Zöld Energia

A gázfogyasztás nagyobb mértékű visszafogását kéri a németektől a közüzemi hálózati felügyelet

Az eddiginél nagyobb mértékben kell csökkenteni a földgázfogyasztást Németországban az ellátásbiztonság megőrzéséhez – mondta egy hétfői interjúban a közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) vezetője.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2022-12-14

Szerző:

Vanessza

Klaus Müller a Der Tagesspiegel című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy az ország a néhány hónappal korábbi állapotokhoz képest jóval felkészültebben vág bele a télbe, hiszen már Norvégia, Hollandia, Belgium és Franciaország felől is jó a földgázellátás, a háztarások és a vállalatok pedig kevesebbet fogyasztanak, mint egy éve. Azzal kapcsolatban, hogy a legutóbbi mérések szerint a fogyasztás az év 48. hetében 13 százalékkal maradt el az utóbbi négy év átlagától, az előző héthez viszonyítva pedig a hideg idő miatt még nőtt is, méghozzá 14 százalékkal, a hatóság vezetője hangsúlyozta, hogy ennél nagyobb megtakarításra van szükség.

Az ellátásbiztonság fenntartásához 20 százalékkal kell visszafogni a földgázfogyasztást – mondta, hozzátéve, hogy ha a várttól elmaradó csökkenéssel zárult hét csak kivétel lesz, akkor nem kell aggódni, de a fagyos hideg a következő napokban is megmarad, “ezért fontos, hogy ne lankadjunk, egész télen folytassuk a takarékoskodást”. Mint mondta, a földgáztárolók töltöttsége történelmi csúcson, 95 százalékon van, de mínusz tíz Celsius-fokos hőmérsékletnél már jelentősen emelkedik a fogyasztás, ami ellátásbiztonsági kockázatot jelent, különösen, ha hosszan tart a fagyhullám.

Németországot azért fenyegeti földgázhiány, mert az eddigi legnagyobb szállító, Oroszország az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta fokozatosan visszafogta, majd leállított németországi szállításait, annak ellenére, hogy a földgázkereskedelmet nem érintik az háború miatt Oroszországgal szemben elrendelt európai uniós büntetőintézkedések. Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. Az Oroszországot Németországgal közvetlenül összekötő Északi Áramlat-1 vezeték augusztus végi leállításával azonban teljesen megszűnt a behozatal, így 2022 szeptembere volt az első olyan hónap az oroszországi import kezdete, 1972 óta, amikor közvetlenül Oroszországból nem érkezett Németországba földgáz. A vezetékes orosz import kiváltását szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között hét tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az első – wilhelmshaveni – terminál építését már befejezték, és a tervek szerint januárban üzembe állítják.

Zöld Energia

IPSOS felmérés: a magyar háztartások 78%-a energiatárolót telepítene

Az EU-SOLAR SE megbízásából készült felmérés szerint a magyar háztartások többségének nincs napelemes rendszere vagy energiatárolója, ugyanakkor – különösen a már napelemes rendszerrel rendelkezők körében – erős, és állami támogatással jelentősen növekvő beruházási hajlandóság mutatkozik energiatároló telepítésére, miközben a döntéseket főként az ár, a megtérülés és a kivitelezők megbízhatósága befolyásolja.

Létrehozva:

6 óra telt el a létrehozás óta

2026-03-31

Szerző:

Hell

Az EU-SOLAR SE megbízásából végzett reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a lakosság jelentős része még nem rendelkezik ilyen rendszerekkel: tízből hét válaszadónak jelenleg sem napelemes rendszere, sem energiatárolója nincs. Az IPSOS által elvégzett reprezentatív közvélemény-kutatás kimutatta, hogy a falvakban ez az arány még magasabb, meghaladja a 80 százalékot. Napelemes rendszere nagyjából minden ötödik megkérdezettnek van; ez az arány magasabb a diplomások, a vármegyeszékhelyen élők és a megtakarítással rendelkező háztartások körében.

A meglévő napelemmel bíró háztartások ugyanakkor kifejezetten nyitottak az energiatárolók iránt. A vizsgálat szerint 65 százalékuk valószínűnek tartja, hogy a következő két évben energiatárolót telepíttetne. Amennyiben a beruházáshoz állami támogatás is társulna, ez az arány 78 százalékra emelkedne. Azok körében, akiknek jelenleg sem napelemük, sem energiatárolójuk nincs, visszafogottabb az érdeklődés. Önköltséges alapon mindössze 23 százalékuk vágna bele egy kombinált, napelemes és energiatárolós rendszer kiépítésébe. Állami támogatással azonban ez az arány már 42 százalékra nő, a gyermekes családok körében pedig elérheti az 52 százalékot is.

A beruházási hajlandóság mellett az EU-SOLAR SE felmérése azt is vizsgálta, hogy mekkora önrészt vállalnának a háztartások. A napelemmel rendelkező válaszadók 63 százaléka legfeljebb 1,5 millió forintot fordítana energiatárolóra. Azoknál, akik teljes rendszert – napelemet és tárolót – telepítenének, a többség (69 százalék) 3 millió forint alatti önrészben gondolkodik. 5 millió forintnál nagyobb összeget mindössze a válaszadók 2 százaléka lenne hajlandó befektetni.

A motivációk tekintetében jelentős különbség látszik a már napelemes rendszert használók és a most beruházni tervezők között. A meglévő napelemmel rendelkező háztartások elsősorban a biztonsági tartalék képzését (49 százalék), valamint a saját termelésű energia maximális felhasználását (47 százalék) várják az energiatárolóktól. Azok viszont, akik teljes rendszert telepítenének, elsősorban a rezsicsökkentést (56 százalék) jelölték meg fő motivációként, ezt követi a nagyobb energia-önellátás (39 százalék), illetve az energiaárak és szabályozási változások miatti bizonytalanságtól való függetlenedés igénye (34 százalék).

A kivitelező cégek kiválasztásánál a válaszadók számára a legfontosabb szempont a referenciák megléte: 89 százalék döntő vagy nagyon fontos tényezőnek tartja. Szintén kiemelt szerepe van annak, hogy a cég régóta jelen legyen a piacon (75 százalék), valamint az ismertségnek is jelentős súlya van a döntésben.

Magyarországon jelenleg is zajlik a lakossági energiatárolók telepítését támogató Otthoni Energiatároló Program, amelynek keretében a háztartások akár 2,5 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást igényelhetnek akkumulátoros rendszerek kiépítésére. A pályázatok benyújtása 2026 február elején indult, az első szakasz március közepén lezárult, amely során mintegy 132 ezer igény érkezett be. A program ezt követően az értékelési szakaszba lépett, a nyertes pályázók értesítése mellett pedig megkezdődik a kivitelezőválasztási folyamat.

Tovább olvasom