Zöldinfó

Árcsökkentésre készül több mint 150 német energiaszolgáltató

Árcsökkentésre készül Németországban több mint 150 energiaszolgáltató – mutatta ki egy hétfőn ismertetett elemzés.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-05-26

Szerző:

Vanessza

A Süddeutsche Zeitung című német lap a Verivox fogyasztóvédelmi portál adatait ismertetve kiemelte, hogy az energia nagykereskedelmi (tőzsdei) árának hónapok óta tartó csökkenését lassan a lakossági fogyasztók is megérzik, mert egyre több úgynevezett alapszolgáltató – az adott térségben a legtöbb lakossági ügyfelet kiszolgáló energiaszolgáltató – alakítja át tarifáit. Májusban, júniusban, és júliusban együttvéve 91 áramszolgáltató és 80 földgázszolgáltató csökkenti árait. A villanyáram így átlagosan 14 százalékkal, a földgáz 23 százalékkal lesz olcsóbb.

Azonban az ország egészét tekintve továbbra is magas az árszínvonal, vagyis drága az energia. A Verivox adatai szerint az áramtarifák 80 százaléka és a gáztarifák 90 százaléka meghaladja a szövetségi kormány támogatási programjában, az úgynevezett árfék rendszerben meghatározott árat, amely az áramnál kilowattóránként 40 cent (150,9 forint), a földgáznál kilowattóránként 12 cent (45,3 forint).

Ez azt jelenti, hogy a mintegy 800 villanyáram-alapszolgáltató és 700 földgáz-alapszolgáltató többsége ennél magasabb árat szab meg ügyfeleinek. Az ország egészét jellemző átlagos ár a lakossági fogyasztóknál az áram esetében 45,8 cent, a földgáznál 15,6 cent. A fogyasztók az árfék programban meghatározott szintig – 40, illetve 12 cent- egyenlítik ki a számlát, a fennmaradó részt a szövetségi kormány fizeti ki a szolgáltatóknak. A kormány egy sor további intézkedéssel is igyekszik mérsékelni az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben felgyorsult általános drágulás terheit, a többi között csökkentették a földgáz áfáját és országszerte érvényes kedvezményes bérletet vezettek be a helyi és a térségi közösségi közlekedésben. A támogatási programok összeértéke eléri a 300 milliárd eurót.

Kapcsolódó tartalom:energia energiaár energiaszolgáltató kilowattóra lakossági áram villamosenergia

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-09-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Tovább olvasom