

Zöld Energia
MEKH: csökkent az európai gázkínálat, az árak tovább emelkedtek júniusban
Júniusban folytatódott az európai földgázkínálat március óta tartó szűkülése: egyrészt jelentősen csökkent az orosz forrás, másrészt üzemzavar miatt mérséklődött az Egyesült Államok LNG-export kapacitása.
Ennek következtében az európai következő havi termékárak megawattóránként közel 50 euróval nőttek – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) júniusi gázpiaci jelentéséből. A napi átlagos árszintek megawattóránként 12-13 euróval nőttek a hónapban, a legmagasabb érték a Közép-Európai Gáz Tőzsdén (CEEGEX) 140,77 euró volt, a záróárak 138,66-143,17 euró között alakultak.
Az európai piacokon az importforrások havi volumene az egy évvel korábbinál 7 százalékkal alacsonyabban alakult. Az orosz források 61 százalékos csökkenését az LNG és norvég források sem tudták ellensúlyozni. A hónap elején megszűnt az orosz szállítás Hollandiába és Dániába. Az Északi Áramlat vezetéken a hónap végére a májusi átlaghoz képest a szállítás 60 százalékkal csökkent. A Török Áramlaton egyhetes tervezett karbantartás miatt esett vissza a szállított volumen, havi alapon 27 százalékkal.
A piacok beárazták az esetleges további orosz forráscsökkenés lehetőségét. A 2023. éves földgáztermék árát befolyásoló tényezőárak közül júniusban a szén euróban mért ára 4,06 százalékkal, a szén-dioxid-kvóta ára 6,95 százalékkal nőtt, ami az európai szénerőművek várható felfutását jelzi. A magas árkörnyezetben a hazai felhasználás (3,9 terrawattóra) júniusban az előző évihez képest 11 százalékkal csökkent. Az előző hónaphoz képest 8 százalékkal kevesebb volt az import, de az export is felére csökkent, így a nettó kereskedelmi források volumene csak 3 százalékkal csökkent. Az importnál nagyobb mértékben visszaeső fogyasztás lehetővé tette a betárolt mennyiség (6,4 terrawattóra) növelését, júniusban 9 százalékkal több gáz került a tárolókba, mint a megelőző év azonos hónapjában. A tárolók 27,17 terrawattóra készlettel zárták a hónapot, a töltöttségi szint 40,1 százalékon állt – közölte a MEKH.

Zöld Energia
Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
Az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Kft. 1,68 MW-os naperőműve az első, amely speciális engedéllyel teljesen önellátó, zárt rendszerben működik, megkerülve a közcélú hálózatot.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A speciális kategóriájú engedély lehetővé teszi, hogy az erőmű üzemeltetője a megtermelt áramot saját maga használja fel, megossza más felhasználókkal, vagy közvetlenül értékesítse mindezt a közcélú villamosenergia-hálózat megkerülésével. A mérföldkőnek számító engedélyt az ipolytölgyesi Mono-Ipolyfabric Fafeldolgozó Ipari Kft. kapta, amely július végén indítja el 1,68 megawatt névleges teljesítményű naperőművét. A létesítmény nem táplál fel áramot a közüzemi hálózatra, így az új szabályozás szerint önellátó termelőegységként működik. A lehetőséget egy 2025. január 1-jétől hatályos törvénymódosítás teremtette meg, amely alapján már a 0,5 megawattnál nagyobb teljesítményű önellátó egységek is engedélyezhetők. Ezzel a lépéssel a MEKH tevékenységi köre is bővült: a kis- és nagyerőművek mellett immár a decentralizált, helyi energiatermelő rendszerek is szabályozási keretek közé kerülhetnek, írja az alternativenergia.hu.
Az új engedélyezési forma egyik kulcseleme, hogy az erőmű kizárólag saját használatra, vagy közvetlen továbbadásra termel áramot – nem táplál vissza a közcélú hálózatba. A MEKH hangsúlyozta, hogy az engedélyezés során szigorúan vizsgálják: a kérelmező képes-e igazolni, hogy az általa létesített egység valóban zárt rendszerben működik, és nem jelent plusz terhelést az országos villamosenergia-hálózatra.
Ez a modell tökéletesen illeszkedik a globális energiarendszerekben zajló átalakuláshoz, ahol egyre inkább előtérbe kerülnek a decentralizált energiatermelési megoldások. A felhasználók nem csupán fogyasztók, hanem egyre gyakrabban termelők is – az ilyen úgynevezett prosumerek saját villamosenergia-termelésüket is integrálják a napi működésükbe.
Bár hasonló rendszerek korábban is léteztek – például nagyvállalatok saját naperőművei -, a mostani engedélyezés azért különleges, mert új jogi kategóriaként elismeri és szabályozza az ilyen típusú működést. A Világgazdaság korábbi cikke szerint 2024-től már az 5 MW-nál nagyobb önellátó erőművek is megvalósíthatók lettek, főként on-site típusú megoldásként, ahol a termelő és a felhasználó szoros, hosszú távú szerződéses kapcsolatban áll egymással. Ezek a megállapodások (pl. corporate power purchase agreements, cPPA) jelentős adminisztratív akadályokkal szembesültek 2023 végéig, de az új szabályozás ezeket is fokozatosan lebontja.
A közbeiktatott szereplők – például az áramszolgáltatók és az elosztóhálózatok – kizárásával a rendszer hatékonyabbá válhat, és a vállalatok saját igényeikre szabhatják energiaellátásukat. Az új engedélyezési kategória tehát nem csupán szabályozási újdonság, hanem egy lépés a jövő decentralizált, rugalmas és felhasználóbarát energiapiaca felé.
A Mono-Ipolyfabric naperőműve így nemcsak energiát termel, hanem új irányt is kijelöl a hazai energiaszabályozásban – a következő hónapokban kiderül, hányan követik majd ezt az úttörő példát.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Sorra pattannak ki a földrengések: különös jelenség zajlik a Dél-Alföldön
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kazah és azeri nyersanyaggal vált függetlenebbé a MOL – új kőolaj érkezett Horvátországba
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelemek és legelő juhok: így valósítja meg Bécs a klímabarát városi jövőt
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Tisztább levegő, hűvösebb utcák: így változtatja meg a várost a „Sétáló erdő” projekt