Zöldinfó

Handelsblatt: Brüsszel az energiaipari különadó megosztását kéri a tagállamoktól

Az energiaiparban keletkező rendkívüli nyereségét megadóztató úgynevezett szolidaritási hozzájárulás egymás közti megosztására ösztönzi az Európai Bizottság a tagállami kormányokat egy jogszabálytervezetben, amelyet a napokban mutatnak be – jelentette a Handelsblatt kedden.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-09-17

Szerző:

Hell

A német üzleti lap a hírportálján közölt beszámolóban azt írta, hogy elkészült az Európai Bizottság javaslata a fosszilis energiahordozók – kőolaj, földgáz, szén – területén tevékenykedő vállalkozások különadójáról. Ezek a cégek az energia “szélsőséges drágulása” révén az ágazatban megszokottnál jóval nagyobb nyereségre tesznek szert. Ennek egy részéről a háztartásokra és vállalatokra nehezedő terhek miatt a “szolidaritás jegyében” le kell mondaniuk – idézett a Handelsblatt a jogszabálytervezetből. Mint írták, a bizottság ugyan nem tett javaslatot a szolidaritási hozzájárulásként értelmezett különadó pontos mértékéről – erről még egyeztetnek, a szövegben így konkrét szám helyett két x áll szögletes zárójelek között -, de a dokumentumból kiderül, hogy az elképzelése alapján az utóbbi három évben elért nyereség átlagát meghaladó profitot kellene megadóztatni, és ennek a többletnyereségnek a harmadát kellene elvonni. A legkésőbb az év végén bevezetendő különadóra azért van szükség, hogy legyen forrás finanszírozni az energia drágulása miatt keletkezett “válsághelyzetben a háztartásokat ipart támogató programokat” – áll a bizottsági tervezetben, amely szerint a részletkérdések szabályozása a tagállami kormányok dolga, és a bevétel is hozzájuk kerül.

Azt azonban biztosítani kell, hogy a tagállami programok mind megfeleljenek az uniós szabályoknak és hasonló célokat, a lakosság és a gazdasági szereplők terheinek csökkentését, az energiatakarékosságot, valamint a fosszilis energiahordozóktól független és az éghajlatváltozást nem fokozó – klímasemleges – gazdaság kialakítását szolgálják. Brüsszel azt is elvárja a tagállamoktól, hogy “szolidárisan” osszák el egymást között a különadóból származó bevételt. Ezt azért sürgeti az Európai Bizottság, mert a bevétel eloszlása valószínűleg egyenlőtlen lesz, mivel az érintett cégek csak bizonyos országokban kötelesek adót fizetni, az osztrák OMV például elsősorban Ausztriában, az olasz Eni pedig Olaszországban – fejtette ki a Handelsblatt. A bizottság a villamosenergia-ágazatban is új szabályokat javasol a drágulás, illetve termelők egy részénél keletkező rendkívüli nyereség miatt. A német kormány támogatását élvező elképzelés szerint le kell fölözni azt a profitot, amelyet a villamos energiát nem földgázzal, hanem olcsóbb megoldásokkal előállító cégek halmoznak fel annak révén, hogy a földgáztüzelésű erőművek költségeihez szabott áron adhatják el az olcsóbban megtermelt energiát. Az elképzelés szerint meg kell határozni egy maximális árat, amelyen a nem gáztüzelésű erőműveket működtető termelők értékesíthetik áramot, a határérték feletti bevételt pedig el kell vonni és a lakossági és vállalati terhek csökkentésére kell fordítani.

A brüsszeli testület a részletek kidolgozását ebben az ügyben is a tagállami kormányokra hagyná, azt azonban kikötné, hogy a takarékos energiafelhasználás ösztönzése érdekében a termelőktől beszedett pénzt nem szabad az áram árának általános érvényű csökkentésére fordítani, hanem csak egy korlátozott mennyiségig szabad támogatni a fogyasztást – írta a Handelsblatt.

mti

Kapcsolódó tartalom:adó energia energiaválság

Zöldinfó

Az MI beköltözött az egyetemre: új korszak az ELTE GTK-n

Az ELTE Gazdaságtudományi Karán idén tavasszal új korszak kezdődött az oktatásban: a mesterséges intelligencia (MI) immár hivatalosan is az egyetemi tanulmányok részévé vált.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2025-04-03

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az ELTE GTK egy olyan képzési programot indított el, amely nemcsak engedélyezi, hanem –a hallgatók felkészítése után és alapos szabályozás mellett – kifejezetten ösztönzi is az MI tudatos és felelősségteljes használatát a tanulmányokban, projektfeladatokban és szakdolgozatokban.

