Zöldinfó

Árcsökkentésre készül több mint 150 német energiaszolgáltató

Árcsökkentésre készül Németországban több mint 150 energiaszolgáltató – mutatta ki egy hétfőn ismertetett elemzés.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-05-26

Szerző:

Vanessza

A Süddeutsche Zeitung című német lap a Verivox fogyasztóvédelmi portál adatait ismertetve kiemelte, hogy az energia nagykereskedelmi (tőzsdei) árának hónapok óta tartó csökkenését lassan a lakossági fogyasztók is megérzik, mert egyre több úgynevezett alapszolgáltató – az adott térségben a legtöbb lakossági ügyfelet kiszolgáló energiaszolgáltató – alakítja át tarifáit. Májusban, júniusban, és júliusban együttvéve 91 áramszolgáltató és 80 földgázszolgáltató csökkenti árait. A villanyáram így átlagosan 14 százalékkal, a földgáz 23 százalékkal lesz olcsóbb.

Azonban az ország egészét tekintve továbbra is magas az árszínvonal, vagyis drága az energia. A Verivox adatai szerint az áramtarifák 80 százaléka és a gáztarifák 90 százaléka meghaladja a szövetségi kormány támogatási programjában, az úgynevezett árfék rendszerben meghatározott árat, amely az áramnál kilowattóránként 40 cent (150,9 forint), a földgáznál kilowattóránként 12 cent (45,3 forint).

Ez azt jelenti, hogy a mintegy 800 villanyáram-alapszolgáltató és 700 földgáz-alapszolgáltató többsége ennél magasabb árat szab meg ügyfeleinek. Az ország egészét jellemző átlagos ár a lakossági fogyasztóknál az áram esetében 45,8 cent, a földgáznál 15,6 cent. A fogyasztók az árfék programban meghatározott szintig – 40, illetve 12 cent- egyenlítik ki a számlát, a fennmaradó részt a szövetségi kormány fizeti ki a szolgáltatóknak. A kormány egy sor további intézkedéssel is igyekszik mérsékelni az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben felgyorsult általános drágulás terheit, a többi között csökkentették a földgáz áfáját és országszerte érvényes kedvezményes bérletet vezettek be a helyi és a térségi közösségi közlekedésben. A támogatási programok összeértéke eléri a 300 milliárd eurót.

Kapcsolódó tartalom:energia energiaár energiaszolgáltató kilowattóra lakossági áram villamosenergia

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

11 óra telt el a létrehozás óta

2026-07-27

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Tovább olvasom