Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Dánia duplájára növeli szélerőmű kapacitását

Dánia a jelenlegi duplájára, 3 gigawattra növeli balti-tengeri szélerőmű kapacitását 2030-ra a Bornholm szigetén működő energiaközpont további fejlesztésével

Létrehozva:

|

A bornholmi projekt az évtized végére több balti-tengeri szélerőműparkot kapcsol be a német villamosenergia-hálózatba. Az erről szóló megállapodást hétfőn jelentették be Koppenhágában. Az így megtermelt áram egy 470 kilométeres tenger alatti vezetéken jut el Németországba, ahol 4,5 millió háztartás ellátását biztosítja. Robert Habeck német gazdasági és klímavédelmi miniszter pénteken “zászlóshajó-projektnek” nevezte a beruházást, amellyel egyszerre biztosítható az európai energiabiztonság és a klímavédelmi célok teljesítése.

 A Bloomberg beszámolója szerint a projekt összköltsége a dán kormány becslése alapján 9 milliárd euró. Németország a fejletti ipari országok közül elsőként 2045-re végleg kivezeti a fosszilis energiaforrásokat. Az Európai Parlament 2021 júniusában fogadta el azt a klímarendeletet, amelyben az unió tagországai 2050-re vállalták a klímasemlegesség elérését.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

Külföldről, drágán vesszük az áramot: fejleszteni kell a hazai energiatermelést

Hatékonyabb és olcsóbb energiatermelésre áll át Magyarország.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hatékonyabb és olcsóbb energiatermelés a cél, a jelenlegi mintegy nyolcvan százalékos importkitettség csökkentése mellett – hangsúlyozta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium energetikai államtitkára, egy balatonfüredi konferencián. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület háromnapos vándorgyűlésének nyitónapján Tótth András hangsúlyozta, hogy bár a 20. és a 21. században az elektromosságé a főszerep, az ország pillanatnyilag nem áll túl jól az energetikai felkészülés terén – írja az alternativenergia.hu. Mint mondta, Magyarország energiaimport-kitettsége megközelíti a nyolcvan százalékot, ami Európában a legmagasabb. Irányváltást és ciklusokon átívelő fejlesztések szükségességét hangsúlyozta. Kiemelte: a szélprogram keretében 8 gigawattos szélparkot építenek ki, mely a tervek szerint 2040 és 2050 között valósul meg. Fontos lépésnek nevezte, hogy még idén megindul az ágazatot érintő stratégiai program iparági egyeztetéssel – húzta alá.

Tótth András beszélt arról is, hogy a paksi erőmű nyári kiesésekor a fogyasztók jelentősen mértékben lefaragtak az igényekből, így sikerült orvosolni a krízist, hosszú távon azonban jelentős fejlesztésekre lenne szükség. Hozzátette, a hazai termelés állapota miatt a regionális erőművek sokkal olcsóbban tudtak áramot biztosítani Magyarország számára, mint egyes hazai erőművek. A csúcsórákban Magyarországon a legmagasabb az átlagos energiaköltség egész Európában, “egyfajta potyautasként jelenünk meg a rendszerben, nem termelünk annyi villamos energiát, mint amennyit az ország elfogyaszt” – húzta alá.

Azáltal, hogy nem újítottuk fel az energiaparkjainkat, nem építjük ki a villamosenergia-termelő képességünket, megspórolunk bizonyos beruházási összegeket, de folyamatosan plusz költségek merülnek fel azáltal, hogy a kiszolgáltatott órákban külföldről, drágán vesszük a villamos energiát – fejtette ki.

Advertisement

A paksi atomerőmű biztosítja a hazai felhasználás mintegy 30 százalékát, emellé komoly naperőművi kapacitásokat sikerült kiépítenünk, amelyeknek a termelése már meghaladta a gázerőműves kapacitásokat, ám nem működnek elég hatékonyan – mondta. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület csütörtökig tartó 72. vándorgyűlésén 1300 résztvevő és 150 előadás várható. A szektort érintő kihívások megvitatása mellett szó lesz a háztartások és a vállalkozások mindennapjait befolyásoló kérdésekről is.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák