Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elindult a jelentkezés a 32. Virágos Magyarország versenyre

A Visit Hungary május 15-ig várja azoknak a településeknek a jelentkezését, amelyek szívesen összemérnék ápolt, fenntartható és vonzó zöldfelületek kialakításában elért eredményeiket.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az ország egyik legnagyobb múlttal rendelkező, legsikeresebb környezetszépítő mozgalmának fókuszában idén a klímatudatossághoz kapcsolódó szemléletformálás áll. A szervezők ezúttal is a kis falvaktól a nagyvárosokon át a fővárosi kerületekig öt települési kategóriában hirdetik meg a megmérettetést, immár hatodik alkalommal vehetnek részt a határon túli magyarajkú települések is. Több minisztérium és számos szakmai szervezet is értékes díjakat ajánl fel a kiemelkedő településeknek – írták.

Különféle tematikus díjakat is odaítélnek majd a tájékoztató szerint: elismerik például az év főterét és fasorát, és ebben az évben is gazdára talál a Virágzó Közösség díj, amellyel a követendő példaként szolgáló helyi kezdeményezéseket ismerik el. Idén is lehet nevezni a virágos városi- és faluséták kategóriában, az elismerést olyan települések érdemelhetik ki, ahol a turisták vezetett sétákon csodálhatják meg a település páratlan zöldfelületeit, parkjait, nevezetes fasorait. Tavaly közel 400 pályázat érkezett a versenyre, ami jól mutatja, hogy rengeteg a lakóhelyét szépíteni vágyó és egyúttal a hatékony, fenntartható zöldfelület-gazdálkodás iránt is elkötelezett közösség – ismertették. A települések számára a regisztráció és a részvétel díjmentes, további információk a Virágos Magyarország megújult online felületein találhatók.

Advertisement

Zöldinfó

Flamingók otthona kerülhet veszélybe: sürgős beavatkozásra van szükség Montenegróban

Veszélyben Európa egyik legfontosabb madárélőhelye, az ulcinji sólepárló.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egyre sürgetőbbé válik a montenegrói Ulcinj egykori sólepárlójának megmentése, mivel a 2013-ban leállt sótermelés következtében folyamatosan romlik az Adria egyik legfontosabb vizes élőhelyének ökológiai állapota – közölte az alternativenergia.hu. Természetvédők szerint a terület megőrzésének kulcsa a vízgazdálkodási rendszer helyreállítása és a sótermelés újraindítása. Az Ulcinj melletti, mintegy 15 négyzetkilométeres sólepárló a Földközi-tenger egyik legjelentősebb madárélőhelye. A terület rózsás flamingók, gödények és több tucat más vonuló madárfaj számára nélkülözhetetlen pihenő- és táplálkozóhely.

A természetes lagúnából a XX. század elején alakították ki a sólepárlót. A mesterséges medencék és csatornák nemcsak a sótermelést szolgálták, hanem egy különleges ökoszisztémát is létrehoztak. A sótermelést végző vállalat 2013-as csődje után azonban leálltak a vízszintet szabályozó szivattyúk, megszűnt a medencék folyamatos tengervíz-utánpótlása, a területet benőtte a növényzet, csökkent a víz sótartalma, és romlani kezdtek a madarak, növények és rovarok életfeltételei. Zenepa Lika természetvédő szerint a sólepárló teljes egészében mesterségesen fenntartott rendszer, amelynek működéséhez folyamatos vízutánpótlás szükséges. Korábban másodpercenként mintegy 3000 liter tengervizet szivattyúztak a medencékbe egy 37 kilométeres csatornahálózaton keresztül, jelenleg azonban mindössze egy szivattyú működik. A szakember arra figyelmeztetett, hogy ha rövid időn belül nem kezdődik meg a rehabilitáció, néhány éven belül visszafordíthatatlanul megváltozhat a terület élővilága.

A sólepárlót 2019-ben természeti parkká nyilvánították, és felkerült a ramszári egyezmény által védett, nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listájára is. A természetvédők szerint azonban a jogi védelem önmagában nem elegendő, mert a terület állapota tovább romlik, miközben az értékes tengerparti fekvése miatt az ingatlanfejlesztők érdeklődése sem csökkent. A montenegrói kormány és Ulcinj önkormányzata bejelentette, hogy négymillió eurós közös vállalatot hoznak létre a természetvédelmi terület kezelésére és a sótermelés fokozatos újraindítására. A projekt Podgorica európai uniós csatlakozási törekvéseinek is része: az Európai Bizottság a környezetvédelemről szóló 27-es tárgyalási fejezet keretében többször is sürgette a sólepárló helyreállítását.

Advertisement

Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy a teljes rehabilitáció akár öt-tíz évet is igénybe vehet, és a korábbi becslések szerint a beruházás költsége elérheti a 20 millió eurót. A természetvédők szerint az ulcinji sólepárló megőrzése nem csupán montenegrói ügy: a terület a kelet-adriai térség egyik legfontosabb madárvonulási állomása, eltűnése pedig egész Európa biodiverzitására érezhető hatással lenne.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák