Zöldinfó
A szállodaiparban is lehetséges a környezetkímélő takarítás
A takarítás során sokszor felmerül az igény, hogy legyen gyors és hatékony, ugyanakkor szintén fontos, hogy környezetkímélő módon történjen. A házilag alkalmzott környezetbarát praktikák nagyobb alapterületeken, szervezett takarítás során ritkán alkalmazhatók eredményesen és gyorsan. Mi ilyenkor a megoldás? Mi tehet egy szálloda, ha környezetkímélő takarítást kíván bevezetni? Erre igyekszünk választ adni cikkünkben!
Mi a gond a házi praktikákkal a nagyobb alapterületeken?
Sokszor speciális megoldásokra van szükség egy-egy terület takarítási igényeinek az ellátására. Ilyenkor nem elég, ha az otthon jól bevált szódabikarbónával vagy sütőporral kezdünk neki például egy üzemi konyha berendezéseinek a zsíroldásának. Elképzelhető, hogy megoldható ezekkel is, de a takarítás időtartama és eredménye nem lesz tervezhető, legalábbis pontosan biztosan nem. A vendéglátásban és a szállodaiparban pedig az idő egy nagyon fontos tényező.
Gondoljunk csak a hotel szobák takarítására. Vendégként mihamarabb szeretnénk elfoglalni a lefoglalt szobát, akkor is, ha pár órával előtte még másé volt. A takarítóknak éppen ezért nagyon szigorú takarítási protokollt kell követniük, aminek fontos eleme, hogy pontosan mit mivel takarítanak. Így olyan szállodai tisztítószer családra van szükségük, ami minden takarítási feladatra kínál speciális megoldást.
Az Ökocímkés tisztítószerek használata
Az ökocímkés tisztítószerek a professzionális takarításban amellett, hogy környezetkímélő módon tisztítanak, még tervezhetővé is teszik a takarítástechnológiai folyamatokat. A tervezhetőséget nem csak az időfaktorra értjük, hanem a költségtervezésre is. A professzionális tisztítószerekkel ugyanis pontosan tervezhető a takarítandó alapterületek és gyakoriság szerint a tisztítószerek költsége, ami egy nagyobb ingatlannál, mint egy szálloda rendszeres és jelentős tétel lehet az üzemeltetésben.
A megfelelő tisztítószerek használatával optimalizálhatjuk tehát a takarítások időtartamát, ezáltal a takarító kollégák létszámát és munkaidő keretét, valamint a takarítás költségét. A jól tervezett munkafolyamatok egyenletes minőségű tisztaságot is eredményezhetnek, ami szintén nem elhanyagolható szempont.
Az ökocímkés tisztítószerek természetesen nem csak hotelekben használhatók. A higienia-online.hu webshopban is rendelhető ökocímkés termékekkel megtisztíthatjuk otthonainkat is környezetkímélő módon!
Partner cikk
Zöldinfó
Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban
Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.
Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.
Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.
Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.
Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaRekordmeleg nyarak jöhetnek: így tehetik ellenállóbbá épületeiket a vállalkozások

