Zöldinfó
A versenyképesség növelését segíti a Modern gyárak éjszakája programsorozat
Rekordszámú jelentkező az idei Modern gyárak éjszakájára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
November 14-én rendezik meg idén a Modern gyárak éjszakája elnevezésű programsorozatot, amelyre eddig rekordszámú, 110 vállalkozás jelentkezett – mondta a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára a Pest vármegyei Pátyon. Az Indupro Kft. lézermegmunkáláson alapuló üzemében tartott sajtótájékoztatón Hunyadi László kifejtette, a most 9. alkalommal megrendezett Modern gyárak éjszakája azt a célt szolgálja, hogy a technológiai fejlesztésekben sikeres hazai kis- és középvállalkozások tapasztalataikat, tudásukat megosszák más cégekkel azért, hogy növelhessék a versenyképességüket – írja az alternativenergia.hu. Hozzáfűzte, hogy a hazai ipari vállalatok döntő többsége kis- és közepes méretű üzem, de az országban tevékenykedő nagyvállalatok kétszer termelékenyebben működnek, és ez a program a lemaradás pótlásához is adhat egy lendületet.
Kitért arra, hogy ezt a célt szolgálja a Demján Sándor program is, amely a vállalkozások technológiai fejlesztését, kapacitásuk bővítését és a piacfejlesztést segíti elő. A program sikerét jelzi, hogy a rendelkezésre álló 1400 milliárd forintnyi pályázati keretre eddig már 23 000 vállalkozás jelentkezett. A gyárak éjszakája rendezvényről a helyettes államtitkár elmondta, hogy azért is sikeres, mert az érdeklődők, környékbeliek, egyetemisták betekintést kaphatnak egy-egy üzem működésébe, megismerhetik a termékek gyártásának különféle fázisait. A lézertechnika alkalmazására berendezkedett, teljes egészében magyar tulajdonban lévő Indupro Kft. vezetői arról tájékoztatták az MTI-t, hogy a 10 éve alapított üzem az elmúlt évben 5 milliárd forint árbevételt ért el és 700 millió forint volt a nyeresége. Az idén is ehhez hasonló eredményre számítanak.
A 80 főt foglalkoztató üzem elsősorban az autó-, az energia- és a védelmi ipar számára gyárt a legmodernebb lézertechnikával hozzávetően 200 féle terméket. Arról is beszámoltak, hogy az üzem 7 fős fejlesztési gárdája újabb termékek előállításának előkészítésén dolgozik.
Zöldinfó
Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.
Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.
Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.
A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaNégy órán át képes energiát szolgáltatni az új tároló
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaKözösségi tulajdonú szélerőművek jöhetnek létre Magyarországon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaOktóberben ismét megtisztulhatnak az ország elhanyagolt területei
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta375 tonna illegális trópusi faanyagot foglaltak le Hollandiában
