Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Áder János az Egyenlítő című műsorban

Létrehozva:

|

Klímánk védelme a 21. század egyik legfontosabb kérdése. Ennek kapcsán adott interjút Áder János köztársasági elnök az Egyenlítő című műsorban. A klímaváltozás elleni tevékenysége miatt az államfő támogató üzenetet kapott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkártól is.

Az Amerikából indult nemzetközi kampány keretein belül egymilliárd elektronikus aláírást gyűjtenek. A „Klíma cselekvést most” akciót a volt amerikai alelnök, Al Gore indította. A megmozdulás célja, a párizsi klímacsúcs résztvevőinek meggyőzése arról, hogy a most körvonalazódó megállapodásnál sokkal elkötelezettebb megállapodásra kell jutni. A köztársasági elnök a magyarok részvételét kéri az összefogásban, melyet az Elobolygonk.hu weboldalon tehetnek meg. A köztársasági elnök kifejtette, hogy valamilyen megállapodás biztosan lesz a klímacsúcson. Ez a találkozó jelentheti az első lépést abban, hogy az elkövetkező években a ránk váró feladatokat hamarabb tudjuk majd megoldani.

Áder János arra mutatott rá, hogy például a Duna esete is az éghajlatváltozással hozható összefüggésbe. A Duna a II. világháborút megelőzően sosem érte el a 8 méteres árvízszintet, de az utóbbi tíz évben már négyszer meghaladta azt. A globális felmelegedés eredménye, hogy gyakran és nagy mennyiségű eső érkezik a korábbinál rövidebb idő alatt és ez hatalmas árvizeket indít el a Dunán és a mellékfolyóin. Igaz az államfő elismerte, hogy a folyószabályozás is szerepet játszik ebben, de ezen már nem tudunk változtatni. Éppen ezért kell megtennünk azokat a lépéseket, amikre még képesek vagyunk.

Advertisement

A köztársasági elnök azzal is egyet értett, hogy az eddigi klímatalálkozók mérsékelten voltak eredményesek, de felhívta a figyelmet, hogy ennek köszönhetően betiltották az ózont égető CFC-gázokat, valamint az ólmozott benzint is. Ezekkel az intézkedésekkel több, mint 20 millió ember életét mentették meg. Az Áder János köztársasági elnökkel készült interjút, az Egyenlítő különkiadást május 22-én este 21 órakor nézhetik meg.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Veszélyben a parajdi sóbánya és a helyiek megélhetése

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkezdődtek a Korond-patak elterelési munkálatai a bányakatasztrófa sújtotta Parajdon. A sóbányából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat – olvashatjuk az alternativenergia.hu oldalon. A tárcavezető a hírtelevíziónak elmondta, hogy a székelyföldi település elárasztott sóbányájából kijutó sós víz környezetvédelmi problémákat okozhat, mivel a mérések a víz sótartalmának “riasztó növekedését” mutatják. A sóbánya felett folyó Korond-patak elvezetése ezért – a talajsüllyedés késleltetése mellett – amiatt is sürgőssé vált, mivel a patak a sós vizet a Kis-Küküllőbe szállítja. A miniszter szerint kedden a Kis-Küküllő vízének kloridtartalma tízszerese volt a május 29-én mért literenkénti 51 milligrammnak. A térségbeli víztisztító állomások literenként 250 milligramm sókoncertrációig képesek tisztítani a vizet, magasabb értéknél a víz ihatatlanná válik – húzta alá. A folyó vizének sótartalma kedden kétszerese volt a megengedettnek, ezért Maros megye16 településén ihatatlanná vált a vezetékes víz, és a hatóságok 30 napos veszélyhelyzetet hirdettek.

Mircea Fechet szerint a bányából kifolyó víz magas sótartalma is veszélyt jelent. Literenkénti 1000 milligrammos sótartalomnál halpusztulás áll be, míg 2000 milligrammot már semmi sem él túl – figyelmeztetett. Bogdan Ivan gazdasági miniszter a hírtelevíziónak elmondta: elkezdődtek a sóbánya sós vizét a Kis-Küküllőbe szállító Korond-patak elterelési munkálatai, miután a szakemberek megtalálták erre a műszaki megoldást. A Hargita megyei prefektúra által ismertetett műszaki terv szerint a Korond-patak vizét a sóbánya felett kétméteres átmérőjű vezetékekben fogják fel, melyeket a hegyoldalhoz rögzítenek. A vezetékek másodpercenként 20-24 köbméter vizet képesek szállítani. A munkálatokat stabil területen végzik, amelyet nem érint a szuffózió, a még finomhangolásra szoruló tervek szerint az útvonal a patak régi medre mentén halad. A patak felső szakaszán ideiglenes víztározókat is kialakítanak, melyek nagy vízhozam esetén képesek tárolni a víz egy részét – áll a tervben.

A miniszter szerint hétfőn este felszerelték a szkennereket, melyekkel a turisztikai részleget és a régi bányát figyelik, hogy megállapítsák, mekkora kárt okozott a víz a bányaszerkezetben, és miként lehet eltávolítani. Az adatokat négyóránként elemzik a szakemberek. A tárcavezető szerint a parajdi helyzet megoldásán a legjobb romániai geológusok dolgoznak, és az európai katasztrófavédelmi mechanizmus aktiválásával szerdára hét külföldi szakértő is ékezik a legmodernebb technológiákkal a Hargita megyei településre. Aláhúzta: nincsenek olyan adatok, melyekből a bánya turisztikai részlegének a beomlására lehetne következtetni. A miniszter szerint a hétfőn észlelt szuffózió délután nem terjedt tovább, és kedden kora délutánig sem történt változás, ami jó jel. Kiemelte: a veszélyeztetett terület a régi bánya fölött van, amit nem használtak. Nyágrus László parajdi polgármester úgy nyilatkozott, hogy bizakodók, de meg kell várni a következő napok méréseinek eredményeit és a szakértői véleményeket. A veszélyeztetett terület környékén élők kilakoltatása érvényben marad, a vasárnap felépített védőgátat sem bontják el. A román állami tulajdonban lévő Salrom által működtetett parajdi sóbányába múlt hét elején tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részlegét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.

Advertisement

Szombaton Nicusor Dan román államfő is felkereste a parajdi közösséget, és azt ígérte, hogy a hatóságok nem hagyják magukra a bajba jutott embereket: a bányászok és az idegenforgalomból élők kárpótlást kapnak, a sóbányát pedig – a lehetőségek szerint – részben vagy egészben, de legalább az idegenforgalom számára megpróbálják megmenteni. A parajdi sóbánya Székelyföld egyik leglátogatottabb turisztikai látványossága, amelyet évente százezrek keresnek fel, és amelytől nemcsak az ott dolgozó bányászok, hanem a településen és a környékén létrejött több száz vendéglátóhely üzemeltetőinek és alkalmazottainak a megélhetése is függ.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák