Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Áramkorlátozásokat vezettek be Kína Szecsuan tartományában

A tartós kánikula miatt energiatakarékossági programot vezettek be hétfőtől Kína Szecsuan tartományában.

Létrehozva:

|

A korlátozások főleg a tartomány fővárosát, Csengdut érintik, ahol a gyárak és vállalatok számára tervezett áramkimaradások vannak, amit a lakosság egy részére is kiterjesztettek. A Kína délnyugati részén található, több mint 20 millió lakosú nagyváros metróvonalain csökkentették a közvilágítást, a metrókocsikban és az állomásokon mérsékelték a légkondicionálást és lekapcsolták a világító reklámtáblákat. A csengdui önkormányzat keddtől csökkentette az utcai közvilágítást és szintén kikapcsoltatta fényreklámokat. Az energiatakarékossági intézkedések legfőbb oka, hogy Szecsuanban napok óta 40 Celsius-fok felett van a hőmérséklet. A kánikula miatt folyamatosan működnek a légkondicionálók. Az áramellátást veszélyezteti, hogy a régió vízforrásai elapadóban vannak, és a területet 80 százalékban a közeli vízlépcsők látják el árammal. A helyzet komoly fejtörést okoz a Kína gazdasági motorjaként emlegetett régiónak, mert a szomszédos Csiangszu és Csöcsiang tartományokat szintén Szecsuán látja el árammal.

Kínában nem ritkák a nyári hőhullámok, főleg a szárazabb nyugati és déli országrészekben. A meteorológusok szerint azonban ebben az évben szélsőséges az időjárás, amit a klímaváltozással magyaráznak. A Jangce folyó jelenlegi vízhozama csak 51 százaléka az elmúlt öt év átlagának, és az állami meteorológiai intézet közlése szerint 1961 óta az idei a leghosszabb hőségperiódus Kínában. Csiangszuban a 68 fokosra felforrósodott aszfalt miatt arra figyelmeztették az autósokat, hogy a gumiabroncsok tönkremehetnekAz ország északnyugati, száraz éghajlatú részét ugyanakkor szerda óta villámárvizek sújtják: a hirtelen lezúdult nagy mennyiségű eső a hegyes részeken földcsuszamlásokat okozott, 17-en életüket vesztették.

 

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák