Zöldinfó
Energiaközösségekben csökkentenék a rezsit a természetvédők
A Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint az újabb lakossági napelemes pályázatok meghirdetését célszerű lenne a támogatott pályázók energiaközösségbe való belépésének, szerveződésének ösztönzésével is összekötni.
A szervezet szerdai közleményében jelezte: a közösségi energia lényege, hogy a közösségek, önkormányzatok, lakossági csoportok maguk termelik meg az energiát, jellemzően napelemes rendszerekkel. A több háztartást összefogó közösségi energetikai rendszerek mellett szól, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hasznosítása esetén is az áramhálózat terhelése nélkül kínálnak lehetőséget a lakosság szélesebb körének bekapcsolására a megújuló alapú energiatermelésbe, fogyasztásba és körforgásba. A szövetség felidézte, hogy a lakossági és nem lakossági fogyasztók körében is jelentősen megnőtt az érdeklődés a napelemes rendszerek iránt, az ugrásszerűen emelkedő megrendeléseket a kivitelező cégek nehezen tudják teljesíteni. Eközben a tavaly kiírt elsőkörös pályázatok nyerteseinek még mindig csak a fele kaphatta kézhez a támogató okiratot. További probléma, hogy a pályázat beadási határideje óta eltelt nyolc hónap alatt az euró árfolyamváltozása, a piaci kereslet növekedése és a kínálat akadozása miatt a kivitelezési költségek jelentősen emelkedtek. Emiatt a százszázalékosnak hirdetett támogatási arány a valóságban akár ötvenszázalékosra is csökkenhet, az áremelkedés költségeit pedig saját forrásból kell majd a nyertes pályázóknak előteremteni – írta közleményében a természetvédők szövetsége.
Az MTVSZ szakértői szerint a második pályázati fordulót át kell tervezni, sikeréhez kiszámíthatóbb szabályozási környezetre van szükség, a támogatott pályázókat pedig energiaközösségek létrehozására érdemes ösztönözni. A szakmai civil szervezet közleményében kiemelte: a lakossági napelemes pályázat kiírás előtt álló második fordulójának sikeréhez nélkülözhetetlen az első forduló tapasztalatainak értékelése, majd ezek alapján a 2024. január 1. után életbe lépő elszámolási rendszer kialakítása a háztartási méretű kiserőművek termelő-fogyasztói számára. Emellett a helyben termelt zöld villamosenergia megosztásában közreműködő elosztóhálózat-üzemeltetőkre vonatkozó részletes szabályokat is ki kellene dolgozni – tették hozzá. Ezek teljesülése esetén kiszámíthatóbbá válna, hogy mennyibe kerül egy-egy lakossági naperőmű-beruházás, és mennyi megtakarítást eredményez. Így az is jobban becsülhető, mekkora az a támogatási összeg, illetve arány, amely kellően ösztönző a beruházás megvalósításához – mutatott rá az MTVSZ.
mti
Zöldinfó
Az újrahasznosítható műanyag raklapok előnyei a fa változatokkal szemben
A logisztikai és anyagmozgatási iparágakban az árucikkek és termékek hatékony mozgatása és tárolása kulcsfontosságú. A raklapok az egyik alapvető eszközei ennek a folyamatnak, amelyek segítségével az árukat könnyedén szállíthatjuk, tárolhatjuk és kezelhetjük. Azonban az iparág gyors fejlődése és a fenntarthatóság iránti növekvő igények miatt egyre nagyobb figyelmet szentelnek az alternatív megoldásoknak, mint például az újrahasznosítható műanyag raklapok.
Ezeknek az új generációs raklapoknak számos előnye van a hagyományos fa változatokkal szemben, amelyek hatékonyabbá és fenntarthatóbbá teszik a logisztikai folyamatokat:
Az egyik fő előnye az újrahasznosítható műanyag raklap termékeknek az, hogy sokkal tartósabbak és strapabíróbbak, mint a fa raklapok. Utóbbiak ugyanis könnyen sérülhetnek, repedhetnek vagy rothadhatnak, különösen nedves vagy korrozív környezetben. Ezzel szemben az újrahasznosítható műanyag raklapok ellenállnak a külső károsító hatásoknak, így jóval nagyobb élettartammal rendelkeznek a fa változatoknál. Ezáltal csökkentik a raklapok cseréjéből és karbantartásából fakadó extra költségeket, valamint minimalizálják az áruk károsodásának kockázatát.
A műanyag raklapok könnyűsúlyúak és egységesek, ami könnyebbé teszi a kezelésüket és a mozgatásukat. A fa raklapok gyakran változatos méretekben és súlyokban érkeznek, ami nehezítheti azok mobilizálását és összehangolását a logisztikai folyamatok során. Az egységes méretekkel rendelkező műanyag raklapok azonban egyszerűbbé teszik a raktározási és szállítási műveletek tervezését és optimalizálását.
A fenntarthatóság szempontjából is kedvezőbbek az újrahasznosítható műanyag raklapok. Mivel visszaforgatható műanyagból készülnek, hozzájárulnak a faforrások megőrzéséhez és a környezeti terhelés csökkentéséhez. A fa raklapok gyakran fakitermelésből származnak, ami erdőírtáshoz és biodiverzitás-vesztéshez vezethet. Az újrahasznosítható műanyag raklapok gyártása és felhasználása kevesebb káros anyag kibocsátással jár, így csökkenthető az iparág ökológiai lábnyomát.
A Schoeller Allibert plasztik raklapok például teljes mértékben újrahasznosíthatók – a használt raklapokat begyűjtik a gyártóközpontjaikban, majd egy alapos tisztítást, csiszolást, mosást és szárítást követően új formába öntik őket, és máris újra felhasználhatók anélkül, hogy hozzájárultak volna a világ szeméthalmainak növeléséhez.
A műanyag raklapok könnyen tisztíthatók és fertőtleníthetők – ez különösen fontos az élelmiszere és egészségügyi iparágban. A fa raklapok sokszor nehezebben tisztíthatók, és a nedvesség hatására könnyen baktériumokat és egyéb szennyeződéseket tartalmazhatnak. A plasztik változatoknak azonban az agresszívabb, invazív mosási metódusok sem okoznak kárt, így kiválóan sterilizálhatók és újra felhasználhatók a kényes árucikkek szállításához/tárolásához.
