Zöldinfó
Biomassza vagy erdővédelem? Újraindulhat a fakitermelés a védett területeken
Nemzeti parkjaink erdei égnek a biomassza-erőművekben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Ismét zúghatnak a fűrészek védett erdeinkben is, lejárt a fakitermelési moratórium – írja az alternativenergia.hu. A többek között a lakosság zavartalan tűzifaellátásával indokolt fakitermelések szükségességét azonban megkérdőjelezheti, hogy valójában minden harmadik kivágott fa biomassza-erőműbe kerül, ahol rendkívül rossz hatásfokkal, villamosenergia-fogyasztásunk mindössze 3%-át biztosítva megsemmisül. 2023 óta a hazai biomassza-tüzelésű erőművekben elégetett fa mennyisége radikálisan, 217%-kal, azaz több mint 1,2 millió m3-rel nőtt, miközben a hazai tűzifa célú fakitermelés 44%-a védett, fokozottan védett vagy Natura 2000 területről származik. A WWF Magyarország által közzétett legfrissebb adatok jogos aggodalmat ébresztenek azzal kapcsolatban, hogyan fogjuk a gyakorlatban legértékesebb erdeinket megőrizni a moratórium lejárta után, biztosítékok és konkrét intézkedések nélkül. A tavalyi évben több fa égett el biomassza-erőműveinkben, mint valaha. Az Ajkán, Pécsett és Oroszlányban működő létesítményekben 2025-ben elégetett 2 330 000 m3 fásszárú tüzelőanyaggal 6 és fél Puskás Arénát lehetne színültig megtölteni. Ennek mintegy 50-60%-a természetes erdőkből származik. Ami még aggasztóbb, hogy a tűzifa céllal kivágott fák közel 44%-a védett, fokozottan védett, illetve Natura 2000 területekről érkezik.
„Ez felfoghatatlanul nagy ár ahhoz képes, hogy ezek az erőművek az éves villamosenergia-igényünk csupán 3%-át képesek fedezni – emelte ki dr. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője. Szerinte a helyzet rendszerszintű felülvizsgálatot követel. – Azonnali alternatíva és egyben a legreálisabb kompromisszum a biomassza-erőművek ún. hőkövető üzemre való átállása lenne. Ebben az esetben az erőművek csak akkor és olyan arányban termelhetnének áramot, amennyit a pillanatnyi távhő- és ipari gőzigény megkövetel, illetve amit a kazánok technológiai korlátai megengednek. Az erdőkből származó erőművi tűzifa-felhasználást alapjaiban kell átgondolni, amelyhez először tárcaközi biomassza-bizottság felállítása, valamint széleskörű szakmai egyeztetés és konszenzuskeresés szükséges” – mondta a szakértő. Természetesen ehhez jelentős üzletimodell-váltásra lenne szükség, de a 2026-os év a súlyos aszállyal, vízhiánnyal és az energiaválsággal végérvényesen bebizonyította, hogy teljes mértékben és radikálisan újra kell gondolni a természeti erőforrásainkkal való gazdálkodást. Annak érdekében, hogy valóban fenntartható és jól koordinált energiaátmenetet valósítsunk meg Magyarországon, a teljes szemléletváltás mellett a szakmai építkezésnek mielőbb egy országos energiatervezési és környezetgazdálkodási központ felállítását kellene célul kitűzni.
„Hőkövető üzemmódban az éves fásszárúbiomassza-igény óvatos becslések szerint is 22%-kal, vagyis hozzávetőleg 500 000 m3-rel csökkenthető lenne. Az elmúlt évtizedekben Magyarországon a hivatalos statisztikák szerint az éves kitermelt fatömeg mintegy 6-7 millió m3 volt, így ez a megtakarítás önmagában akár a teljes hazai erdőterületek tizedét kitevő nemzeti parki erdők háborítatlanságát is biztosíthatná – nagyságrendileg ekkora területről nem kellene kitermelni fákat az erőművek kedvéért. De célzott technológiai fejlesztésekkel – például hőtárolással, a kazánok szabályozhatóságának növelésével – a megtakarítási arány akár az évi 35%-ot, vagyis a 850 000 m3-t is elérhetné, és akkor még nem számoltunk az erőművek által távfűtött épületek energiahatékonysági korszerűsítésében rejlő lehetőségekkel” – tette hozzá Csontos Csaba.
Ezeknek a megtakarítási lehetőségeknek a fényében érdemes megvizsgálni a szociális tűzifa kérdését. A kormány többek között a ~300 000 m3-nyi szociális tűzifával indokolta a moratórium feloldásának szükségességét, miközben ez a fatömeg kevésbé pazarló felhasználás mellett könnyedén megspórolható lenne. Az országos tűzifaigény azért is kifogásolható érv az október elsejével védett területeken is újrainduló fakitermelésekre, mert a most kitermelt faanyag ebben a szezonban nem alkalmas minőségi tűzifa biztosítására. A száraz, megfelelően előkészített, felhasználásra valóban alkalmas tűzifa fűtőértéke ugyanis akár kétszerese is lehet a friss vágásból érkező nedves fáénak. A nedves fa elégetése ráadásul jelentős mennyiségű szállóport bocsát ki, így a lakossági fűtés télen az egyik legfőbb légszennyező forrás Magyarországon. A szállópor évente ~13 000 állampolgár idő előtti halálához járul hozzá, és belélegzése hosszú távon tartós egészségkárosodást okozhat.
A biomassza-erőművek profitorientált vállalatok, ezért az átálláshoz külső ösztönzőkre van szükség: az államnak jogszabály-módosítással és a támogatások újragondolásával kell előmozdítania a változást. A szociálistűzifa-program keretének emelése mellett a lakossági tűzifa hatékony és alacsony szállópor-kibocsátását elősegítő, már működő hazai jó példákat is támogatni és terjeszteni kell. Célzott szemléletformálásra és a tűzifabeszerzési adatok átláthatóvá tételére is égetően nagy szükség van; nem csak az erőművi, hanem a lakossági felhasználással kapcsolatban is. Hiszen ha a tűzifa célú fakitermelési adatokból levonjuk az erőművekben és fűtőművekben elégett mennyiséget, a hozzávetőleg 800 000 m3-es különbözet aligha fedezheti a tényleges lakossági igényeket, különösen annak a tudatában, hogy a 2022-es népszámlálás alapján a magyar háztartások harmada fával vagy fával is fűt. Tehát a hivatalos adatokon túl vélelmezhetően több millió köbméter lakossági célra felhasznált tűzifa eredetéről egyáltalán nincs kézzelfogható és megbízható információnk. Éppen ezért csak a fent javasolt, szakmai párbeszéden alapuló komplex megközelítéssel tehető ténylegesen fenntarthatóvá a hazai fatüzelés és erdőgazdálkodás – aminek a WWF Magyarország által javasolt első lépései a fakivágási moratórium meghosszabbítása, a tárcaközi és szakmai párbeszéd beindítása, valamint az erőművi tűzifa-felhasználás teljes újragondolása kell, hogy legyenek.
Zöldinfó
Vízügyi beruházás indul a Nyírségben – 140 helyszínen avatkoznak be
Vízvisszatartási program indul a Nyírségben.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
Mintegy 22 milliárd forint értékű vízvisszatartási és vízpótlási projekt indul el a Nyírségben – közölte az élő környezetért felelős miniszter egy szakmai előadáson Nyíregyházán. Gajdos László elmondta: a jelenleg a közbeszerzési fázisnál tartó program keretében 140 helyszínen fognak beavatkozni a szakemberek annak érdekében, hogy elkezdődjön egy vízvisszatartási folyamat a térségben, valamint megvalósuljon a Tisza vizének a tájba történő kivezetése – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető emlékeztetett: elkészült a hatszáz oldalas Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv, ami a következő négy évben meghatározza Magyarország vízügyi stratégiáját. A szakmai dokumentum több mint ezermilliárd forint értékű beruházást tartalmaz, amelyet az Európai Unió segítségével szeretne megvalósítani a kormány.
Most egy olyan anyag van a kormány előtt tárgyaláson, amelyben körülbelül 980-1000 beavatkozás és komoly vízügyi építkezés szerepel, ezek a későbbiekben biztosíthatják, stabilizálhatják Magyarország vízgazdálkodását – fogalmazott a miniszter. Gajdos László hangsúlyozta: a gazdáknak másképp kell gazdálkodniuk a területeiken, a vízmegtartás érdekében át kell alakítani a termelési szerkezetet és ebben támogatni fogja a kormány a termelőket. Elmondta: a belvízelvezető csatornarendszereket – eredeti céljától eltérően – a tájba történő vízkivezetés és víztározás eszközeivé kell tenni. A tárca emellett szeretne egy olyan akciót elindítani, amelyben vízgyűjtő edényeket biztosítanak a lakosságnak, és támogatja, ha a gazdák vízmegtartásra átadják földjeiket a vízügyi igazgatóságoknak.
Az ivóvízhálózat fejlesztésével kapcsolatban Gajdos László kitért arra: 3700 milliárd forintot kellene fordítani arra, hogy Magyarország hálózata “normális” helyzetbe kerüljön. A kormány ezt a munkát egy 50 milliárd forint értékű uniós pályázattal már elkezdte, a tárca pedig azon dolgozik, hogy legalább évi 200 milliárdot tudjon biztosítani a víziközmű-szolgáltatóknak az ivóvízhálózatok megújítására és fejlesztésére, ezzel megakadályozva például a vízpazarlást – ismertette a tárcavezető. A miniszter előadásában kitért az erdőgazdálkodás kérdésére: elmondta, szeretnének egy ökológiai típusú erdőgazdálkodást kialakítani Magyarországon, ehhez csökkenteni kell a fakivágásokat.
Meg kell vizsgálni, hogy kell-e évente 600 ezer köbméter fát exportálnia az országnak – hangoztatta, majd megjegyezte: 6-700 ezer köbméter fát használnak el az erőművek, 1,3-1,4 millióra az iparnak és a fafeldolgozóknak van szüksége, további 1,4 milliót pedig a lakosság használ el fűtésre. Nagy dolognak nevezte, hogy idén 300 ezer köbméterrel kevesebb fát termeltek ki, mint amit az erdőtervek tartalmaztak. Jó az irány, de jövőre szeretnének egymillió köbméterrel kevesebb fát kitermelni, ebben pedig a huszonegy állami erdőgazdaság átalakításának fontos szerepe lesz azzal, ha nem a profittermelésben, vagyis a fa eladásában lesznek érdekeltek – összegzett a miniszter.
Hozzátette: ha jelentősen csökkentik a költségeiket és európai mintára egy központi erdészetté és néhány kisebb vállalattá alakítják át a jelenlegi erdőgazdálkodási struktúrát, az sokkal hatékonyabbá teszi a működésüket, illetve nem lesznek rákényszerítve arra, hogy “meggondolatlanul” vágják ki és kereskedjenek a fával. A szakmai előadáson Gajdos László arról beszélt: a következő években 40 milliárd forintot fordítanak egy településfásítási program elindítására, létrehozzák a klímával és a környezetvédelemmel foglalkozó hatóságot, több mint kétmilliárd forintot biztosítanak a jövő évi költségvetésben az állatmenhelyek felújítására.
A tárcavezető a minisztériumhoz tartozó társaságok és hatóságok vezetőcseréiről szólva elmondta: most zárult a nemzeti parkok igazgatói pályázata, hamarosan megjelennek az erdőgazdaságok vezetői pályázatai. Hasonló folyamat zajlik az Országos Vízügyi Igazgatóságnál, a Hungarometnél és a hortobágyi génmegőrző társaságnál is – tette hozzá.
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaNapelemek: drasztikusan felgyorsulhat az engedélyezés
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaNem támadhatja meg Lengyelország az uniós klímacsomagot
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaSzokatlan magyar napelemes technológia juthat el a világűrbe
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaNem bírja majd az elektromos hálózat a napelemeket? Meglepő lépésre szánták el magukat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA természet időtálló kincsei: ismét keresik az év szentélyerdejét
