Zöldinfó
Luxemburg betiltja az egyszer használatos műanyagok használatát
Luxemburg a hulladék csökkentését és a környezet védelmét célzó új jogszabályt fogadott el, amely betiltja az egyszer használatos műanyag eszközök és számos élelmiszer, köztük a zöldségek és gyümölcsök műanyag csomagolásának használatát 2023-tól – közölte a Luxembourg Times című angol nyelvű luxemburgi hírportál csütörtökön.
A luxembourgi parlament szerdán elfogadott új, a nem újrahasznosítható hulladék csökkentésére irányuló, több lépcsőben bevezetni tervezett szabályozása a gyümölcsök és zöldségek műanyag csomagolásának tilalma mellett – amely minden 1,5 kilogrammnál könnyebb termékre általánosan vonatkozik – 2024-től Luxemburg-szerte minden nagyobb bevásárlóközpontot arra kötelez, hogy helyezzenek el szelektív hulladékgyűjtő tartályokat. A törvény a fesztiválokon is véget vet a műanyag evőeszközök és műanyag poharak használatának. Az egyszer használatos műanyag eszközöket és műanyag csomagolást 2023 januárjától nem lehet használni nyilvános rendezvényeken. Ezeket mosható és újrafelhasználható edényeknek és evőeszközöknek kell felváltaniuk. Az éttermeket arra ösztönzik, hogy használjanak újrafelhasználható rekeszeket a szállítás és kiszállítás, valamint az elvitelre vásárlók esetében. A kiskereskedőknek terveket kell kidolgozniuk az élelmiszer-pazarlás megelőzésére, valamint arra, hogy az élelmiszerek szükségtelen csomagolását, amennyire csak lehetséges, szorítsák vissza. Jövőre a használt akkumulátorok legalább 70 százalékát kell összegyűjteni újrahasznosításra, vagy megsemmisítésre Luxemburgban.
A törvény 2030-tól azt is megtiltja, hogy a háztartási hulladékot hulladéklerakókban helyezzék el, ami meghaladja a jelenlegi uniós szabályokat, amelyek szerint 2035-től a háztartási hulladék legfeljebb 10 százaléka kerülhet hulladéklerakókba. Luxemburg célja, hogy 2035-re 50 százalékról 65 százalékra növelje az újrafeldolgozott háztartási hulladék arányát, emellett 2030-ra 70 százalékkal csökkentse a csomagolásból származó hulladék mennyiségét. Egyéb intézkedések közé tartozik a műanyag palackok és az üvegbetét letétjének bevezetése az újrahasznosítás ösztönzésére és a szemetelés felszámolására. A hírportál a luxembourgi környezetvédelmi minisztérium adataira hivatkozva közölte, a nagyhercegségben minden luxembourgi évente mintegy 120 kiló érvényes szavatosságú élelmiszert dob ki. Luxemburg hulladékának háromnegyede, 53 270 tonna a háztartásokból származik.
Az éttermek és szállodák évente mintegy 5250 tonna élelmiszer-hulladékot termeltek Luxemburgban, az iskolákban, kórházakban és idősotthonokban pedig 7100 tonnát. A kiskereskedelmi ágazat évente 5150 tonna élelmiszert dob ki, főleg azért, mert a termék fogyaszthatósági ideje lejárt – tették hozzá.
mti
Kép: Pixabay.com
Zöldinfó
Ingyenesen hozzáférhető klímaelőrejelzések: elkészült a FORESEE továbbfejlesztett verziója
A FORESEE legújabb verziója 2100-ig nyújt éghajlati előrejelzéseket.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elkészült a FORESEE klimatológiai adatbázis új, továbbfejlesztett változata, amely átfogó, szabadon hozzáférhető információkat nyújt Közép-Európa múltbeli és jövőbeli éghajlatáról 2100-ig – olvasható az alternativenergia.hu közleményében. Mint írják, a rendszer az 1951 és 2100 közötti időszakra tartalmaz megfigyelt adatokat és klímaelőrejelzéseket, napi időbeli és finom térbeli felbontással. A FORESEE a régió alapvető meteorológiai változóit – többek között a maximum- és minimum-hőmérsékletet, a csapadékot és a Napból származó besugárzást – teszi elérhetővé bárki számára. A rendszer jelenleg két alapvető részből áll. Az első egy kiterjedt, több közép-európai országot lefedő adatbázis (ez maga a FORESEE). Ezt az adatbázist az Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium (ÉNML) keretében egy új komponenssel bővítették: ez a FORESEE-HUN, amely kizárólag Magyarország területére nyújt a korábbinál megbízhatóbb adatokat. A FORESEE különlegessége, hogy a múltbeli megfigyeléseket szakadás- és hibamentesen kombinálja a legújabb projekciókkal, vagyis lehetséges jövőképekkel, oly módon, hogy az 1951-2100-as időszakra – a FORESEE-HUN esetén az 1971-2100-as időszakra – harmonizált adatsorok érhetők el.
A közlemény szerint az adatbázis megtervezésekor elsősorban a hatásvizsgálatok támogatása és az adatok könnyű elérhetősége volt a cél. Ezt elősegítve készült el 2025 őszén az új webes lekérő felület az ÉNML támogatásával, ahol egy adott régióra vonatkozóan a nem hozzáértők is könnyedén hozzáférhetnek napi szintű klímaadatokhoz a böngészőn keresztül, néhány kattintás segítségével. Az adatok ezután akár Excelben is feldolgozhatók. A múltbeli alapadatok származtatása állomási mérések térbeli interpolációjaként történt (úgynevezett HUCLIM adatbázis, amelyet a HungaroMet tett közzé az ODP adatportálon keresztül). A jövőre vonatkozó becslések az EURO-CORDEX projekt 14 regionális klímamodelljén alapulnak, két üvegházhatású gáz kibocsátási forgatókönyv (RCP4.5 és RCP8.5) felhasználásával.
Az RCP4.5 optimistább forgatókönyv szerint Közép-Európa éves átlaghőmérséklete 1,5-1,7 Celsius-fokkal emelkedhet 2071-2100-ra a 1991-2020-as időszakhoz képest. A csapadékváltozások térben erősen eltérhetnek, a becslések alapján -1,6 százalék és +6,9 százalék közötti módosulás várható a régióban az éves összegek vonatkozásában – áll a közleményben. Mint írják, az RCP 8.5 pesszimistább jövőképet fest, e szerint a melegedés mértéke akár a 3,3-3,7 Celsius-fokot is elérheti. A csapadékváltozás mértéke itt bizonytalan, és még az előjele is kérdéses. Az adatbázis létrehozásának fő oka, hogy bizonyítottan pontatlan eredményekhez vezethet, ha csak egy vagy néhány klímamodellre támaszkodunk – emelik ki a közleményben, hozzátéve: sokkal megbízhatóbb a több modellből álló, úgynevezett ensemble megközelítés. Ezt biztosítja a FORESEE-ben szereplő 14 különböző projekció, amelyek az RCP 4.5 és 8.5 forgatókönyvekkel együtt összesen 28 lehetséges jövőbeli klímaképet mutatnak be.
A FORESEE létrehozásának alapötlete Barcza Zoltántól származik, aki jelenleg az ÉNML 5C alprojektjének a vezetője. Az adatbázis folyamatos frissítéséről Kern Anikó és Hollós Roland, az ELTE kutatói gondoskodnak, az évek során több kutató és doktorandusz is részt vett a rendszer kialakításában. A közleményben kiemelik, hogy a FORESEE új verziója kulcsfontosságú adatforrás a közép-európai éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatásában: segítséget nyújt a mezőgazdasági, erdészeti, hidrológiai és környezeti szakembereknek, valamint a politikai döntéshozóknak hosszú távú stratégiai tervek kialakításában. Az adatbázis szabadon hozzáférhető, és folyamatosan bővülő tudományos hátterével a régió egyik legfontosabb nyílt hozzáférésű éghajlati információs platformjává vált – hangsúlyozzák.
Az ÉNML alprojektjének (RRF-2.3.1-21-2022-00014) célja, hogy korszerű modellezési és kísérleti eszközökkel megbízható előrejelzéseket és hatásvizsgálati alapokat nyújtson az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különös tekintettel a klimatológiai bizonytalanságok, a jövőbeli vulkáni hatások és a mezőgazdasági következmények vizsgálatára. Kiemelt feladata a hazai FORESEE klímaadatbázis fejlesztése és a martonvásári FACE kísérlet fenntartása. Az ÉNML ELTE-s koordinátora Mádlné Szőnyi Judit.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaA napenergia mellé tárolók kellenek: új irányt jelöltek ki
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaTöltőkábelek elektromos autókhoz: biztonság, gyorsaság és megbízhatóság
