Zöldinfó
Izrael és Jordánia összefogott a Jordan folyó megmentéséért
Izrael és Jordánia képviselői szándéknyilatkozatot írtak alá a Jordán folyó megőrzéséről és védelméről csütörtökön az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén (COP27) – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.
A vallási szempontból is fontos folyó vízhozama jelentősen csökkent az utóbbi évtizedekben főként az éghajlatváltozás és a szennyezés miatt. Az egyiptomi Sarm es-Sejkben megkötött megállapodás célja a változások negatív hatásának mérséklése, valamint új munkalehetőségek teremtése mindkét ország gazdaságának megerősítése érdekében. Az egyezmény fontos lépést jelent a folyó megmentéséért folytatott együttműködésben. A vízügyi kooperáció a két ország 1994-es békemegállapodásának fontos részét jelentette, de az elmúlt évtizedben elhidegült a kapcsolat Jeruzsálem és Ammán között, s ez károsan hatott a Jordán folyó vízhozamának növelését célzó erőfeszítésekre. A csütörtökön bejelentett terv konkrétumok nélkül előirányozza, hogy Izrael és Jordánia megpróbálja csökkenteni a folyók szennyezését szennyvíztisztítók kiépítésével és csatornarendszereik korszerűsítésével, és megígérték, hogy megakadályozzák a folyóparti városok tisztítatlan szennyvizének a Jordánba engedését. A két ország a fenntartható mezőgazdaság fejlesztésének jegyében visszaszorítja a vizek elfolyását a mezőgazdasági területekről, és csökkenti a növényvédőszerek alkalmazását.
“A szennyező és veszélyes anyagok megtisztítása, az eredeti vizek helyreállítása és a természetes ökoszisztémák megerősítése fogja segíteni a felkészülést és az alkalmazkodást az éghajlati válsághoz” – nyilatkozta Tamar Zandberg izraeli környezetvédelmi miniszter. A jordániai Petra hírügynökség azt hangsúlyozta. hogy a közös terv remélhetőleg növeli a vízellátást, és munkalehetőségeket teremt a Jordán-folyó mindkét partján élőknek, köztük a palesztinoknak is. A Jordán választja el egymástól Jordániát Ciszjordániától, amelyet Izrael 1967-ben elfoglalt, s ahol a palesztinok jövőbeli független államukat létre kívánják hozni, együtt a Gázai övezettel. Jézust a Jordánban keresztelte meg a hagyomány szerint Keresztelő Szent János, s az ezt jelölő helyen a folyó mindkét oldalán turisták ezrei fordulnak meg. A folyó a huszadik század elején még szélesen hömpölygött, de vízhozama ma már az egykorinak csupán 7 százalékára esett vissza. A Holt-tengert elsősorban a Jordán vize táplálja, s ennek csökkenésével a sós vizű tenger fokozatosan kiszárad, szintje évente több mint kilencven centiméterrel csökken.
Zöldinfó
Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek
Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.
A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta515 ezer ügyfél már lépett, még nem késő nyilatkozni a rezsicsökkentésről
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaKoncertek, autók és lampionos felvonulás: programkavalkád Esztergomban
