Zöldinfó

Az időjárás kedvezőtlen légiforgalmi következményeinek tompítására összefogott a HungaroControl és a HungaroMet

Az egyre szeszélyesebb időjárás negatív hatásainak mérséklésére a HungaroControl szorosabb együttműködésbe kezdett a magyar meteorológiai szolgáltatóval, a HungaroMettel.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-04-15

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Keddtől a légiforgalmi irányítóteremben jelen lévő meteorológus segíti a magyar léginavigációs szolgáltató munkáját a legforgalmasabb, nappali órákban – közölte az MTI-nek kedden megküldött közleményében a légiforgalmi irányító. Az intézkedés az utasokat és a nyaralni vágyó családokat is kedvezően érinti, hiszen a járatkésések csökkenését remélik tőle – tették hozzá.

Mint emlékeztettek, a klímaváltozás miatt egyre kiszámíthatatlanabbá váló időjárás jelentősen befolyásolja a légi közlekedést, hiszen a nyári időszakban kialakuló zivatarok az elmúlt években gyakoribbá és erőteljesebbé váltak. A zivatarcellák korlátozzák a légterek áteresztőképességét, mert repülésbiztonsági kockázatokat jelentenek, így jelentősen növelik a járatkésések esélyét is. Az időjárási viszontagságok okozta nehézségek enyhítése érdekében szorosabb együttműködési keretrendszert alakított ki a HungaroControl és a kijelölt és tanúsított hazai repülésmeteorológiai szolgáltató, a HungaroMet. Az együttműködés része a repülésmeteorológusi asszisztencia közös továbbfejlesztése, amely valós idejű támogatást nyújt a döntéshozatalhoz és az előrejelzések értelmezéséhez.

Az operatív irányítás támogatása érdekében az első megvalósuló projektelem magában foglalja, hogy a HungaroMet repülésmeteorológusa személyesen segíti a magyar léginavigációs szolgáltató munkáját, a második a repülésmeteorológiai szoftver továbbfejlesztési szempontjainak áttekintése, míg a harmadik olyan tabletek elhelyezése az irányítói munkaállomásoknál, amelyeken keresztül a kollégák hasznos belső dokumentumok és oldalak mellett további repülésmeteorológiai alkalmazásokat is meg tudnak jeleníteni – részletezte a HungaroControl.

Turi Ferenc, a HungaroControl vezérigazgatója a közleményben kifejtette, hogy az együttműködés legfontosabb célja, hogy csökkentsék az időjárás okozta bizonytalanságot, és így hatékonyabban és felkészültebben tudják kezelni a nyári csúcsforgalmat. Reményeik szerint a kiszámíthatóbb forgalomirányítás a járatkésések csökkenését eredményezheti – mondta.

A HungaroMet már 2025 februárjában telepítette a repülésmeteorológus munkájához szükséges eszközöket, melynek próbaüzeme mostanáig tartott. Az éles üzem beindítását követően a projekt – a tervek szerint – szeptemberig tart, azután a tapasztalatok összegzése és értékelése zárja a fejlesztési folyamatot. Az előrejelzések szerint 2025-ben ismételten kimagaslóan erős nyári forgalom várható, amelynek megfelelő kezelése érdekében számos további szakmai, humán erőforrás és technológiai fejlesztést vezet be a Nemzetgazdasági Minisztérium közvetett tulajdonosi joggyakorlásával működő léginavigációs szolgáltató. A meteorológiai asszisztencián túl ilyen például az irányítói kapacitások bővítése, a légtér szerkezetének hatékonyabb működést célzó átalakítása, valamint a Budapest Airporttal történő stratégiai együttműködés keretében megvalósított projektek is – írta közleményében a HungaroControl.

Kapcsolódó tartalom:időjárás klímaváltozás környezetvédelem légiforgalom léginavigáció

Zöldinfó

Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást

Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-07-17

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.

A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.

A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.

A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.

A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.

Tovább olvasom