Zöldinfó
Az EU korlátozná az orosz LNG-importot és szigorítja az energiapiaci szabályozást
Az Európai Bizottság új szankciós csomagjában javaslatot tett az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalának tilalmára, valamint több nagy energiakereskedelmi vállalat tranzakcióinak felfüggesztésére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Mivel Oroszország háborús gazdaságát a fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételek tartják fenn, ezen források csökkentése érdekében az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az Európai Unió tiltsa be az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importját az európai piacokra – írta meg az alternativenergia.hu. Az Oroszország elleni 19. uniós szankciós csomagra vonatkozó javaslat bemutatásakor Ursula von der Leyen közölte: az intézkedés keretében a nagyobb orosz energiakereskedelmi vállalatok, köztük a Rosznyefty és a Gazprom, teljes tranzakciós tilalom alá kerülnek. Az EU más olyan vállalatok vagyonát is befagyasztja, amelyek az ukrajnai háborút azzal táplálják, hogy a szankciókat megsértve olajat vásárolnak Oroszországtól. Az EU olajfinomítókat, kereskedőket és petrolkémiai vállalatokat céloz meg unión kívüli országokban, köztük Kínában is – emelte ki Ursula von der Leyen. “Ideje elzárni a csapot. Fel vagyunk erre készülve. Energiát takarítottunk meg, diverzifikáltuk az ellátást és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba fektettünk” – fogalmazott.
Kiemelte: ezek az erőfeszítések megtérülnek. A végrehajtás megerősítése érdekében pedig az EU a 19. szankciós csomagjában az eddigi megszorító intézkedéseket megkerülő úgynevezett orosz árnyékflotta további 118 hajóját szankcionálja. Ezzel immár több mint 560 hajó van EU-szankciók hatálya alatt – jegyezte meg. Von der Leyen közölte, az EU azon pénzügyi kiskapukat is bezárja, amelyeket Oroszország a szankciók megkerülésére használ. Az EU tranzakciós tilalmat vezet be további oroszországi és más, nem uniós országok bankjaira. A szankciók kijátszása elleni fellépés részeként pedig most először vezet be korlátozó intézkedéseket a kriptovaluta-platformokra, és betiltja a kriptovalutákban végzett, Oroszországhoz köthető tranzakciókat. Az uniós bizottság elnökének tájékoztatása szerint 19. szankciós csomagjában az EU új közvetlen exportkorlátozásokat is bevezet a harctéren használt termékekre és technológiákra. Emellett 45 oroszországi és nem uniós vállalatot listáz, amely közvetlen vagy közvetett támogatást nyújt az orosz katonai iparnak. Kulcsfontosságú Oroszország hozzáférésének elvágása a szükséges technológiákhoz, mindenekelőtt a drónok esetében – húzta alá.
“Szankcióink súlyosan érintik Oroszország gazdaságát. Az infláció tartósan magas, Moszkva finanszírozáshoz és bevételekhez való hozzáférése pedig folyamatosan csökken” – fogalmazott von der Leyen, majd hozzátette: Oroszország háborús gazdasága a határaihoz közeledik. “Szankcióink a gazdasági nyomásgyakorlás hatékony eszközei. Addig fogjuk alkalmazni azokat, amíg Oroszország nem ül tárgyalóasztalhoz Ukrajnával egy igazságos és tartós béke érdekében” – fogalmazott. Az Oroszország elleni 19. uniós szankciós csomagra vonatkozó javaslat bemutatásakor Ursula von der Leyen közölte: az intézkedés keretében a nagyobb orosz energiakereskedelmi vállalatok, köztük a Rosznyefty és a Gazprom, teljes tranzakciós tilalom alá kerülnek. Az EU más olyan vállalatok vagyonát is befagyasztja, amelyek az ukrajnai háborút azzal táplálják, hogy a szankciókat megsértve olajat vásárolnak Oroszországtól. Az EU olajfinomítókat, kereskedőket és petrolkémiai vállalatokat céloz meg unión kívüli országokban, köztük Kínában is – emelte ki Ursula von der Leyen. “Ideje elzárni a csapot. Fel vagyunk erre készülve. Energiát takarítottunk meg, diverzifikáltuk az ellátást és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokba fektettünk” – fogalmazott.
Kiemelte: ezek az erőfeszítések megtérülnek. A végrehajtás megerősítése érdekében pedig az EU a 19. szankciós csomagjában az eddigi megszorító intézkedéseket megkerülő úgynevezett orosz árnyékflotta további 118 hajóját szankcionálja. Ezzel immár több mint 560 hajó van EU-szankciók hatálya alatt – jegyezte meg. Von der Leyen közölte, az EU azon pénzügyi kiskapukat is bezárja, amelyeket Oroszország a szankciók megkerülésére használ. Az EU tranzakciós tilalmat vezet be további oroszországi és más, nem uniós országok bankjaira. A szankciók kijátszása elleni fellépés részeként pedig most először vezet be korlátozó intézkedéseket a kriptovaluta-platformokra, és betiltja a kriptovalutákban végzett, Oroszországhoz köthető tranzakciókat. Közölte továbbá, az EU új megoldáson dolgozik Ukrajna védelmi erőfeszítéseinek finanszírozására, amely az uniós bankokban tárolt, majd befagyasztott orosz pénzügyi eszközökre épül. “Nagyon világosan kell fogalmaznunk: ez Oroszország háborúja. Az elkövetőnek kell megfizetnie a háború árát” – fogalmazott.
A lefoglalt orosz pénzeszközök kamataiból az EU jóvátételi kölcsönt tud nyújtani Ukrajnának, a “kockázatot pedig kollektíven kell viselnünk” – jegyezte meg az uniós bizottság elnöke, hozzátéve, hogy Ukrajna csak akkor fizeti vissza a kölcsönt, ha Oroszország jóvátételt fizet. Európa a kezdetektől fogva Ukrajna oldalán állt, és továbbra is minden rendelkezésére álló eszközt alkalmazni fog, hogy véget vessen a háborúnak. “Felszólítom a tagállamokat, hogy mielőbb támogassák ezeket a szankciókat, ha azt akarjuk, hogy Oroszország elhagyja a harcteret és tárgyalóasztalhoz üljön. Így adhatunk valódi esélyt a békének” – zárta 19. szankciós csomagra vonatkozó európai bizottság javaslat bemutatását Ursula von der Leyen. A szankciós csomag bemutatását követően közleményt adott ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, amelyben Kaja Kallas azt írta: a szankciók látható hatást gyakorolnak Oroszország államháztartására és gazdasági növekedésére.
A Kreml agressziójának folytatásához hozzájáruló minden bevételi forrás célpont – szögezte le. A főképviselő kiemelte: mivel az orosz erők továbbra is ukrán gyerekeket szakítanak el családjuktól és átnevelő táborokba deportálják őket, a pénteken javasolt szankciók az ebben részt vevőkkel szemben is korlátozó intézkedéseket javasol. “Európa békét akar Ukrajnának” – fogalmazott Kaja Kallas, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy a diplomáciai erőfeszítések ellenére Oroszország fokozza az agressziót, sőt, átlépi az Európai Unió határait is. Moszkva megfosztása a háború folytatásához szükséges forrásoktól elengedhetetlen az ellenségeskedés befejezéséhez és kontinens biztonságának megőrzéséhez – jelentette ki. “Üzenetünk egyértelmű: egyre keményebb szankciókkal és Ukrajnának nyújtott katonai támogatással fokozzuk az Oroszországra nehezedő nyomást mindaddig, amíg Oroszország nem fogadja el a valódi, igazságos és tartós békét” – tette hozzá közleményében az uniós főképviselő.
Zöldinfó
A vízbiztonság, az energetika és a mesterséges intelligencia kerül a középpontba
A víz, az energiabiztonság és a fenntarthatóság jövőjéről tanácskoznak a budapesti Strategic Innovation Forum résztvevői.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A víz, az energiabiztonság és a fenntarthatóság jövőjéről tanácskoznak Budapesten november 24-25-én a magyar-izraeli Strategic Innovation Forum 2026 (Stratégiai Innovációs Fórum) nemzetközi résztvevői – közölte az alternativenergia.hu. A tanácskozás szakpolitikai, üzleti, tudományos és technológiai nézőpontokat kapcsol össze, a kihívások megvitatásától a gyakorlati megoldásokig és a jövő magyar-izraeli üzleti és intézményi partnerségig. A rendezvényt a Keren Kayemeth LeIsrael – Jewish National Fund (KKL-JNF) és Izrael Állam Magyarországi Nagykövetsége szervezi, az Institute of Directors Hungary (IoD Hungary) stratégiai partnerségével. A fórum a vízgazdálkodás, az átalakuló energiagazdaság és a mesterséges intelligencia kritikus infrastruktúrákban betöltött szerepét vizsgálja – közölték.
A rendezvénynek a Magyar Nemzeti Bank (MNB) budai központja ad otthont. A magyar és az izraeli kormányzat magas szintű képviselői mellett a terület vezető vállalatai, egyetemei és kutatóintézetei is képviseltetik magukat. A fórum fővédnöke Gajdos László élő környezetért felelős miniszter. A felszólalók között lesz Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter, Maya Kadosh, Izrael Állam magyarországi nagykövete, Sam Eisenberg, a KKL-JNF magyarországi és közép-európai elnöke, Tóth Tibor, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatója és helyettese, Máté-Tóth István, valamint Hajdu Márton, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Az első, november 24-i plenáris nap a víz- és energiabiztonság, valamint a gazdasági ellenálló képesség kérdéseivel indul.
A program kitér a vízhiány és a vízbiztonság városi, mezőgazdasági és ipari összefüggéseire, az energiagazdaság átalakulására, valamint a mesterséges intelligencia vízügyi, energetikai és infrastrukturális alkalmazásaira. Kiemelt téma lesz a magyar víz- és energiabiztonsági igények és az izraeli szakértelem találkozása, az innovációk piaci bevezetésének útja, valamint az infrastruktúra 2035-ig várható fejlesztése.
A programban vezető izraeli vállalatok rövid technológiai bemutatói és egyetértési megállapodás tervezett aláírása is szerepel a tájékoztató szerint. November 25-én a résztvevők érdeklődési köre alapján előre egyeztetett vállalatközi és vállalati-kormányzati találkozókat rendeznek. A KKL-JNF 1901-ben alapított, nemzetközi kapcsolatrendszerrel rendelkező izraeli közhasznú szervezet. A fenntartható fejlődés, a környezetvédelem, a vízgazdálkodás, az innovatív mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás területén megvalósított fejlesztéseivel, kutatásaival és nemzetközi együttműködéseivel járul hozzá Izrael természeti erőforrásainak megőrzéséhez és hosszú távú fejlődéséhez.
Az IoD Hungary felsővezetőket, cégtulajdonosokat és igazgatósági szakembereket összefogó, független szakmai szervezet. A felelős, átlátható és professzionális vállalatirányítás kultúrájának erősítését, a stratégiai vezetői tudás fejlesztését és a hosszú távú vállalati értékteremtést szolgálja.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
