Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az energiaárak emelkedése már az osztrák termelőipar versenyképességét veszélyezteti

Mihamarabbi beavatkozást sürget az energiaárak emelkedésének kompenzálására az osztrák iparszövetség és a gazdasági kamara, mert az már a vállalkozások létét fenyegeti, valamint veszélybe sodorja Ausztria versenyképességét termelési telephelyként.

Létrehozva:

|

Az osztrák gazdasági kamara (WKÖ) és az osztrák iparszövetség (IV) közös közleményében a kormány és az EU gyorsabb fellépését szorgalmazza a magas energiaárak miatt a vállalkozásokra nehezedő terhek enyhítése érdekében. Georg Knill, az IV (Industriellenvereinigung) elnöke és Harald Mahrer, a WKÖ (Wirtschaftskammer Österreich) elnöke a közleményben gyors beavatkozást sürget a gázár-csúcsok kiegyenlítése, valamint a villamosenergia- és gázárak szétválasztása érdekében. Az osztrák gazdasági képviseletek vezetői szerint szükség lenne a közös uniós szintű gázbeszerzés megszervezésére is. A beavatkozáshoz szükséges kormányzati eszközök szerintük rendelkezésre állnak, de mihamarabb igénybe kellene venni azokat – áll a nyilatkozatban. Mert – mint írták – “kifutunk az időből”. A vállalkozások számára végre meg kell érkeznie a könnyítésnek – észrevehetően, bürokráciamentesen és mindenekelőtt gyorsan. Az energiaárak alakulása már számos olyan vállalat létét fenyegeti, amelyek már nem tudnak gazdaságosan termelni. Knill szerint ez cégbezárásokat vagy a termelés áthelyezését eredményezheti. Ez Ausztriát a versenyképesség, az értékteremtés és a munkahelyek csökkenésével, valamint az általános jólét csökkenésével fenyegetné.

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák