Zöldinfó

Átadták a “Környezet Védelméért” díjakat

A környezetvédelem területén kiemelkedő teljesítményt nyújtó cégeket és magánszemélyeket díjaztak pénteken a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) által megrendezett Országos Környezetvédelmi Találkozón és Díjátadó gálán – közölte az KSZGYSZ az MTI-vel hétfőn.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-05-15

Szerző:

Vanessza

A rendezvény több mint 250 résztvevőjét videóüzenetben köszöntötte a találkozó fővédnöke, Kőrösi Csaba, az ENSZ-közgyűlés elnöke, aki a környezetvédelem fontossága mellett arról beszélt, hogy az értékteremtés bővülése és a környezeti lábnyom csökkentése nem zárják ki egymást. A Vállalkozás kategória díját megosztva két cég kapta idén: a Corn Oil Press Kft. a szerves maradékanyagok innovatív hasznosításért, a Saint-Gobain Hungary Kft. a környezettudatos működés és társadalmi felelősségvállalás terén kifejtett tevékenysége elismeréseként – olvasható a közleményben.

Az Ifjúsági kategória Díját Gubó Eduárd az agrár-környezetvédelem területén végzett alkalmazott kutatói és innovációs tevékenysége elismeréseként vehette át. A Respray Solutions Kft. az innovatív, környezettudatos Respray újratöltési megoldásainak elismeréseként különdíjban (oklevélben) részesült. Az Egyéni kategória díját Csepregi István környezetvédelmi szakjogász kapta a természet- és környezetvédelem terén kifejtett több évtizedes munkássága elismeréseként. A díjakat KSZGYSZ elnöke Ágoston Csaba, és a találkozó védnökei, Keszthelyi Nikoletta környezetvédelemért felelős helyettes államtitkár és Botos Barbara klímanagykövet, valamint Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese adta át. A KSZGYSZ által 2000-ben alapított “A Környezet Védelméért” Díj célja, hogy a kiemelkedő környezetvédelmi-ipari és -szolgáltatási tevékenységet folytatók tevékenységét elismerje.

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom