlagos léghőmérséklet-emelkedést okozott, súlyosbítva az éjszakai hőszigetet és tovább növelve a hűtési igényt. Hozzátette: Magyarországon a 2022-es népszámlálás szerint a lakások 27 százalékában van légkondicionáló készülék, Budapesten a XIII. kerület vezet az újabb építésű lakásállomány miatt, miközben a legmelegebb VI. és VII. kerületben – ahol a legrégebbi a lakásállomány -, kevesebb a klíma.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a június végi hőhullám alatt Magyarországon a napi villamosenergia-igény 23 százalékkal nőtt a hőhullám előtti napokhoz képest. A szűk keresztmetszet pedig városi szinten van: a hősziget miatt a városi éjszaka nem hűl le, a hűtési igény tovább él, a napelem viszont már nem termel, és ekkor lép be a drága gázos termelés. Úgy vélte, mindebből az alkalmazkodóképesség erősítése következik. Közterületen úgy, hogy fával, zöldfelülettel, akár mesterséges árnyékolással csökkentik a hőterhelést, a lakásokat pedig szigetelik. Megjegyezte: a szigetelt lakások védettebbek, de az egymást követő túlmelegedett éjszakák után a falak, födémek és berendezési tárgyak is hőtároló tömeggé válnak, így a jobb szigetelésnek úgynevezett passzív hűtési intézkedésekkel együtt van valóban hatása, például világos vagy zöld tetőkkel.

Advertisement

A főpolgármester közölte: hasznos és fontos felhasználása lehet az uniós forrásoknak egy átfogó épületfelújítási program, és Budapest ezt elkezdte a Zöld Panelprogrammal. Jelezte: amikor ennek folytatásáról vagy az új bérlakásépítési programról tárgyalhatnak majd a kormánnyal, választ kell találniuk a klímakihívásokhoz való alkalmazkodás összetett kérdéseire is.

Advertisement

Zöldinfó

Újraindíthatják a több mint egy évtizede leállított olajfinomítót

Újraindíthatják a 14 éve leállított észak-macedóniai olajfinomítót.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Megvizsgálja az észak-macedóniai kormány a 2012 óta nem működő OKTA olajfinomító újraindításának lehetőségét, hogy az ország ismét saját maga állíthasson elő dízelüzemanyagot, és csökkenthesse az importfüggőségét – közölte Hrisztijan Mickoszki északmacedón miniszterelnök. A kormányfő tájékoztatása szerint felkérték a finomító tulajdonosait, hogy mérjék fel a létesítmény műszaki állapotát, és vizsgálják meg, milyen feltételekkel, illetve mennyi idő alatt lehetne újraindítani a termelést – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A Szkopje közelében található üzem 2012 óta nem dolgoz fel kőolajat, jelenleg elsősorban üzemanyagok tárolására és elosztására használják. Az újraindítás lehetőségét az teszi időszerűvé, hogy az idén ismét üzembe helyezték a görögországi Szaloniki kikötőjét az észak-macedóniai finomítóval összekötő vezetéket.

Ez lehetővé teheti, hogy a létesítménybe ismét nyersolajat szállítsanak, amelyből helyben állíthatnának elő dízelüzemanyagot. Sanja Bozsinovszka északmacedón energiaügyi miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az elképzelés egyelőre kezdeti szakaszban van. A finomító újraindításáról csak részletes műszaki és gazdaságossági vizsgálat után lehet dönteni. Egyebek mellett azt kell megállapítani, hogy a hazai feldolgozás versenyképesebb lenne-e a kész üzemanyagok importjánál.

Az OKTA a görög HELLENiQ Energy energetikai vállalat tulajdonában van. A társaság 1999-ben vásárolta meg a finomítót, amely a termelés leállítása óta üzemanyag-kereskedelmi és logisztikai központként működik. Az északmacedón kormány a nemzetközi energiapiaci bizonytalansággal és a dízelüzemanyag-ellátás esetleges zavaraival indokolta az újraindítás lehetőségének vizsgálatát. A miniszterelnök ugyanakkor közölte, hogy az ország üzemanyag-ellátása jelenleg stabil. A legnagyobb üzemanyag-kereskedőkkel folytatott egyeztetések alapján az év végéig nem kell hiánytól tartani, és a vállalatok a jövő évre sem jeleztek ellátási problémákat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák