Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Budapest és az érintett agglomerációs települések ivóvízellátási rendszere ma stabil, biztonságosan működik, ennek megőrzése azonban nem kizárólag műszaki feladat, hanem hosszú távú stratégiai kérdés is – mutatott rá a Fővárosi Vízművek vezérigazgatója, a témában tartott budapesti háttérbeszélgetésen. Csörnyei Géza kiemelte: a szolgáltatás biztonságát jól mutatja, hogy a rendszer a szélsőséges időjárási helyzetekben és a rekordközeli fogyasztási időszakokban is folyamatosan biztosítani tudta a lakosság ellátását – írja az alternativenergia.hu. Ez így volt az elmúlt hetekben is – fűzte hozzá. Szavai szerint a vízellátás stabil természeti alapokra, korszerű műszaki háttérre és több mint másfél évszázad alatt felhalmozott szakmai tapasztalatokra épül. Ugyanakkor ahhoz, hogy a következő évtizedekben is legalább ilyen megbízható szolgáltatást tudjanak nyújtani, a szakmai felkészültség, a természeti adottságok és a korszerű műszaki megoldások mellett olyan finanszírozási háttérre van szükség, amely lehetővé teszi a rendszer folyamatos fejlesztését – mutatott rá a vezérigazgató.

A klímaváltozás kapcsán arról beszélt, hogy az egyre közvetlenebbül alakítja a víziközmű-szolgáltatás működési környezetét: gyakoribbá válnak a tartós hőhullámok, szélsőségessé válik a Duna vízjárása, miközben a fogyasztási igények ingadozása és a több évtizedes infrastruktúra folyamatos megújítása egyaránt feladatot jelent. Mindezek mellett az ellátási terület fokozatos bővülése és új műszaki és üzemeltetési kihívások is jelentkeznek – mutatott rá Csörnyei Géza. Közölte: a vízművek tapasztalatai szerint a klímaváltozás hatása “nem a rendelkezésre álló vízmennyiség csökkenésében, hanem a vízigények szélsőséges ingadozásában és az üzemeltetési körülmények egyre szélsőségesebb megjelenésében ölt testet”. Kifejtette, az elmúlt heti csúcsfogyasztások során azt tapasztalták, hogy Budapest egyes területein – kifejezetten lakótelepeken – alig néhány százalékkal nőtt a vízfogyasztás az átlaghoz képest, míg Budán volt olyan kerület, ahol ötszörösére emelkedett a vízigény.

Ez azt jelzi, hogy a vizet nem egyszerűen a sztenderd fogyasztási gyakorlatnak megfelelően használják az emberek, hanem a háztartási felhasználás mellett egyre szélesebb körben használják egyéb más célokra is, például öntözésre, betonfelületek – locsolással való – hűtésére. Ez szélsőséges terhelés elé állítja a víziközmű rendszereket – mondta a vezérigazgató. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy a jelenlegi lakossági vízdíjakkal a fogyasztók nincsenek ösztönözve arra, hogy más megoldást keressenek. A vezérigazgató kiemelte: nem elegendő a szélsőséges helyzetek egyszeri kezelésére való felkészülés, a rendszer alkalmazkodóképességét folyamatosan kell fejleszteni. Ez magában foglalja a vízbázisok védelmét, ivóvíztermelés korszerűsítését, az energiahatékonyság növelését, valamit a digitális irányítási és felügyeleti rendszerek továbbfejlesztését – fejtette ki.

A vízművek álláspontja szerint a szolgáltatás jövőbeni biztonságához olyan kiszámítható finanszírozási környezetre van szükség, amelynek része a lakossági vízdíjak fokozatos és tervezhető emelése is.
Ennek célja nem önmagában a díjak növelése, hanem annak biztosítása, hogy a szükséges rekonstrukciók és fejlesztések időben megvalósuljanak, és Budapest, valamint az ellátott térség ivóvízellátása a jövő szélsőséges időjárási helyzetei között is ugyanolyan biztonságos maradjon. Az infrastruktúra fenntartása hosszú távon csak akkor biztosítható, ha a működtetés mellett rendelkezésre állnak azok a források is, amelyek lehetővé teszik az eszközállomány folyamatosa megújítását – mondta Csörnyei Géza, aki úgy fogalmazott: “a jövő szolgáltatásbiztonságának feltétele az is, hogy a rekonstrukciók és a fejlesztések kiszámítható módon, hosszútávú programok mentén valósulhassanak meg”.

Szavai szerint a vezetékes ivóvízellátás jövőjét nem akkor kell megtervezni, amikor már problémák jelentkeznek, hanem akkor, amikor a rendszer még biztonságosan működik. A jelenlegi biztonság lehetőséget ad arra, hogy időben felkészüljünk a következő évtizedek kihívásaira – mondta. A vízminőségről szólva Csörnyei Géza azt közölte: a vizsgálatok szerint a szolgáltatott ivóvíz “száz százalékban megfelel a vonatkozó minőségi követelményeknek”. Szólt arról is, hogy az általa vezetett társaság Budapest és tizenegy agglomerációs település vezetékes ívóvízellátását biztosítja, szolgáltatása mintegy kétmillió ember, 847 ezer fogyasztásai hely ellátását jelenti. A vízmű további tizenkét település részére végez ívóvízátadást és több mint 6000 kilométer hosszú víziközműhálózatot, valamint mintegy 510 milliárd forint értékékű víziközmű vagyont üzemeltet.

A fővárosi rendszer egyik legnagyobb értékének Budapest kivételes természeti adottságát jelölte meg, azt, hogy a parti szűrésű ivóvízbázis hosszú távon is biztonságos alapot jelent az ivóvízellátás számára. Ugyanakkor megőrzése és fenntartható hasznosítása a szereplők közös felelőssége – hívta fel a figyelmet Csörnyei Géza. Közölte, a vízművek 756 ívóvíztermelő kutat és 78 ivóvíz tározót működtet, a rendszer rendelkezik tartalékokkal normál üzemi körülmények között. A vízművek évente több mint 170 millió köbméter ivóvizet termel. Elmondta, 2025-ben mintegy 9 kilométer új vezeték épült, a beruházások összértéke meghaladta 3,6 milliárd forintot, a hálózat karbantartására pedig több mint 4,5 milliárdot fordítottak. Csörnyei Géza a klímaváltozás kapcsán megjegyezte azt is, hogy a Dunán az átlagos vízhozam az elmúlt negyven évben már több mint húsz százalékot csökkent.