MI: Segédeszköz, nem helyettesítő megoldás

A kar az oktatók felkészítése mellett világos irányelveket is meghatározott az MI használatára vonatkozóan: a technológia nem helyettesíti az önálló hallgatói munkát, de hatékony támogató eszközként funkcionálhat. Az új képzés célja, hogy a hallgatók megértsék az MI működését, alkalmazási lehetőségeit és korlátait, miközben kiemelten figyelnek az etikus és jogszerű használatra. A 2025 tavaszi félévben induló „Projektfeladat és szakdolgozat” tantárgy keretében bevezetett MI-képzés több mint hétezer hallgató számára nyitja meg az utat a modern technológiák alkalmazása felé. Az oktatás során a hallgatók megismerkednek a generatív MI és a nagy nyelvi modellek (LLM) világával, valamint a leggyakrabban használt szövegalkotó és fordító MI-alkalmazásokkal, mint például a ChatGPT, Gemini, Claude, Perplexity, Consensus, DeepL, Google Translate és eTranslate.

Gyakorlatorientált képzés: promptolási technikák és kritikus gondolkodás

Az oktatás egyik fő pillére a promptolási technikák elsajátítása. A hallgatók olyan módszereket tanulnak meg, mint a STAR (Situation, Task, Appearance, Refine) és a CISCO (Context, Intent, Style, Commands, Outcome), amelyekkel pontosan szabályozhatják az MI válaszainak szerkezetét, mélységét és stílusát. Külön figyelmet kap az ún. iteratív promptolás, amely segíti a hallgatókat abban, hogy folyamatosan finomítsák és ellenőrizzék az MI által generált tartalmakat. A képzés gyakorlati példákon keresztül mutatja be, hogy az MI milyen módon segítheti a szakirodalom feldolgozását, a szöveg nyelvi optimalizálását vagy akár egy fejezet tömörítését. A hallgatókat arra ösztönzik, hogy próbálják ki az eszközöket, és szerezzék meg azokat a szükséges tapasztalatokat, melyek birtokában tudatos és kritikus felhasználókká válhatnak.

Szabályozott és etikus MI-használat

Az ELTE GTK kiemelt figyelmet fordít az etikai és jogi keretek meghatározására. Az MI által generált szövegek változatlan átvétele tilos, mivel ez nem tekinthető a hallgató saját szellemi termékének és plágiumnak minősül. Az MI használatát a hallgatóknak dokumentálniuk kell, és az egyetem szabályai szerint ezt egy nyilatkozatban kell rögzíteniük. A generatív MI egyik fő kihívása az úgynevezett „hallucináció”, amikor a rendszer meggyőzőnek tűnő, de valótlan vagy pontatlan információkat generál. Ezért a hallgatóknak el kell sajátítaniuk a kritikus forráselemzést és az információk ellenőrzését, hogy az MI-alapú tartalmak megfeleljenek a tudományos elvárásoknak. A cél az, hogy a hallgatók az MI-re úgy tekintsenek, mint a munkát támogató kiegészítő eszközre.

Új gondolkodásmód és munkaerőpiaci előnyök

A digitális írástudás és az MI-használat egyre fontosabbá válik a munkaerőpiacon, éppen ezért a ELTE GTK hosszú távon szeretné elérni, hogy a hallgatók ne passzív befogadóként, hanem aktív és felelősségteljes felhasználóként tekintsenek az MI-re. Az egyetem ennek érdekében az oktatók és mentorok frontális előadásai mellett olyan hallgatói fórumokat szervez, ahol lehetőség lesz többoldalú tapasztalatcserére és kérdések megvitatására.

Az ELTE GTK ezzel a kezdeményezéssel nem csupán az egyetemi oktatásban, hanem a jövő munkaerőpiacának alakításában is úttörő szerepet vállal.

Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem

Tovább olvasom