Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A szállodai weboldalak optimalizálásával tonnányi szén-dioxid takarítható meg

Jelentős különbség van a szállodai weboldalak digitális karbonlábnyomai között.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Akár tizennyolcszoros különbség is lehet a magyarországi ötcsillagos szállodák online foglalási folyamatainak digitális lábnyomai között – írja az alternativenergia.hu. A webes felületek optimalizálása és a digitális vendégút tudatos tervezése jelentős energia- és szén-dioxid-megtakarítást eredményezhet – derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Carbon.Crane közös vizsgálatából. A Budapesti Corvinus Egyetem négy tanszékének együttműködésében azt vizsgálták, hogyan kapcsolódik össze a fenntarthatóság és a szállodák digitális jelenléte. A kutatásban 43 magyarországi ötcsillagos szálloda 2026 áprilisában elérhető weboldalának digitális vendégútját elemezték, vagyis azt a teljes online folyamatot, amelyen a vendég a szállodával kapcsolatba kerül az első internetes kereséstől és tájékozódástól a foglaláson át egészen a szálláshely elhagyása utáni online értékelésig.

A vizsgálat a nyitóoldalra, a képgalériára, az elérhető szobák listájára és egy kiválasztott szoba foglalási oldalára terjedt ki. A szolgáltatások környezeti hatásainak számszerűsítésére a magyar startup Carbon.Crane megoldását használták, amely az adatforgalom, valamint többek között a képek, videók, betűtípusok és technikai elemek alapján becsüli a weboldalak energiaigényét és az ezzel járó szén-dioxid-kibocsátást a magyar villamosenergia-rendszer karbonintenzitását figyelembe véve. A 43 digitális vendégút modellezett éves kibocsátása 2158 tonna szén-dioxid-egyenértéket tett ki. A képek optimalizálásával ebből évente 393 tonna kibocsátás és közel 1699 megawattóra villamosenergia-felhasználás lenne megtakarítható – állapították meg.

Az eredmények jelentős különbséget mutattak egyes szállodák között. A digitális vendégutak karbonlábnyoma 0,89 és 16,45 gramm szén-dioxid-egyenérték között alakult, a minta mediánja 3,24 gramm volt, a szélsőértékek között így 18,4-szeres különbséget mértek. A kutatók szerint a különbségeket nem önmagában a foglalási folyamat hossza magyarázza. Egy rövid folyamat is lehet jelentős adatigényű, ha nagyméretű képeket, videókat vagy szükségtelenül nagy technikai elemeket tölt be.

Advertisement

Az oldaltípusok közül átlagosan a főoldalak és a képgalériák rendelkeztek a legmagasabb karbonlábnyommal. Ezek optimalizálásával a digitális kibocsátás átlagosan közel ötödével csökkenthető. A kutatás készítői hangsúlyozták, hogy ezek modellezett adatok, nem pedig a szállodák tényleges éves digitális kibocsátásai vagy látogatottsági adatai. A vizsgálat kizárólag a megadott rendszerhatárok között elemzi a weboldalak technikai energia- és karbonhatékonyságát, és nem rangsorolja a szállodák teljes fenntarthatósági vagy ESG-teljesítményét.

Advertisement

Zöldinfó

Lajtos kocsik és napelemes kutak segítik a szomjazó erdei élővilágot

Aszály elleni védekezésbe kezdett a somogyi erdőkben a SEFAG erdőgazdaság.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Aszály elleni védekezésbe kezdett a somogyi erdőkben a SEFAG erdőgazdaság, egyebek mellett lajtos kocsikkal és napelemes kutakkal igyekszik enyhíteni a vízhiányon – tájékoztatta a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. az MTI-t. A somogyi erdőterületeken gazdálkodó állami tulajdonú társaság közleménye szerint a klímaváltozás immár tavasztól késő őszig sújtja az erdőket, és a tartós szárazság rendkívüli kihívás elé állítja a somogyi vadállományt is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Az erdőgazdaság tavasz óta folyamatosan végzi a vízpótlási munkálatokat azokon a területeken, amelyeken vízhiány lépett fel, illetve a természetes források már kiszáradtak.

Egyes helyeken napelemes kutak létesítésével segítették a szárazabb régiók állandó vízellátását, máshova lajtos kocsikkal hordták ki a vizet. Utóbbi módszerrel rendszeresen feltöltötték a mesterséges dagonyákat is, ezzel is segítve a teljes erdei élővilágot, a legkisebb rovaroktól a védett hüllőkön, kétéltűeken át az énekesmadarakig és az emlősökig.

Az erdőgazdaság tavaly kezdte nagyszabású, átfogó vízmegtartási projektjeinek megvalósítását. Ezek részeként folyamatosan újítják fel a vízvisszatartó védműveket, forrásokat tisztítanak meg, felfogják az erdészeti utakról és más burkolt felületekről lefolyó csapadékvizet, az elfolyó víz sebességét pedig igyekeznek csökkenteni. Gondoskodnak a beszivárogtatásról és beszivárogtató területek, időszakos vízgyűjtő medencék kialakításáról, kisebb gátak, természetes anyagokból épített vízvisszatartó akadályok létesítéséről.

Advertisement

A kaposvári székhelyű, több mint 400 embert foglalkoztató SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt. az ország egyik legnagyobb állami erdő- és legnagyobb vadgazdálkodója, kezelésében több mint 89 ezer hektár földterület áll, amelynek mintegy 94 százaléka erdő. Működési területe Somogy mellett Baranya, Zala, Veszprém és Tolna vármegyére is kiterjed. Fő tevékenységei közé tartozik a fenntartható erdőgazdálkodás, az erdőfelújítás és -telepítés, a vadgazdálkodás, emellett az erdőkhöz kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokat is biztosít. A társaság 2025-ben 456 ezer köbméter fát termelt ki erdeiből, amely erdőtervi lehetősége 80 százaléka – olvasható a SEFAG 2025-ös tájékoztatójából.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák