Mint írták, az NMHH feltett célja, hogy támogassa a “szárnyait bontogató” hazai űripart, valamint az űrtudományok oktatását. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) támogatásával elkészült és útjára indult az MRC-100, a legújabb műegyetemi kisműhold. A legújabb műegyetemi űreszköz 5x5x15 centiméter méretével a SMOG-sorozat legnagyobb darabja, ami a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként jött létre – tudatták. Az új űreszköz a SMOG-sorozat legnagyobb méretű műholdja. Az MRC-100 elnevezést a Műegyetemi Rádió Club tiszteletére kapta, amely 2024-ben lesz százéves. A klub valamennyi kisműhold fejlesztésében kulcsszerepet játszott.
A közleményben Gschwindt Andrást, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszékének címzetes egyetemi docensét idézve azt írták, amit csak lehetett, beleépítettek a kisműhold térfogat egységébe, így elérték a majdnem 600 grammot.

“Mivel a tömegkorlát 750 grammnál lett meghatározva, minden helyet kihasználtunk. A működést biztosító alegységek, valamint az elektroszmog vizsgálatát végző berendezésen kívül egy helyzetstabilizáló rendszer is helyet kapott rajta. Sőt, egy GPS és egy kamera is került a fedélzetére” – tette hozzá Gschwindt András. A kisműhold fedélzetén három másik egyetemen – a Szegedi Tudományegyetem, a győri Széchenyi István Egyetem és a Debreceni Egyetem – készült önálló kísérletek mellett a H-Ion és a 27G Kft. mérőeszközei is a világűrbe kerülnek. Dudás Levente, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék adjunktusa idézve a kisműholddal kapcsolatban azt írták, hogy szeretnék, ha a Föld sötét oldalán is üzemelne, ezért a négy oldali napelemek mellett, több fedélzeti akkumulátor is felkerült rá.

A kisműhold másik oldalán egy eléggé komoly elektronika kapott helyet, ami többek között adatgyűjtésre és mozgásállapot-analízisre képes. A MRC-100 műhold a napokban indult útnak Glasgow-ba, ahol megtörténik a műholdplatformra telepítése. A műholdat Elon Musk Falcon-9 típusú rakétája viszi majd a világűrbe az Egyesült Államokból – ismertette Dudás Levente. A pályára állítás költségeit az amerikai ARDC (Amateur Radio Digital Communications, rádióamatőrök a digitális kommunikáció fejlesztéséért) alapítvány biztosította. Az alapítvány céljaival összhangban, a támogatás feltétele az volt, hogy az MRC-100 széles frekvenciatartományban vizsgálja a Föld körüli elektroszmogot. A projekt legjelentősebb hazai támogatói a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Külgazdasági és Külügyminisztérium voltak. A pályára állítás várható időpontja 2023 májusa lesz – áll a közleményben.

Kép: BME