Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Egy elsüllyedt halászhajó miatt rendeltek el környezetvédelmi készültséget Gran Canaria több településén

Egy elsüllyedt halászhajó miatt rendeltek el környezetvédelmi készültséget a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canaria több településén – közölte a tartomány kormánya.

Létrehozva:

|

0 forintos villanyszámla? Napelemes rendszerrel lehetséges! Kalkuláljon itt ingyenesen. (x) 

A tájékoztatás szerint Telde, Ingenio, Agüimes, Santa Lucía de Tirajana és San Bartolomé de Tirajana településeken halászati tilalmat rendeltek el, és a hatóságok figyelmeztetést adtak ki a környéken tartózkodó hajóknak, de egyelőre nem korlátozták a hajóforgalmat, ahogy a strandok használatát sem. A partiőrség egy 150 méter átmérőjű, 1,8 méter hosszúságú foltot észlelt 7 kilométeres távolságra Gran Canaria partjaitól. A szakemberek folyamatosan figyelemmel kísérik a szennyeződés alakulását. A tartományi kormány szerint az időjárás jelenleg kedvező, a szennyeződés a partszakasszal párhuzamosan halad, ha a körülmények nem változnak, nem érinti a szárazföldet.

A fő veszély az lehet, hogy eléri a sótalanítóüzemeket, vagy hatással lehet rájuk. Úgy tűnik, jelenleg az időjárás kedvez nekünk, de továbbra is éberek vagyunk – fogalmazott Fernando Clavijó tartományi elnök.

A Montes y Sabino nevű halászhajó szerda este süllyedt el, miután kigyulladt, az első feltételezések szerint rövidzárlat következtében. A hajón 2 ezer liter üzemanyag és három gázpalack is volt, amelyek közül egy fel is robbant a tűzben. A legénység a tengerbe ugrott a lángok elől menekülve, épségben sikerült kimenteni mindannyiukat.

Advertisement

Zöldinfó

Jelentősen nő a rijekai finomító feldolgozási kapacitása

Átadták a korszerűsített rijekai olajfinomítót

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A mintegy 700 millió eurós beruházás az INA olajipari vállalat történetének legnagyobb egyedi fejlesztése, és a modern Horvátország egyik legjelentősebb ipari beruházása – írja az alternativenergia.hu. Az ünnepélyes megnyitón elhangzott: a modernizáció központi eleme a nehézolaj-maradványok feldolgozására szolgáló késleltetett kokszolóegység, amely lehetővé teszi a finomító technológiai megújítását és a magasabb hozzáadott értékű termékek arányának növelését. A fejlesztés eredményeként a finomító feldolgozási kapacitása évi 3 millió tonnáról 4 millió tonnára nő, miközben a dízelüzemanyag-termelés évente mintegy 400 ezer tonnával, akár 30 százalékkal bővülhet.

A megnyitón Ante Susnjar horvát gazdasági miniszter hangsúlyozta: a beruházás jelentős lépés Horvátország és a térség energiabiztonságának erősítésében. Mint mondta, a stabil és megbízható energetikai infrastruktúra különösen fontos a geopolitikai bizonytalanság idején, és hozzájárul a régió üzemanyag-ellátásának biztonságához. Ortutay Zsuzsanna, az INA igazgatótanácsának elnöke stratégiai mérföldkőnek nevezte a projektet. Kiemelte: a korszerűsítés lehetővé teszi, hogy a vállalat hatékonyabban használja fel a feldolgozott kőolajat, miközben erősíti az INA regionális beszállítói szerepét és hozzájárul a gazdasági növekedéshez a rijekai térségben. Hozzátette: a vállalat több megújulóenergia-projektet is indított, és az év végére a finomító területén épülhet meg Horvátország első kereskedelmi zöldhidrogén-termelő üzeme.

Molnár József, a Mol Group vezérigazgatója arról beszélt: a beruházás új fejezetet nyit az INA finomítási tevékenységében. Hangsúlyozta: a következő időszak célja a magas termelékenység biztosítása és az, hogy a rijekai létesítmény Európa egyik leghatékonyabb finomítójává váljon. Az eseményen támogatási megállapodást is aláírtak egy zöldhidrogén-termelő és -elosztó üzem létrehozásáról. A több mint 60 millió eurós beruházás részeként egy 10 megawattos elektrolizáló és egy 11 megawattos naperőmű épül. A projektet a horvát Nemzeti Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv keretében legfeljebb 15 millió euróval támogatják.

Advertisement

A rijekai finomító a horvát piac mellett több közép- és délkelet-európai ország üzemanyag-ellátásában is szerepet játszik. A projekt méretét jelzi, hogy az új egységek építéséhez több mint 10 ezer tonna acélt és mintegy 60 ezer köbméter betont használtak fel. Az új egység évente 750 ezer tonna vákuum-maradék feldolgozására képes, és lehetővé teszi a petrolkoksz előállítását is. A beruházás részeként új kikötői infrastruktúra, 20 ezer tonna kapacitású kokszsiló, valamint óránként 450 tonna kapacitású zárt kokszszállító rendszer épült ki a finomító és a kikötő között. A kivitelezésben több mint 10 500 munkavállaló és mintegy 80 alvállalkozó vett részt, a teljes munkamennyiség meghaladta a 8,9 millió munkaórát. A fejlesztés részeként új energetikai infrastruktúra is épült, köztük egy 110/35 kV-os villamosenergia-alállomás és mintegy 5 kilométer hosszú nagyfeszültségű vezeték, amelyek a finomító működésének megbízhatóságát és energiahatékonyságát javítják.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák