Zöld Energia
A MET gerjeni és söjtöri naperőműve bekapcsolódott a megújuló energiatermelésbe
A MET energiavállalat gerjeni és söjtöri naperőműve is bekapcsolódott a megújuló energiatermelésbe – közölte a társaság pénteken az MTI-vel.
A közlemény szerint a MET Gerjen Solar Park és a MET Söjtör Solar Park építési munkálatai befejeződtek, a naperőművek megkezdték kereskedelmi üzemüket, a beruházások összesen 170 hektárnyi területen valósultak meg a két magyarországi településen, ahol közel 180 ezer napelemet telepítettek. Ismertetik, hogy a napelemparkok újonnan telepített nagyfeszültségű alállomásokon keresztül csatlakoznak az elektromos hálózathoz. A MET Gerjen Solar Park 51 megawatt (MWp) kapacitású és a MET Söjtör Solar Park 45 MWp kapacitású napelemparkok üzembe helyezése több szakaszban történt. A két erőmű mintegy 50 ezer háztartás fogyasztásának kiszolgálására elegendő zöldáramot termel, a legmodernebb technológiát alkalmazva.
Felidézik, hogy a két meglévő napelempark – MET Dunai Solar Park és MET Kabai Solar Park – refinanszírozására, valamint három új, köztük a gerjeni és a söjtöri erőművek megvásárlásának és építésének finanszírozására a MET Csoport leányvállalata, a MET Hungary Solar Park Kft. 2021-ben sikeresen bocsátott ki kötvényt, amely zöld minősítést is kapott. Lehőcz Balázs Gábor, a MET megújuló eszközök divíziójának ügyvezető elnöke a közleményben hangsúlyozta, a MET megújuló energiaforrásokra vonatkozó bővítési stratégiájának célja, hogy portfóliója 2026-ra elérje a 2 gigawatt (GW) beépített kapacitást, és ezáltal a vállalat aktív szerepet játsszon az európai energiaátmenetben. Ennek részeként az elmúlt évben négy új országban – Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Romániában – sikerült belépni a megújuló energiaforrások piacára.
A svájci központú MET Csoport európai integrált energiavállalat, amelynek tevékenysége kiterjed a földgáz- és az árampiacra, valamint energetikai eszközök fejlesztésére és működtetésére. Leányvállalatai révén 13 országban van jelen, 27 ország gázpiacán és 22 nemzetközi kereskedési ponton aktív. A cégcsoport konszolidált árbevétele 2021-ben 18,1 milliárd eurót tett ki, a kereskedett gázmennyiség 55 milliárd köbméter, a kereskedett árammennyiség több mint 50 terawattóra (TWh) volt.
Zöld Energia
2032-re 4000 MW új szélerőmű épülhet Magyarországon
Már 2030 előtt elkezdhetik a termelést az első új szélerőművek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Elképzelhető, hogy már 2030 előtt elkezdik az áramtermelést az első új szélerőművek, de a héten kiírt pályázat arra ad lehetőséget a befektetőknek, hogy 2032-ig fejezzék be a projekteket – mondta a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) energetikáért felelős államtitkára sajtóbeszélgetésen. Tótth András jelezte, arra számít, hogy a folyamatosan meghírdetett tenderek eredményeképpen 2032-2034 körül reálisan el lehet érni a 4000 megawatt új szélerőművi kapacitást – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kormány programjában hangsúlyos elem a szélenergia szerepének erősítése a magyar energiamixben. Az uniós helyreállítási alap (RRF) forrásainak hazahozatala, illetve elosztása során fontos szempont volt a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztése, hogy bővíteni tudják a hálózatra csatlakozó megújuló termelést, elsősorban a szélkapacitásokat – ismertette az államtitkár.
Felidézte, hogy a folyamat gyorsítása érdekében az érintett szervezetekkel és szakértőkkel olyan tervet készítettek, hogy a meglévő hálózati kapacitásokkal hol lehet elindítani projekteket, és hol vannak olyan területek, amelyek környezetvédelmi és honvédelmi szempontból is alkalmasak a megvalósításra. Ennek alapján írta ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tendert. Kapacitás-tendert ott lehet meghirdetni, ahol van kapacitás, az pedig a befektetőktől függ, hogy lesznek-e megfelelő projektek – fogalmazott az államtitkár. Kiemelte, hogy a befektetőknek be kell tartaniuk minden távolsági, zajszint- és környezetvédelmi előírást.
A lehetséges 199 méteres magasság a maximum, de alacsonyabb erőművek is építhetők, és az önkormányzatoknak többféle módon is lesz beleszólási lehetőségük a beruházások megvalósításába, helyszínébe – közölte. Tótth András kitért arra, hogy a kiírásban hangsúlyosan megjelennek az önkormányzatok, illetve a lakosság érdekei, hogy a helyi közösségek is részesedjenek a szélerőművek hasznából.
A tárca fontos célnak tartja, hogy a helyi közösségek és a helyi fogyasztók adott esetben minél nagyobb százalékban tulajdonossá is váljanak. Az államtitkár kifejtette: a centralizált energiatermelési rendszertől a decentralizált rendszer felé szeretnének elmozdulni, hogy a fogyasztókhoz minél közelebb jöjjenek létre a megújulóenergia-termelő egységek, és ezek a fogyasztókat közvetlenül szolgálják ki. A termelő egységek hosszú távon kerüljenek a magyar fogyasztók tulajdonába, ennek a formája az energiaközösségi megoldás lehet – hangsúlyozta.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó7 óra telt el a létrehozás ótaForradalmi változás jöhet az időjárás-előrejelzésben az új műholddal
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó9 óra telt el a létrehozás ótaA klímaváltozás miatt gyakoribbak lehetnek az erdőtüzek Szerbiában
