Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kapu Tibor űrmissziója a földi technológiákat is előreviheti

Számos fejlesztéshez járultak hozzá a HUNOR program űrbeli kísérletei.

Létrehozva:

|

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

A klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és a hosszú távú űrutazások élelmezési problémáinak megoldását, a gyógyszerfejlesztést és a félvezetőgyártást is segíthetik azok a fejlesztések, amelyekhez hozzájárult Kapu Tibor tavalyi űrmissziója – írja az alternativenergia.hu. A HUNOR Magyar Űrhajós Program részeként végzett űrbeli kutatásokról kedden rendeztek szimpóziumot a Magyar Tudományos Akadémián. A műszaki tudományok szekcióban szó volt többek között az ionhajtóművekről, a kozmikus sugárzás hatásairól és az űrbéli növénytermesztésről is. Előadás hangzott el a programban tesztelt RANDAM nevű, magyar fejlesztésű sugárzásmérő eszközről (dozimétert) , amelyet a gödöllői 27G-Technology cég fejlesztett ki a legmodernebb félvezető technológiák alapján.

A parányi, energiatakarékos és multiszenzoros műszer akkumulátortöltés nélkül, folyamatosan rögzíti a kozmikus sugárdózist és a környezeti tényezőket (hőmérséklet, légnyomás, páratartalom) a teljes küldetés alatt, és akár űrséta során is alkalmazható. Az innovatív technológia sikeresnek bizonyult a küldetés során, így iránta máris komoly nemzetközi érdeklődés mutatkozik – írták a szervezők az MTI érdeklődésére megküldött összefoglalóban. Ugyanebben a szekcióban mutatták be a VITAPRIC projektet, amelynek keretében a kutatóűrhajós a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén magyar fejlesztésű növénynevelő eszközökben paprikát, retket és búzát nevelt.

A Földre visszahozott minták vitamin-, ásványianyag- és fehérjetartalmát a Debreceni Egyetem kutatói vizsgálják a földi kontrollnövényekkel összehasonlítva. Az űrállomáson használt, minimális vízfelhasználású csíráztató eszközt a Pécsi Tudományegyetem munkatársai fejlesztették ki, és szelénnel kezelt magokat neveltek benne. A közlemény szerint a vártnál is sikeresebb, nagyobb növénynövekedést hozó kísérlet eredményei hozzájárulhatnak a földi klímaváltozáshoz alkalmazkodó növényfajták nemesítéséhez és a hosszú távú űrutazások élelmezési kérdéseinek megoldásához is. Az emberes vizsgálatokról szóló szekció az űrhajósok szervezetét érintő élettani és pszichológiai változásokra fókuszált, kitérve a DNS-károsodás kivédésére, a keringési, egyensúlyi és memóriafunkciókra, valamint az emberi hang változásaira a világűrben.

Advertisement

A VISPRO vizsgálat keretében a magyar kutatók a világon először alkalmaztak robotizált ultrahangot az agyi keringés – különösen a látókéreg ellátásáért felelős hátsó agyi verőér áramlásának – mérésére a súlytalanságban. Mint írták, az agyi keringés változásának mérése olyan fontos az űrhajósok körében, hogy ez a speciális ultrahang fentmaradt az űrállomáson, hogy a jövőben is alkalmazható legyen. A tanácskozáson bemutatták az END-SANS kísérlet eredményeit is, amelynek keretében a hosszú távú űrrepülés során fellépő látásromlás kezelésére fejlesztettek ki magyar szakemberek egy különleges, nanoszál alapú szeminzertet, amely a súlytalanságban nehezen alkalmazható szemcseppeket hivatott kiváltani.

A fizikai tudományok szekcióban többek között a bolygólégkörök modellezését, a 3D nyomtatott anyagok űrbeli viselkedését és a hőkomfort kérdését tárgyalták. A KRIJAP projekt rávilágított, hogy a súlytalanság ideális környezetet biztosít a földi áramlásoktól mentes, tökéletesebb és nagyobb méretű kristályok növesztésére, ami áttörést hozhat a gyógyszerfejlesztésben és a félvezetőgyártásban. Például az AIDS-et okozó HIV-vírus kulcsfontosságú alkotórészeit is kristályosították a világűrben, hogy a szerkezetét jobban megismerve gyógyszereket fejleszthessenek a betegség leküzdésére.

Advertisement

A CINCINNATI kísérletben a kutatók célja egy olyan számítógépes szimulációs módszer kifejlesztése volt, amely a ruházat anyagát, alakváltozását és a test körüli légáramlást is figyelembe véve képes előre jelezni az emberi test hőkomfortját a súlytalanságban, ahol a meleg levegő nem áramlik felfelé. Az ISS-en végzett fizikai terheléses tesztek során az űrhajós bőrfelszíni hőmérsékletét a RANDAM doziméter infravörös érzékelőjével határozták meg.

Az új szimulációs eljárás a jövőben az űrruhák tervezése mellett a tűzoltó- és vegyvédelmi ruházatok, valamint a repülőgépek és gépjárművek fejlesztésében is alkalmazható, jelentősen csökkentve a költséges fizikai prototípusok számát – olvasható a HUNOR program beszámolójában.

Advertisement

Zöldinfó

2040-re 90 százalékkal csökkentenék az EU kibocsátását

Európa célja, hogy a világ első klímasemleges kontinensévé váljon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)

Európa felgyorsítja a villamosítást és eltökélt célja, hogy a világ első klímasemleges kontinensévé váljon – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Antalyában, az ENSZ klímakonferenciáján. Beszédében az uniós vezető hangsúlyozta, hogy az átállás a tiszta energiaforrásokra csak úgy sikerülhet, ha az egész világ átáll, ezért az EU folytatja a partneri kapcsolatok erősítését világszerte – olvasható az alternativenergia.hu. Rámutatott arra is, hogy továbbra is az EU hozzájárulása a legnagyobb a klímafinanszírozáshoz, hozzátéve, hogy a blokk egyedül tavaly 32 milliárd euró támogatást biztosított nyilvános (köz-) forrásokból a fejlődő országok klímavédelmi és alkalmazkodási törekvéseinek támogatására. Az uniós vezető “az igazság nyarának” nevezte az idei nyarat, kiemelve a katasztrofális nepáli gleccserszakadást, a szárazságot “Szudántól Közép-Amerikáig”, illetve emlékeztetett az Európában pusztító erdőtüzekre is.

Felhívta a figyelmet továbbá az energiaellátási láncok meggyengülésére a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet miatt, kiemelve: a világ mind az éghajlat, mind pedig az energiabiztonság szempontjából is “fordulóponthoz érkezett”. “Az ENSZ ezzel kapcsolatos jelentése világos: afelé haladunk, hogy átlépjük a globális átlaghőmérséklet-növekedés 1,5 Celsius-fokos küszöbét. Minden egyes tizedfok számít” – szögezte le, hozzátéve: Fel kell gyorsítani az erőfeszítéseket, és Európa ebben szerepet fog vállalni. Ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az EU a tervek szerint 2040-re több mint 90 százalékkal csökkentené a nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását 1990-hez képest, 2050-re pedig meg akarja valósítani a klímasemlegességet.

Elmondta továbbá, hogy az unió támogatja a COP31 klímacsúcs egyik legfontosabb kiemelt kezdeményezésének számító globális villamosítási kötelezettségvállalást is, amelynek keretében a villamos energia arányát a világ teljes végső energiafelhasználásában a jelenlegi körülbelül 23 százalékról 2035-re 35 százalékra növelnék.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák