Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Az Európai Parlament lépett: enyhítenék a műtrágyaárak okozta terheket a gazdáknak

Az EP elfogadta a műtrágyaárak emelkedése miatt nyújtandó gazdatámogatásokat.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Parlament kedden jóváhagyta azokat az intézkedéseket, amelyek célja, hogy enyhítsék a műtrágyaárak emelkedésének hatását az uniós gazdálkodókra – írja az alternativenergia.hu. A képviselők gyorsított eljárásban fogadták el az Európai Bizottság által javasolt módosításokat a közös agrárpolitikáról (KAP) szóló szabályokhoz, hogy a termelők még a következő vetési szezon előtt hozzájuthassanak a szükséges támogatásokhoz. Az elfogadott intézkedések értelmében a gazdálkodók a megnövekedett műtrágyaköltségeik legfeljebb 80 százalékának megfelelő likviditási támogatásban részesülhetnek. Emellett a tagállamok a közvetlen agrártámogatások előlegét 70 százalékról 75 százalékra emelhetik, és azt már a támogatási kérelem benyújtását követően folyósíthatják az érintett termelőknek, nem pedig csak október 16. után, ahogyan azt a jelenlegi szabályozás előírja. A tagállamok emellett nagyobb rugalmasságot kapnak a jövő évi közvetlen támogatási keretek átcsoportosítására is.

A szabályozás hatálybalépéséhez még az Európai Unió Tanácsának hivatalos jóváhagyása, valamint az uniós közlönyben történő kihirdetése szükséges. A rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Az Európai Parlament tájékoztatása szerint a műtrágya a gazdálkodók termelési költségeinek akár a 16 százalékát is kiteheti. Az Európai Unió a nitrogénalapú műtrágyák mintegy 30 százalékát, a foszfortartalmú műtrágyák 70 százalékát importból fedezi, miközben az uniós műtrágyagyártás jelentős mértékben földgázra épül. A műtrágya- és energiaárak az elmúlt időszak geopolitikai feszültségei – köztük az ukrajnai háború, valamint a közel-keleti helyzet és a Hormuzi-szoros lezárása – miatt jelentősen emelkedtek.

Advertisement

Zöldinfó

A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál

A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.

A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.

Advertisement

Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák