Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csaknem 115 ezren csatlakoztak a TeSzedd! akcióhoz idén

Csaknem 115 ezren csatlakoztak az idei TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért hulladékszedési akcióhoz – közölte a kezdeményezés sajtótájékoztatóján az Energiaügyi Minisztérium (EM) parlamenti államtitkára.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Czepek Gábor elmondta: a kormány hulladékgazdálkodási politikája a körforgásos gazdaság alapelvének megfelelően azt szorgalmazza, hogy minden megőrzendő és használandó az élettartama végéig, szükség esetén javítani vagy hasznosítani kell, szemétté csak végső esetben válhat . A hulladékgazdálkodási bírságolás ezért is szigorodott, az együttélési normák megszegői súlyos következményekkel számolhatnak – tette hozzá. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a szemetelés ellen meghirdetett társadalmi programok és mozgalmak évről évre több önkéntest mozgatnak meg, a TeSzedd! is egyre népszerűbb országszerte.

A 13. alkalommal meghirdetett kezdeményezés idén 2300 ponton számolja föl az illegálisan kihelyezett hulladékot, becslések szerint az önkéntesek 2 ezer tonna szeméttől fogják megszabadítani a környezetet a héten – közölte. A sajtótájékoztató után az EM csaknem 100 munkatársa megtisztította a 16. kerület egy részét az oda lerakott szeméttől. Szatmáry Kristóf, a térség országgyűlési képviselője (Fidesz) üdvözölte, hogy a városrész kormányzati segítséget kapott, az illegálisan kihelyezett hulladék ugyanis ellentétes az élhetőséggel. A tisztaság itt azért is különösen fontos, mert a környéken nagyrészt családok élnek, ők használják a közterületeket napi rendszerességgel – fűzte hozzá.

A TeSzedd! akció regisztrációja március végén lezárult, de a szemétszedéshez a kijelölt pontokon bárki csatlakozhat. A mozgalom szervezője és koordinátora az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.), az összegyűjtött hulladékot tartalmazó zsákokat vasárnapig szállítják el.

Advertisement

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák