Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A sugárzásmérésben erős a magyar űrkutatás

Magyarországnak érdemes befektetnie az űripari kutatótevékenységbe.

Létrehozva:

|

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Magyarországnak érdemes befektetnie az űripari kutatótevékenységbe, mivel az ilyen befektetések hozama nemcsak számok formájában jelentkezik az ország életében – írja az alternativenergia.hu. Európa legrangosabb űrtechnológiai szakkiállításán önálló standdal volt jelen a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, a HUNOR-programot pedig Kapu Tibor és Cserényi Gyula kutatóűrhajósok képviselték. Kapu Tibor a rendezvényen az MTI-nek nyilatkozva elmondta: nyilvánvaló, hogy Magyarország nem mérhető olyan űrtechnológiai nagyhatalmakhoz, mint az Egyesült Államok és Kína, ennek ellenére azonban vannak olyan szakterületek, amelyekhez Magyarország is rengeteget tud hozzáadni, sőt kisebb kiterjedésű szakmai területeken vezető szerepet is be tud tölteni.

A magyar kutatóűrhajós ezek között említette a sugárzásmérést, amely szavai szerint “magyar sajátossággá vált”, és Magyarország ezen a szakterületen az elmúlt évtizedekben erősebbé vált, mint több nagy űrkutatási hatalom.
Kapu Tibor szerint kiemelhető ugyanígy számos orvosbiológiai és gyógyszerkutatási terület is. Elmondta: az ő űrutazásának idején a Nemzetközi Űrállomáson zajlott 60 kísérletből 25 magyar program volt, és ezek zöme a hosszú távú űrutazások problémáinak megoldását célozta. Ennek fontossága Kapu Tibor szerint abban rejlik, hogy jóllehet az emberi űrutazások 65 évvel ezelőtt kezdődtek, ezeknek az űrutazásoknak a nagy része azonban nem hagyta el az alacsony földkörüli pályát.

“Eljutottunk a Holdra, de nem voltunk ott túl sokat, a holdutazások csak három évig tartottak, és az Apollo-programok résztvevői átlagosan 50 órát töltöttek a Hold felszínén” – hangsúlyozta Kapu Tibor. Elmondta: a most készülő Artemis-program célja is az, hogy az ember visszamenjen a Holdra, viszont immár hónapokat fog ott tölteni. “Aztán egyszer, remélhetőleg még az én életemben, el fogunk jutni a Marsra is” – tette hozzá a magyar űrhajós. Elmondta: a sugárzásmérés és a sugárzásvédelem fejlesztését célzó kutatások azért is fontosak, mert egy-egy Mars-utazás 2,5-3 év, és ennyi időt még senki nem töltött a világűrben. A leghosszabb idő egy év volt, de ezt is alacsony földkörüli pályán töltötték az űrhajósok, a Föld mágneses mezeje által védve a sugárzástól. Kapu Tibor a londoni Space-Comm Expo Europe rendezvényen előadást is tartott a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén a HUNOR-program keretein belül végzett kísérletekről, emellett Tim Peake brit űrhajós, az Axiom Space stratégiai tanácsadója társaságában panelbeszélgetésen is részt vett az emberes űrrepülés tapasztalatainak innovációs és gazdasági hatásairól.

Advertisement

Szalay Zsolt, a HUN-REN műszaki és természettudományi területekért felelős tudományos alelnöke a rendezvényen az MTI-nek elmondta: az űripar az 1980-ban végrehajtott első magyar űrrepülés óta jelen van Magyarországon. Hangsúlyozta: az, hogy a két magyar űrutazás között több mint négy évtized telt el, nem jelenti azt, hogy az ilyen jellegű kutatások Magyarországon megszűntek volna. Ennek bizonyítékaként említette, hogy a Nemzetközi Űrállomáson most is van magyar fejlesztésű sugárzásmérő.

