

Zöldinfó
Átadták az energetikailag korszerűsített vármegyeházát Kaposváron pénteken
A közleményben idézték Biró Norbertet (Fidesz-KDNP), a megyei közgyűlés elnökét, aki az átadón elmondta: a 380 millió forintos beruházás eredményeként a somogyi megyeszékhely Fő utcájában álló, 19. századi, klasszicista stílusú épület fűtését tizenkét elavult helyett négy korszerű, kondenzációs kazán és hőszivattyús rendszer biztosítja.
A kivitelező a műemléki szempontok figyelembevételével megvalósított fejlesztésnél kicserélt több mint kétszáz nyílászárót, részben szigetelte a megyei közgyűlés üléseinek és a Rippl-Rónai Múzeumnak is otthont adó ingatlan homlokzatát, ugyancsak szigeteléssel látta el a padlásfödémet és pótolta a sérült vakolatot. Az energiafogyasztás csökkentésére az épületben kicserélték a világítótestek jelentős részét, a tetőn 47,3 kilowattos napelemes rendszert telepítettek.
Gelencsér Attila (Fidesz), Kaposvár és a Zselic országgyűlési képviselője a közlemény szerint az átadáson arról beszélt: korábban, még megyei közgyűlési elnökként közbenjárt a kormánynál, hogy a vármegyeháza a megyei önkormányzat tulajdonában maradhasson. A patinás épület felújítása gyakorlatilag már akkor, az egykor raktárként használt múzeumi helyiségek irodákká alakításával megkezdődött – közölte. Hozzátette, abban az időben indították el az épület udvarának rendezését is, mely azóta Kaposvári Vigasságok tere néven nagyon sok rendezvény helyszíne volt. Az önkormányzat hangsúlyozta, a vármegyeháza korszerűsítése az üzemeltetési költségek mérséklése miatt vált szükségessé, a beruházásnak köszönhetően 40 százalékkal csökkent a fűtéshez szükséges gázfelhasználás.
mti
Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Otthon
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
Az építőiparban komoly tartalékokok vannak az energiamegtakarítás tekintetében, hiszen szinte unásig ismételt közhely, hogy Magyarország összes energiafelhasználásának nagyjából 40%-a az épületállományhoz köthető.

A zéró-karbon kibocsátáshoz vezető út egyik sarkalatos pontja pedig, hogy nem az energiaszámlán szereplő összeg, hanem az energiafelhasználás csökkentése a cél. Ebben az akár olyan aprónak tűnő lépés is sokat számíthat, mint egy nagyberuházás zsaluhasználatának pontos tervezése.
Kezdjük egy példával az építőiparból! Egyre több kivitelező ismeri fel, hogy akár a teljes beruházás költségeihez mérten elsőre akár csekélynek tűnő tételek, mint pl. a zsalutervezésen vagy a zsaluk optimális logisztikáján milyen komoly költségmegtakarítás érhető el, ami ebben az esetben a környezetterhelés csökkentésével is együtt jár. Ma már minden, a hírnevére adó vállalat az ilyen részletekre is odafigyel.
Napi szinten vagyunk tanúi a szemléletváltásnak, hiszen az ipar, és az építőipar szereplői is, az általuk kínált termékekbe és szolgáltatásokba beépült energia csökkentését egyre inkább üzleti előnyként, haszonérvként definiálják. Érdemes leszögezni, hogy a működéshez felhasznált energia mérséklése részben törvényileg is szabályozott, de a cégek jól felfogott érdeke is. Ez az építőipar szereplői elé is megoldandó feladatokat állít.
A globális vállalatoknál is sok apró lépés vezet ahhoz, hogy a zéró karbon- kibocsátás elérése érdekében tett erőfeszítések eredményei érzékelhetők, számszerűsíthetők legyenek. Jóllehet egyre többen hozzák nyilvánosságra az éves gazdasági jelentésük mellett a fenntarthatósági jelentésüket is, szakértők szerint a nemzetközi porondon jelentős cégek a zéró karbon- kibocsátás irányába tett lépéseikkel még jócskán az útkeresés szakaszában vannak. A kezdeti eredmények azonban sokszor rávilágítanak arra, hogy a szemléletformálás szerepe ebben a kérdésben is döntő lesz. Ezek között Botta D. Mihály, a Meva Zsalurendszerek Zrt. magyarországi és a Meva globális vállalat ausztriai ügyvezető igazgatója az építkezések zsaluhasználatának körültekintő tervezésére hívja fel a figyelmet. „Egy épület energiafelhasználásának kalkulációjához kétségkívül hozzátartozik az építéskor felhasznált termékek, műszaki megoldások előállításához igénybe vett energia is. Egyre többször szükséges az ezeket a tételeket is tartalmazó energiamérleg elkészítése. A számunkra piacot adó, jelentős betonhasználattal járó beruházások teljes költségvetésében könnyedén az elenyésző tételek közé sorolhatja bárki a bérelt vagy a saját zsaluparkhoz köthető költségtételeket. Tény azonban, hogy körültekintő zsalutervezéssel és pontos logisztikával akár százmillió forintos megtakarítás is elérhető. A felhasznált energia pedig, cégünk piacvezető innovációja, a műanyag zsaluhéjak használatával tovább csökkenthető, és az energiamérlegben is feltüntethető lesz. Ez is a szükséges szemléletváltás része, amely mind felhasznált energiában, mind pedig forintban kifejezhető előnyt kínál.” – mutat rá a szakember a gazdaságossági szempontok között az egyik, közvetlenül a kínált műszaki megoldáshoz köthető előnyre.
Ez azonban a Meva életében is csupán egy a sok közül. A területen fontos szerep jut a lassan két éve Dunakeszin birtokba vett, és minden egyes elemében a fenntartható működés elveit szem előtt tartó új, Meva regionális logisztikai bázisra, ahonnan megindult a szolgáltatásexport a nyugat-európai piacokra.
Beérett az évtizeddel korábbi innováció
Nem a Meva az egyetlen cég, ahol a fenntarthatóságra való törekvés megelőzte a mai előírásokat. A cég ugyanis piacvezető a több mint 20 éve bevezetett, számtalanszor felhasználható műanyag zsaluhéjak területén. A 100%-ban famentes zsaluhéj a ugyanis a 2000-es évek elején került a cég kínálatába, ami a gyakorlatilag végtelen számú felhasználási lehetőségének köszönhetően jelentősen csökkenti a fa zsaluzatok alkalmazásának szükségességét. „Akkor még senki nem gondolhatta, hogy az innováció több mint 20 év múlva válik igazi piaci értékké, kínál versenyelőnyt és lehet egyidőben az építőipar fenntarthatósági törekvéseinek egy eleme, vagy éppen élharcosa. Ami akkor még csak vágyott eredmény volt, az mára már bevált valóság. A műanyag zsaluhéj azóta is a Meva piacvezető és egyedülálló műszaki megoldása. Tartósságára és stabil, megbízható használatára mi sem jobb bizonyíték, mint hogy az elsőként gyártott zsaluhéjak egy részét még ma is használják, valamint az, hogy a zsaluhéjakra adott 7 éves garanciális időben még soha egyetlen reklamáció nem érkezett.” – emelte ki a magyar piacon 38 főt foglalkoztató, a tavalyi évben 2,337 Mrd árbevételt elérő vállalat vezetője.
(Mi a műanyag zsaluhéj lényege? A Meva műanyag zsaluhéja elnyűhetetlenül tartós, rendelkezik a rétegelt falemez zsaluhéjak összes pozitív tulajdonságával, amit kiegészítenek a műanyag zsaluhéjak kínálta előnyök, mint az egyszerű formázhatóság, javíthatóság, és bármilyen építési geometriához való rugalmas alkalmazhatóság.)
A Meva a világ minden táján jelentős beruházásokon van jelen, és komoly erőfeszítéseket tesz energiafelhasználásának globális csökkentése terén. Ennek egyik példája a magyarországi új logisztikai bázis. Ha érdeklik a részletek, ismerje meg a dunakeszi telephely műszaki megoldásait.
(partner hír)
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Mérnöki csoda, természetes megoldás: 40 éves a Balaton védőbástyája
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Ősi kőzetek árulták el: 410 millió éve vált oxigéndússá a Föld légköre
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás óta
400 km/órás álomvasút és zöld technológia: így formálja át a jövőt az orosz vasútfejlesztés
-
Otthon16 óra telt el a létrehozás óta
Épületeink energiahasználata a technológiai szemléletváltáson múlik
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
Elektromos járművek és szigorú szabályok: így lett Hollandia uniós zöldpélda