Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Aszály, tűz, kártevők – új pályázat indult az erdők védelmére

Már benyújthatók az erdők szerkezetátalakítására igényelhető pályázatok.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az AM által hétfőn eljuttatott közleményben az áll, hogy az éghajlatváltozás üteme meghaladja azt a mértéket, amihez a fafajok természetes folyamatok révén alkalmazkodni képesek – írja az alternativenergia.hu. A magyarországi erdőállományoknak sok esetben aktív emberi segítségre van szükségük az alkalmazkodáshoz, ennek egyik legfontosabb eleme a fafajok és az erdőszerkezet változatosságának növelése – írták. Az erdei ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló-képességének, alkalmazkodásának vagy környezeti értékének növelése címen meghirdetett pályázat keretében támogatás nyújtható erdőszerkezet-átalakításra, javított felújításra – melyben kritérium az elegyesség növelése -, klímarezisztens szaporítóanyaggal történő felújításra, valamint különböző talaj- és csemetevédelmi kiegészítő tevékenységekre – ismertette a helyettes államtitkár a közlemény szerint.

Mocz András hozzátette, az erdők szerkezetének átalakítása által javítható az erőállományok korstruktúrája, elegyessége és biodiverzitása, így javul az erdei ökoszisztémák ellenálló-képessége és környezeti értéke. Kiemelt célnak nevezték a fokozódó és egyre szélsőségesebbé váló környezeti hatások, mint például az aszály, az erdő- és vegetációtüzek, fagykárok és viharkárok, továbbá az újonnan megjelenő biotikus kórokozók és károsítók elterjedésének ellensúlyozása. Az erdőkárok megelőzését és a károsodott erdő-potenciál helyreállítását külön felhívások támogatják, mellettük azonban azonos fontosságú az erdők hosszú távú minőségi megújítása is – jelezték. A támogatási kérelmek benyújtásának első szakaszára 2025. szeptember 1. és 30. között van lehetőség – áll a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

Összeomlik a kukoricatermés? Drasztikusan csökkent a vetésterület az aszály miatt

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet a csapadékhiány miatt.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A gazdák nagy része veszteséggel fogja zárni az idei évet – mondta Molnár János, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium agrárgazdasági államtitkára szerdán, a betakarítási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón. Hozzátette, a csapadékhiány a mezőgazdaságra nagyon kedvezőtlenül hatott, a kialakult helyzet mindenkit jelentős kihívások elé állított – írja az alternativenergia.hu. A csapadék idei hiánya a rendkívül aszályos 2022. évit is meghaladta. A vízügyi hatóság adatai alapján az ország nagy részén nagyjából 600 milliméternyi csapadék hiányzik, ami egy közepesen jó év csapadékmennyiségének felel meg, azaz több mint egy évnyi csapadék hiányzik a talajból és a vízháztartásokból – emelte ki.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy 2026 rendkívüli év volt a szántóföldi növénytermesztésben, a terméseredmények kedvezőtlenül alakultak. Jelezte, hogy 2022 óta folyamatosan készülnek az aszályos időszakokra. Idén a napraforgó vetésterülete meghaladta a kukoricáét, ami tíz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Magyarországon. Hozzátette, idén 780 ezer hektáron vetettek napraforgót. A vetésterület növelésére azért volt szükség, mert a napraforgó ellenállóbb a kukoricánál.

Az aszály miatt azonban idén gyenge termés várható: hektáronként átlagosan 1,6 tonna napraforgó betakarításával számolnak. A betakarítás az elmúlt évekhez képest korábban, már megkezdődött, és jelenleg 80 százalék felett tart. Idén a kukorica vetésterülete több mint a felére csökkent 2022-höz képest. Magyarországon 589 ezer hektáron vetettek szemeskukoricát, ám az aszály miatt sok vetésterület tönkrement, így várhatóan csak mintegy 500 ezer hektárról tudják betakarítani a termést. Hektáronként átlagosan 3 tonnás terméssel számolnak.

Advertisement

Az átlagot javíthatja a kedvezőbb helyzetben lévő, később betakarítandó dunántúli területek termése. Így összesen mintegy 1,5 millió tonna kukorica teremhet Magyarországon, ami elmarad a hazai felhasználási igénytől. Petőházi Tamás szólt arról is, hogy elkezdődtek az őszi vetések. Az őszi káposztarepcét 146 ezer hektáron vetettek. A kalászosok vetésterületének 10-15 százalékos növekedése várható az országban.

A gabonatermesztők szövetségének elnöke szerint a klímaváltozás miatt nemcsak Magyarországon, hanem az egész északi féltekén csökken a mezőgazdasági termés. Ennek hatására a mezőgazdasági termékek ára a világpiacon is emelkedik, amit a magasabb szállítási és energiaárak tovább növelnek.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák