Zöldinfó
Egyre több italcsomagolás tér vissza a körforgásba Magyarországon
A MOHU idén is megnövelt kapacitással készül a karácsonyi és az év végi időszakra, hiszen ilyenkor jellemzően jelentősen megnő a visszaváltások száma.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Több teherautó, több napon megy majd el az üzletekbe, hogy elhozza onnan a palackokat. Tavaly 10 milliónál is több palackot váltottak vissza egy-egy napon a karácsonyi ünnepek után – írja az alternativenergia.hu. A MOHU megnövelt kapacitással, nagyobb logisztikával, illetve több tárolózsákkal segíti a boltokat a munkában. A MOHU partnerei a normál időszaknál többször, így december 24-én, és azt követően, több napon is begyűjtik a visszaváltott italcsomagolásokat a boltokból, hogy zavartalan legyen a visszaváltás. Az ünnepek utáni első napokon jellemzően sokkal több palackot váltanak vissza, így az ünnepekhez közeledve érdemes előre tájékozódni a visszaváltó automatákat üzemeltető üzletek nyitvatartásáról. A REpont applikáció is segítségünkre lehet a visszaváltás megtervezésében, az egyes REpontokra kattintva előre ellenőrizhető, hogy az adott helyszínen működik-e a visszaváltó automata – ajánlotta a társaság.
A MOHU emellett előzetesen átvizsgálta az üzletek felszereltségét, és ahol szükséges, ott több zsákot és üvegtárolót biztosított az ünnepeket övező időszakra. A visszaváltó automaták zavartalan működésének alapfeltétele a rendszeres, napi szintű tisztítás és a megtelt automaták rendszeres ürítése is. A visszaváltás Magyarország egyik kiemelkedő környezetvédelmi sikere. A közös odafigyelésnek köszönhetően egyre több italcsomagolás kerül vissza a körforgásba, hozzájárulva a fenntarthatóbb jövőhöz. 2025-ben eddig már mintegy 2,8 milliárd palackot, dobozt és üveget váltottunk vissza. Ezek hulladéka a megfelelő helyre kerül, és újra lesz hasznosítva – erősítette meg a MOHU.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
