Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Csaknem 200 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze a fővárosi közterületekről szilveszter után

Mintegy 197 köbméter hulladékot gyűjtött össze a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. FKF köztisztasági divíziója a szilveszteri közterületi ünnepléseket követően az események helyszíneiről.

Létrehozva:

|

A társaság hétfőn arról tájékoztatta az MTI-t, hogy ez 33 átlagos fővárosi háztartás teljes éves kommunális hulladékmennyiségének felel meg. A köztisztasági divízió munkatársai vasárnap reggel 6 órakor kezdték el takarítani a kezelésükbe tartozó közterületeket. A rendezvényhelyszíneken, a Kis- és a Nagykörúton, az aluljárókban és azok környékén egész nap dolgoztak. A munkában 331-en vettek részt: 304 köztisztasági takarító és 27 sofőr, aki a kifejezetten a szilveszter utáni feladatokban részt vevő 27 járművet vezette. A közterületi ünneplések hátrahagyott kellékeit környezetbarát módon ártalmatlanítják. A teljes mennyiséget a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe szállították, ahol távhőt és villamos energiát állítanak elő – olvasható a közleményben.

Zöldinfó

Innováció a fizikában: réz-halogenid alapú detektorok jöhetnek

Az ionizáló sugárzás mérésére fejlesztenek ki költséghatékony megoldást az SZTE-n.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleménye szerint az ionizáló sugárzás láthatatlan, mégis folyamatosan jelen van környezetünkben. Pontos mérése elengedhetetlen az orvosi képalkotásban, az atomerőművek biztonsági rendszereiben, a legmodernebb részecskefizikai kutatásokban, valamint az űrkutatásban is. Ehhez szcintillátorokat használnak: olyan speciális anyagokat, amelyek sugárzás hatására apró fényvillanásokat bocsátanak ki, ezeket a fényjeleket érzékelve a műszerek meg tudják határozni a sugárzás jelenlétét, típusát és energiáját. A szegedi kutatás középpontjában egy új, ígéretes anyagcsalád, a réz-halogenidek állnak. Ezt néhány mikrométer vastagságú vékonyréteg formájában állítják elő. A réz-halogenid stabil és megbízható működést tesz lehetővé, vékonyrétegként kevésbé érzékeny a – például az űrben vagy a kísérleti magfúziós berendezéseknél jelentkező – zavaró háttérsugárzásra, pontosabban érzékeli az alacsonyabb energiájú ionizálósugárzás-típusokat és ipari méretekben is előállítható.

A kutatók a mintákat UV-fény segítségével vizsgálják, amely hatására az anyagok jól láthatóan világítani kezdenek. Ez a jelenség bizonyítja, hogy az előállított rétegek megfelelően reagálnak külső gerjesztésre. A fejlesztés egyik legfontosabb innovációs eleme az alkalmazott gyártási technológia. A vékonyrétegeket oldatporlasztásos módszerrel állítják elő, amely automatizálható és költséghatékony megoldást kínál. Ez megnyitja az utat a széles körű alkalmazások előtt a többi közt sugárzásmérő berendezésekben, orvosi diagnosztikai eszközökben, űripari rendszerekben, valamint kutatási célú detektorokban. Az SZTE és a debreceni Atommagkutató Intézet együttműködésével zajló fejlesztés során végzett munkájáért Hajdu Cintia, az egyetem doktorandusza elnyerte a leginnovatívabb PhD-munka díjat – áll a közleményben.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák