Zöldinfó

Elindult a jelentkezés a 32. Virágos Magyarország versenyre

A Visit Hungary május 15-ig várja azoknak a településeknek a jelentkezését, amelyek szívesen összemérnék ápolt, fenntartható és vonzó zöldfelületek kialakításában elért eredményeiket.

Létrehozva:

2 év telt el a létrehozás óta

2025-04-10

Szerző:

Vanessza

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az ország egyik legnagyobb múlttal rendelkező, legsikeresebb környezetszépítő mozgalmának fókuszában idén a klímatudatossághoz kapcsolódó szemléletformálás áll. A szervezők ezúttal is a kis falvaktól a nagyvárosokon át a fővárosi kerületekig öt települési kategóriában hirdetik meg a megmérettetést, immár hatodik alkalommal vehetnek részt a határon túli magyarajkú települések is. Több minisztérium és számos szakmai szervezet is értékes díjakat ajánl fel a kiemelkedő településeknek – írták.

Különféle tematikus díjakat is odaítélnek majd a tájékoztató szerint: elismerik például az év főterét és fasorát, és ebben az évben is gazdára talál a Virágzó Közösség díj, amellyel a követendő példaként szolgáló helyi kezdeményezéseket ismerik el. Idén is lehet nevezni a virágos városi- és faluséták kategóriában, az elismerést olyan települések érdemelhetik ki, ahol a turisták vezetett sétákon csodálhatják meg a település páratlan zöldfelületeit, parkjait, nevezetes fasorait. Tavaly közel 400 pályázat érkezett a versenyre, ami jól mutatja, hogy rengeteg a lakóhelyét szépíteni vágyó és egyúttal a hatékony, fenntartható zöldfelület-gazdálkodás iránt is elkötelezett közösség – ismertették. A települések számára a regisztráció és a részvétel díjmentes, további információk a Virágos Magyarország megújult online felületein találhatók.

Kapcsolódó tartalom:klímatudatosság környezetszépítő környezetvédelem természet verseny

Zöldinfó

Kevesebb szemét, több újrahasznosítás? Így teljesít Magyarország az EU-ban

Magyarország az Európai Unió legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozik.

Létrehozva:

10 óra telt el a létrehozás óta

2026-11-05

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az Európai Unióban az egy főre jutó hulladék mennyisége 1697 kilogramm volt 2024-ben; Magyarországon a vizsgált évben 1269 kilogramm hulladékot termeltek személyenként, ezzel a vizsgált évben az EU legkevesebb hulladékot termelő országai közé tartozott – derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közreadott jelentéséből. Az uniós hivatal közlése szerint 2024-ben – a bányászatból, kőfejtésből, építési és bontási tevékenységekből származó ásványi hulladékot nem számolva – az Európai Unióban 765 millió tonna lakossági hulladék keletkezett. Ez a teljes hulladékmennyiség – 2196 millió tonna – 35 százalékának felelt meg – írja az alternativenergia.hu. Az elmúlt két évtizedben keletkezett hulladék teljes mennyisége – az ásványi hulladékokat nem számítva – 1,9 százalékkal csökkent a 2004-es 779,5 millió tonnás értékhez képest.

Az uniós tagállamok közül Észtországban keletkezett a legtöbb hulladék: fejenként 4703 kilogramm, majd Belgiumban (3157 kilogramm) és Bulgáriában (2881 kilogramm). Észtország magas hulladéktermelése az olajpalával végzett energiatermeléssel hozható összefüggésbe – jegyezték meg. Ezzel szemben a legkevesebb hulladék Máltán (fejenként 1092 kilogramm), Írországban (1199 kilogramm), Szlovéniában (1254 kilogramm) és Magyarországon (1269 kilogramm) keletkezett.

Az EU-ban keletkezett hulladék közel kétharmadát (61,8 százalék) valamilyen módon hasznosították 2024-ben. Az újrahasznosítás aránya 42 százalék volt, amiből a kiásott területek feltöltésének aránya (backfilling) 13,3 százalék, az energiatermeléssel járó hulladékégetés pedig 6,5 százalékot tett ki. A fennmaradó 37,8 százalékot hulladéklerakókban helyezték el, 0,4 százalékot pedig energiatermelés nélküli égetéssel semmisítettek meg.

Az uniós tagállamok között a vizsgált évben jelentős eltérés volt megfigyelhető a hulladékkezelési módszerek alkalmazása területén. Az uniós országok közül 12-ben az újrahasznosítás aránya meghaladta a hulladékkezelés 50 százalékát: a legmagasabb arányokat Olaszország (87,3 százalék), Magyarország (77,1 százalék) és Szlovákia (69,8 százalék) érte el. Megjegyezték: Szlovéniában a hulladék 67,8 százalékát tereprendezési céllal kiásott területek feltöltésére használták fel, illetve tájépítészeti célokra. Írországban a hulladék 45,2 százalékát szintén ilyen módon hasznosították.

Más országokban, köztük Bulgáriában (91,4 százalék), Finnországban (84,4 százalék) és Svédországban (75,1 százalék) a hulladéklerakás volt a leggyakoribb kezelési mód. Az energiatermeléssel járó hulladékégetés az EU-országok körében a legkevésbé elterjedt módszerek közé tartozott 2024-ben, Dániában azonban a hulladékkezelés 27 százalékát, Litvániában pedig 19,4 százalékát tette ki a vizsgált évben – derült ki az Eurostat jelentéséből.

Tovább olvasom