Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Javult a levegőminőség, de Magyarország még messze van a WHO szintjétől

A légszennyezés világszerte évente megközelítőleg 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A légszennyezés világszerte évente megközelítőleg 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben tízből kilenc ember az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásainál szennyezettebb levegőt lélegzik – hívta fel a figyelmet közleményében az alternativenergia.hu. A Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi nap alkalmából közzétett cikkében Varga Judit meteorológus, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa kiemelte: a helyzet ugyan javult, azonban a legtöbb magyar város továbbra is Európa szennyezettebb feléhez tartozik. A cikk szerint a légszennyezéssel kapcsolatos kár messze túlmutat a légzőrendszeren, ugyanis a tüdőrákon túl összefüggésbe hozható többek között a stroke-kal, a szívbetegségekkel, a cukorbetegséggel és a demenciával is. Különösen veszélyeztetettek a gyermekek, az idősek, a forgalmas utak vagy ipari létesítmények közelében élők és a rosszabb társadalmi-gazdasági helyzetben lévők – emelte ki Varga Judit.

Arról is írt, a szennyezéshez köthető halálesetek mintegy 89 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban történik, de Európa sem tekintheti megoldottnak a problémát. Ahogy legfrissebb levegőminőségi elemzésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) is leszögezi, az elmúlt évtizedekben Európa levegője összességében tisztább lett, az uniós levegőminőségi előírások azonban továbbra sem teljesülnek maradéktalanul. A légszennyezés ma is a régió legnagyobb környezeti egészségügyi kockázata – hívta fel a figyelmet a meteorológus.

Hozzátette: különösen fontos ebből a szempontból a 2,5 mikrométernél kisebb részecskék okozta szennyezés. Bár 2011 óta valamennyi országban csökkent az ennek való kitettség, az Európai Unió városi lakosságának 94 százaléka továbbra is olyan helyen él, ahol ezeknek a részecskéknek a koncentrációja meghaladja a WHO irányértékét – magyarázta Varga Judit. Hangsúlyozta: a nemrégiben felülvizsgált levegőminőségi irányelv 2030-ra szigorú levegőminőségi határértékeket határozott meg, melyek közelítik a WHO irányelveit, és elérésük segít csökkenteni ezeket a káros egészségi hatásokat.

Advertisement

A cikk szerint Magyarországon is javult a levegő minősége, de hazánk még messze van a WHO által ajánlott szintektől, az EEA által összehasonlított 761 európai város közül ugyanis Sopron kivételével valamennyi vizsgált magyar település a felsorolás szennyezettebb felében szerepel.

Magyarországon főként a kisméretű részecskék, nyáron pedig az ózon okoz problémát – hívta fel a figyelmet Varga Judit, kiemelve, hogy Magyarország egyike annak a hat uniós tagállamnak, amely még nem teljesíti maradéktalanul a 2020 óta érvényes nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségeket. Hazánk esetében az ammóniakibocsátást kellene tovább mérsékelni – szögezte le. A cikk szerint a kormányok a fosszilis tüzelőanyagok támogatásának csökkentésével, a levegőminőségi és klíma apolitikai tervezés összehangolásával és a mérőhálózatok fejlesztésével; a városok autómentes utcákkal, a gyaloglás és kerékpározás ösztönzésével; a vállalatok pedig saját kibocsátásaik mérséklésével és tisztább technológiák fejlesztésével járulhatnak hozzá a változáshoz.

Advertisement

Az iskolák és egyetemek energiahatékonyabb épületekkel, tisztább energiaforrások használatával, kerékpárbarát környezettel és úgynevezett “iskolautcák” kialakításával tehetnek a levegőminőségért, a civil szervezetek segíthetik az önkormányzatokat és a lakosság szemléletformálását, egyéni szinten pedig többek között a hulladék mennyiségének csökkentése, valamint az avar és a hulladék égetésének mellőzése jelenthet érdemi előrelépést.

Advertisement

Zöldinfó

Intelligensebb villamosenergia-hálózat épül

Új transzformátor alállomást adott át az E.ON Szombathelyen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, nagyfeszültségű transzformátor-alállomást, valamint a hozzá kapcsolódó hálózatfejlesztési beruházásokat adott át az E.ON Hungária Csoport szerdán Szombathelyen – írja az alternativenergia.hu. A 7,5 milliárd forint értékű fejlesztés a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényeinek hosszú távú kiszolgálását segíti. Az új szombathelyi alállomás a 132 kilovoltos nagyfeszültségű hálózatból érkező villamos energiát 22 kilovoltos, illetve 11 kilovoltos középfeszültségre alakítja át, ahonnan az elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz, a megépült két transzformátor együttes kapacitása 80 megavolt-amper (MVA). A létesítmény működtetéséhez kétrendszerű nagyfeszültségű távvezetéket, nagyfeszültségű összekötő kábelvezetéket, valamint középfeszültségű földkábelt is kiépítettek. Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az átadóünnepségen elmondta: Szombathelyen és térségében az ipari beruházások, valamint a lakossági igények bővülése egyre nagyobb elvárásokat támaszt villamosenergia-hálózattal szemben. Ezzel párhuzamosan a megújulóenergia-termelés is dinamikusan növekszik, Vas megyében például a háztartási kiserőművek száma az elmúlt öt évben például megnégyszereződött.

“Mindez nagy kihívások elé állít bennünket, a hálózatnak egyszerre kell megfelelnie a növekvő ügyféligényeknek, a megújuló energia befogadásának és a megbízható energiaellátásnak” – mutatott rá a vezérigazgató. Pethő Gergely elmondta, hogy a beruházás a Danube InGrid magyar-szlovák intelligens hálózatfejlesztési program tizenkettedik, egyben utolsó alállomás-fejlesztése. A jövő évben hivatalosan lezáruló program több mint 110 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodott. Az E.ON által Magyarországon megvalósított fejlesztés tervezett értéke 46 milliárd forint.

A magyarországi beruházásokhoz 16 milliárd forint, a szlovákiai fejlesztésekhez 23 milliárd forint támogatást biztosít az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszköze (CEF), a fejlesztések további részét a részt vevő vállalatok saját forrásból finanszírozzák. A program E.ON észak-dunántúli szolgáltatási területén 110 ezer ügyfél biztonságos energiaellátásához járul hozzá, az alállomások fejlesztésén túl 135 kilométernyi nagyfeszültségű hálózatot korszerűsítettek, 48 kilométernyi optikai hálózatot építettek ki, illetve 10 kilométernyi középfeszültségű hálózatot építettek át madárvédelmi okokból, valamint jelentős digitalizációs beruházásokat is végrehajtottak – sorolta a vezérigazgató.

Advertisement

Hozzáfűzte: fejlesztések eredményeként a hálózat kapacitása bővült, működése is intelligensebbé, jobban irányíthatóvá vált. A korszerű mérő- és érzékelő berendezések, valamint az automatizált rendszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljanak a változó hálózati viszonyokra és hatékonyan használják ki a rendelkezésükre álló infrastruktúrát. Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere az átadóünnepségen kijelentette: a beruházás eredményeit a szombathelyiek a hétköznapokban tapasztalják majd meg, és akkor mondható sikeresnek a fejlesztés, ha “észre sem veszik” annak működését.

Az alpolgármester hangsúlyozta, Szombathely fejlődő város, a fejlődéshez pedig megfelelő infrastruktúrára van szükségük. A korszerű hálózat reményei szerint képes lesz kiszolgálni a növekvő igényeket, ami további fejlesztések előtt is megnyitja az utat. Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti intézetének szakmai főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a kivitelezés előtt zajló régészeti kutatás során 400 régészeti emléket azonosítottak a helyszínen, köztük vaskori temetkezések nyomait, római kori épületmaradványokat és egy különleges ezüstérmekincset. Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette: terveik szerint a megtalált régészeti leleteket időszakos kiállítás keretében mutatják be a nagyközönségnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák