Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig a tervezett lakossági energiahatékonysági programban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Akár 120 ezer otthon újulhat meg 2030-ig a tervezett 600 milliárd forintos lakossági energiahatékonysági programban – hívta fel a figyelmet az alternativenergia.hu közleményében. Hangsúlyozták, a Wekerle Plusz program keretében új lehetőség nyílhat a használt lakások energetikai korszerűsítésére. A kormány által tervezett lakossági energiahatékonysági program 2030-ig összesen 600 milliárd forinttal segítheti a családi házak és társasházak felújítását. A fejlesztések akár 120 ezer család otthonát érinthetik, és a támogatási rendszerbe 16 év után ismét bekerülhetnek célzottan a panelépületek, valamint a társasházi lakások is.

Az ingatlanhirdetési portál számítása szerint egy 20 lakásos társasháznál akár 100 millió, egy 45 lakásos épületnél pedig 225 millió forint támogatási keret is elérhető lehet, ha minden lakás után igénybe vehető a maximális 5 millió forint összeg. Ehhez lakásonként legfeljebb 200 ezer forintos önerő társulhat. Így az önerővel együtt egy 20 lakásos háznál 104 millió, egy 45 lakásos társasháznál pedig 234 millió forint fordítható energetikai korszerűsítésre a maximális összegekkel számolva. A tervek szerint a társasházak lakóközösségei vissza nem térítendő támogatást és kamattámogatott hitelt is igényelhetnek majd.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben úgy fogalmazott, a program ott segíthet, ahol a felújítás eddig a magas költségek miatt elmaradt. A kormányzati becslések szerint a felújítási hullám több mint 1100 milliárdos megrendeléseket hozhat az építőiparnak 2030-ig, aminek komoly gazdaságélénkítő hatása is lehet. A közleményben kitértek arra, hogy az ingatlan.com 2026. októberi adatai szerint Budapesten 1,5 millió forint a felújított, jó állapotú vagy újszerű társasházi lakások négyzetméterára. A felújítandó és közepes állapotú lakásoké 1,22 millió forint. A különbség négyzetméterenként 281 ezer forint, azaz 23 százalék. A megyeszékhelyeken és a megyei jogú városokban 750, illetve 906 ezer forint a négyzetméterár. Itt 156 ezer forint, vagyis 21 százalék a különbség.

Advertisement

Az elmúlt két évben a felújítandó társasházi lakások drágultak gyorsabban. Budapesten négyzetméteráruk 2024 októbere óta 33, a felújítottaké 28 százalékkal nőtt. A nagyvárosokban 48, illetve 31 százalék volt az emelkedés. A felújított és felújítandó lakások közti árolló így szűkült – mutattak rá. Hozzátették, a panellakásoknál jóval kisebb az állapot szerinti felár. Budapesten a felújított panelek medián négyzetméterára 1,23 millió forint. Ez 92 ezer forinttal, 8 százalékkal magasabb a felújítandókénál. Egy tipikus 53 négyzetméteres felújított panellakás így átlagosan 65,2 millió forintba kerül a fővárosban. A megyei jogú városokban 883 ezer forint a felújított panelek négyzetméterára, 100 ezer forinttal, azaz 13 százalékkal több. Két éve itt még 23 százalék volt a különbség, az árolló tehát jelentősen zárult. Egy nagyvárosi felújított panellakás átlagos értéke jelenleg 46,8 millió forint.

A téglalakásoknál nagyobb a felár, Budapesten a felújított téglalakások medián négyzetméterára 1,59 millió forint, 23 százalékkal több a felújítandókénál. A nagyvárosokban 929 ezer forint, 27 százalékkal több. Egy 53 négyzetméteres nagyvárosi és budapesti felújított téglalakás értéke ezért átlagosan 49,2 és 84,3 millió forintba kerül – írták a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

A Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa

A Duna medrében quadozók ellen tett feljelentést a vízművek.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Duna medrébe, a Szentendrei-sziget déli csücskénél található vízbázisvédelmi területre quadokkal behajtó ismeretlenek ellen tett feljelentést a Fővárosi Vízművek Zrt. – tájékoztat az alternativenergia.hu. A közleményben felhívták a figyelmet arra, hogy a Duna alacsony vízállása miatt szabaddá vált, védett partszakaszokra és mederrészekre engedély nélkül belépni is tilos. A motoros járművek jogosulatlan használata pedig az ivóvízbázisok biztonságát is veszélyeztetheti. Felidézték, hogy a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt olyan partszakaszok és mederrészek is megközelíthetővé váltak, amelyek magasabb vízállásnál víz alatt találhatók. Ezek egy része azonban ivóvízbázis-védelmi területhez tartozik, ahol a belépés, a tartózkodás és a járműhasználat engedélyhez kötött. A víz visszahúzódása nem változtat a területek védettségén, és nem jogosít fel azok szabad használatára.

Budapest és az agglomeráció ivóvízellátásának egyik legfontosabb víztermelő területe pedig a Szentendrei-sziget. Az itt működő parti szűrésű kutak vízminőségének megőrzésében a Duna medrének és partjának kavicsos-homokos rétegei is meghatározó szerepet játszanak. A vízbázisok védelme ezért nem csupán a kutak közvetlen környezetére, hanem a hozzájuk kapcsolódó partszakaszokra és mederrészekre is kiterjed. Védelmük alapvető közérdek, amelyhez a területhasználati korlátozások betartása is hozzátartozik – ismertették.

A Motoros járművek, így a terepmotorok és a quadok közlekedése viszont súlyosan károsíthatja a talaj felső rétegét és a növényzetet, illetve megbolygathatja a természetes szűrésben szerepet játszó kavicsos rétegeket. Az esetlegesen kiszivárgó üzemanyag és kenőanyag további szennyezési kockázatot jelenthet. Az ilyen tevékenységek ezért a környezet mellett a biztonságos ivóvízellátás szempontjából is veszélyt hordozhatnak – sorolták.

Advertisement

Az ismeretlen quadozók október 25-én hajtottak be a folyómederbe. A feljelentés mellett a Fővárosi Vízművek a jövőben is következetesen fellép minden olyan jogosulatlan tevékenységgel szemben, amely veszélyeztetheti ivóvízbázisainak biztonságát – olvasható a társaság közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák