Zöldinfó

Árcsökkentésre készül több mint 150 német energiaszolgáltató

Árcsökkentésre készül Németországban több mint 150 energiaszolgáltató – mutatta ki egy hétfőn ismertetett elemzés.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-05-26

Szerző:

Vanessza

A Süddeutsche Zeitung című német lap a Verivox fogyasztóvédelmi portál adatait ismertetve kiemelte, hogy az energia nagykereskedelmi (tőzsdei) árának hónapok óta tartó csökkenését lassan a lakossági fogyasztók is megérzik, mert egyre több úgynevezett alapszolgáltató – az adott térségben a legtöbb lakossági ügyfelet kiszolgáló energiaszolgáltató – alakítja át tarifáit. Májusban, júniusban, és júliusban együttvéve 91 áramszolgáltató és 80 földgázszolgáltató csökkenti árait. A villanyáram így átlagosan 14 százalékkal, a földgáz 23 százalékkal lesz olcsóbb.

Azonban az ország egészét tekintve továbbra is magas az árszínvonal, vagyis drága az energia. A Verivox adatai szerint az áramtarifák 80 százaléka és a gáztarifák 90 százaléka meghaladja a szövetségi kormány támogatási programjában, az úgynevezett árfék rendszerben meghatározott árat, amely az áramnál kilowattóránként 40 cent (150,9 forint), a földgáznál kilowattóránként 12 cent (45,3 forint).

Ez azt jelenti, hogy a mintegy 800 villanyáram-alapszolgáltató és 700 földgáz-alapszolgáltató többsége ennél magasabb árat szab meg ügyfeleinek. Az ország egészét jellemző átlagos ár a lakossági fogyasztóknál az áram esetében 45,8 cent, a földgáznál 15,6 cent. A fogyasztók az árfék programban meghatározott szintig – 40, illetve 12 cent- egyenlítik ki a számlát, a fennmaradó részt a szövetségi kormány fizeti ki a szolgáltatóknak. A kormány egy sor további intézkedéssel is igyekszik mérsékelni az Ukrajna elleni orosz háborúval összefüggésben felgyorsult általános drágulás terheit, a többi között csökkentették a földgáz áfáját és országszerte érvényes kedvezményes bérletet vezettek be a helyi és a térségi közösségi közlekedésben. A támogatási programok összeértéke eléri a 300 milliárd eurót.

Kapcsolódó tartalom:energia energiaár energiaszolgáltató kilowattóra lakossági áram villamosenergia

Zöldinfó

A lengyelek dönthetnének az uniós klímapolitika következményeiről

A lengyel elnök népszavazást kezdeményez az uniós klímapolitika és az energiaárak ügyében.

Létrehozva:

30 perc telt el a létrehozás óta

2026-05-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az uniós klímapolitika lengyelországi végrehajtása és az energiaárak ügyében kezdeményez népszavazást a szenátusnál a lengyel elnök – ismertette az alternativenergia.hu. “Támogatja-e ön az uniós klímapolitikát, amely az emberek megélhetési költségeinek, az energiaáraknak, valamint a gazdasági és mezőgazdasági tevékenység költségeinek emelkedéséhez vezetett?” – így szól az államfő által javasolt népszavazási kérdés. Nawrocki felidézte: tavaly februárban, még elnökjelöltként megállapodást írt alá a legnagyobb lengyelországi szakszervezettel, a Szolidaritással, melyben megígérte: elnökké választása esetén lépéseket tesz az uniós zöld megállapodás “negatív következményeinek” megfékezésére, és ez ügyben népszavazást is kezdeményez a szenátusnál.

A népszavazás nem jelenti a környezetvédelem elutasítását, és nem irányul Lengyelország uniós tagsága ellen sem – hangsúlyozta Nawrocki. Hozzátette: a kezdeményezés arról szól, hogy a lengyelek maguk jogosultak “a változások ütemének, körének és költségeinek meghatározására”, és kifejezné azt a “szabad és szuverén döntési jogot”, amelyet a lengyelek saját sorsukat illetően alkalmaznának. A népszavazás szenátusi jóváhagyása “az állampolgárok hangja iránti tiszteletet” tükrözné, a kezdeményezés elutasítása viszont olyan döntés lenne, “amelyről a polgárok is ítéletet mondanak majd” – fogalmazott Nawrocki.

Ahhoz, hogy a lengyel parlamenti felsőház (szenátus) jóváhagyja az államfő országos népszavazási kezdeményezését, a szavazatok abszolút többségére van szükség a szenátorok legalább felének jelenlétében. Egy referendum akkor kötelező érvényű Lengyelországban, ha a választásra jogosultak több mint 50 százaléka leadja szavazatát. Az 1989-es rendszerváltás óta Lengyelországban eddig hatszor tartottak országos népszavazást, ebből kettő lett érvényes.

Tovább olvasom