Advertisement

Zöldinfó

Intelligensebb villamosenergia-hálózat épül

Új transzformátor alállomást adott át az E.ON Szombathelyen.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, nagyfeszültségű transzformátor-alállomást, valamint a hozzá kapcsolódó hálózatfejlesztési beruházásokat adott át az E.ON Hungária Csoport szerdán Szombathelyen – írja az alternativenergia.hu. A 7,5 milliárd forint értékű fejlesztés a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényeinek hosszú távú kiszolgálását segíti. Az új szombathelyi alállomás a 132 kilovoltos nagyfeszültségű hálózatból érkező villamos energiát 22 kilovoltos, illetve 11 kilovoltos középfeszültségre alakítja át, ahonnan az elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz, a megépült két transzformátor együttes kapacitása 80 megavolt-amper (MVA). A létesítmény működtetéséhez kétrendszerű nagyfeszültségű távvezetéket, nagyfeszültségű összekötő kábelvezetéket, valamint középfeszültségű földkábelt is kiépítettek. Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az átadóünnepségen elmondta: Szombathelyen és térségében az ipari beruházások, valamint a lakossági igények bővülése egyre nagyobb elvárásokat támaszt villamosenergia-hálózattal szemben. Ezzel párhuzamosan a megújulóenergia-termelés is dinamikusan növekszik, Vas megyében például a háztartási kiserőművek száma az elmúlt öt évben például megnégyszereződött.

“Mindez nagy kihívások elé állít bennünket, a hálózatnak egyszerre kell megfelelnie a növekvő ügyféligényeknek, a megújuló energia befogadásának és a megbízható energiaellátásnak” – mutatott rá a vezérigazgató. Pethő Gergely elmondta, hogy a beruházás a Danube InGrid magyar-szlovák intelligens hálózatfejlesztési program tizenkettedik, egyben utolsó alállomás-fejlesztése. A jövő évben hivatalosan lezáruló program több mint 110 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodott. Az E.ON által Magyarországon megvalósított fejlesztés tervezett értéke 46 milliárd forint.

A magyarországi beruházásokhoz 16 milliárd forint, a szlovákiai fejlesztésekhez 23 milliárd forint támogatást biztosít az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszköze (CEF), a fejlesztések további részét a részt vevő vállalatok saját forrásból finanszírozzák. A program E.ON észak-dunántúli szolgáltatási területén 110 ezer ügyfél biztonságos energiaellátásához járul hozzá, az alállomások fejlesztésén túl 135 kilométernyi nagyfeszültségű hálózatot korszerűsítettek, 48 kilométernyi optikai hálózatot építettek ki, illetve 10 kilométernyi középfeszültségű hálózatot építettek át madárvédelmi okokból, valamint jelentős digitalizációs beruházásokat is végrehajtottak – sorolta a vezérigazgató.

Advertisement

Hozzáfűzte: fejlesztések eredményeként a hálózat kapacitása bővült, működése is intelligensebbé, jobban irányíthatóvá vált. A korszerű mérő- és érzékelő berendezések, valamint az automatizált rendszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljanak a változó hálózati viszonyokra és hatékonyan használják ki a rendelkezésükre álló infrastruktúrát. Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere az átadóünnepségen kijelentette: a beruházás eredményeit a szombathelyiek a hétköznapokban tapasztalják majd meg, és akkor mondható sikeresnek a fejlesztés, ha “észre sem veszik” annak működését.

Az alpolgármester hangsúlyozta, Szombathely fejlődő város, a fejlődéshez pedig megfelelő infrastruktúrára van szükségük. A korszerű hálózat reményei szerint képes lesz kiszolgálni a növekvő igényeket, ami további fejlesztések előtt is megnyitja az utat. Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti intézetének szakmai főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a kivitelezés előtt zajló régészeti kutatás során 400 régészeti emléket azonosítottak a helyszínen, köztük vaskori temetkezések nyomait, római kori épületmaradványokat és egy különleges ezüstérmekincset. Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette: terveik szerint a megtalált régészeti leleteket időszakos kiállítás keretében mutatják be a nagyközönségnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák