Zöldinfó

Agrártámogatások növekedése segíti a termelésbiztonságot és a likviditást

Június végéig csaknem 157 ezer gazdálkodó részére mintegy 767,6 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-07-15

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az előző évhez képest 11 milliárd forinttal magasabb összeget kaptak – írja az alternativenergia.hu. A 2024. évi Egységes Kérelem keretében igényelt terület- és állatalapú támogatások döntő többsége az előző években tapasztaltnál gyorsabban érkezett meg – közölte közleményében Viski József, az Agrárminisztérium (AM) agrár- és vidékfejlesztési támogatásokért felelős államtitkára. Kiemelte, a gyors ütemű kifizetések a termelésbiztonság és a gazdálkodók likviditása szempontjából különösen fontosak, tekintettel arra, hogy az idei évben is olyan időjárási körülmények nehezítik a termelést, mint a tavaszi fagykár vagy az aszály. Az adatokat ismertetve elmondta, a közvetlen támogatások és a hozzájuk kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások keretében 153,3 ezer gazdálkodó 541,3 milliárd forint kifizetéshez jutott. Ez az összeg 25 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Alaptámogatást 149 ezer termelőnek, 272,3 milliárd forint összegben fizetett ki a Magyar Államkincstár. A kisebb területeken gazdálkodóknak járó újraelosztó támogatást, mintegy 74,5 milliárd forintot 148,6 ezer ügyfél kapott.

A generációváltást ösztönző, a fiatal termelők többlet területalapú támogatása keretében 5,8 ezer fő részére 7,4 milliárd forintot fizettek ki. Az Agro-ökológiai programban résztvevők, mintegy 64,5 ezer fő részére 95,2 milliárd forint, míg a 13 termeléshez kötött terület- és állatalapú támogatás keretében 39,2 ezer gazdálkodó részére 78,5 milliárd forintot utalt a Kincstár – sorolta az államtitkár. A terület- és állatalapú vidékfejlesztési támogatások keretében a 2024-es Egységes Kérelmek alapján 51,9 ezer gazdálkodó 226,3 milliárd forint támogatásban részesült – tette hozzá. Az önkéntesen vállalt, a természeti erőforrások megőrzését célzó többletkötelezettségek után járó agrár-környezetgazdálkodási kifizetés keretében 16,4 ezer termelőnek 112 milliárd forint támogatás került a számlájára. Az ökológiai gazdálkodás támogatása jogcímen 4,4 ezer főnek 31,4 milliárd forintot utalt ki a Kincstár. Erdészeti támogatások után 27,2 milliárd forinthoz jutottak az arra jogosultak. Az állattenyésztéshez kapcsolódó, főként állatjóléti és génmegőrzési támogatások keretében összesen 29,2 milliárd forintot kaptak a gazdálkodók. Biztosítási díjtámogatást 29,2 ezer fő részére, 12,9 milliárd forint értékben fizettek ki.

A közeljövőben döntés születhet arról, hogy idén is emelt szintű előleget kapjanak a gazdálkodók. A Kincstár megkezdte a tavasszal benyújtott kérelmek feldolgozását, amelyek ütemes előrehaladása alapvető feltétele az előlegfizetések minél nagyobb arányú megkezdésének – húzta alá Viski József.

Kapcsolódó tartalom:agráriurm gazda gazdaság mezőgazdaság támogatás termelés

Zöldinfó

Ötmilliárd forintra emelkedett a környezetvédelmi bírság felső határa

Emelkedik a környezetvédelmi bírságok összege.

Létrehozva:

58 perc telt el a létrehozás óta

2026-11-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hatályba lépett a környezetvédelmi bírságok összegének emeléséről szóló, a Magyar Közlönyben október 9-én kihirdetett kormányrendelet – írja az alternativenergia.hu. A kihirdetés és a hatálybalépés között eltelt 16 nap a vállalkozások és a hatóságok felkészülését szolgálta. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) korábban közölte, hogy a rendelet módosítása értelmében a 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű vállalkozásoknál az engedélytől eltérő tevékenység miatt kiszabható környezetvédelmi bírság felső határa 2 milliárdról 5 milliárd forintra emelkedett, az előző évi nettó árbevétel 5 százalékában meghatározott korlát figyelembevételével. Amennyiben a vállalkozást a megelőző öt évben legalább kétszer környezetszennyezés miatt bírságolták meg, vagy ebben az időszakban környezetveszélyeztetést, illetve környezetkárosítást okozó jogsértést követett el, akkor a végleges hatósági döntésekkel megállapított előzmények alapján az újabb bírságnak el kellett érnie az előző évi nettó árbevétel 0,5 százalékát, de legalább az 5 millió forintot, a felső korlát figyelembevételével.

A jogi személyek és más szervezetek hulladékgazdálkodási bírságának korábbi, főszabály szerinti 500 millió forintos felső határa is megszűnt. Az összeget ezt követően is a rendeletben meghatározott tételek és számítási szabályok alapján állapították meg. A természetes személyek 50 millió forintos hulladékbírság-maximuma változatlan maradt. Az ÉKFM az intézkedéseket azzal indokolta, hogy egyes, jelentős környezetterheléssel járó tevékenységek jelentős nyereséget hozhattak, miközben a szennyezés következményeit sokszor a környéken élők és a társadalom viselték.

A szigorítás célja az volt, hogy a vállalkozások ne építhessék be előre a bírságokat működési költségeik közé, és a bírság megfizetésével ne kerülhessék el az egészség és a környezet védelméhez szükséges intézkedéseket. A minisztérium egyúttal hangsúlyozta, hogy a környezetvédelmi bírság nem adó, hanem kizárólag jogsértés esetén szabható ki. A szigorítás emellett azt is szolgálta, hogy a szabályokat betartó cégek ne kerüljenek versenyhátrányba azokkal szemben, amelyek környezetvédelmi kötelezettségeik megszegésével takarítottak meg költségeket.

A változások elsősorban a jelentős környezeti igénybevétellel járó, engedélyköteles tevékenységeket érinthették, így például az akkumulátorgyártást, a vegyipart, az energiaipart, valamint a nagy kapacitású mezőgazdasági és élelmiszeripari létesítményeket.

Tovább olvasom