Zöldinfó

Elindult a TeSzedd! hulladékszedési akcióhét

Idén tizenegyedik alkalommal, a Föld napjára időzítve elindult a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció, az ország legnagyobb önkéntes hulladékszedési programja – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára szombaton Budapesten.

Létrehozva:

3 év telt el a létrehozás óta

2023-04-24

Szerző:

Vanessza

A fenntarthatósági témahét végéig, április 28-ig zajló program célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelem fontosságára – közölte Raisz Anikó. Az MTI kérdésére elmondta, hogy az április 11-i határidőig mintegy 3000 önkéntes csoport – iskolák, baráti csoportok és munkahelyi közösségek – jelentkezett az ország minden részéről. Az EM és a programot koordináló ÉMI Nonprofit Kft. gondoskodik a szükséges eszközökről, kesztyűkről, zsákokról és a hulladék elszállításáról – tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra, hogy kizárólag olyan hulladék gyűjthető, amely kézzel biztonságosan szedhető, a többi hulladék bejelenthető a Hulladékradar applikáción keresztül. A korábbi években a TeSzedd! mozgalom keretében mintegy kétezer tonna illegális hulladékot gyűjtöttek, és az idén is hasonlóra számítanak egy hét alatt. A program célja a megelőzésre való felhívás. A kormány szigorított az illegális hulladéklerakással kapcsolatos jogszabályokon, de további szigorítás is várható – mondta. Raisz Anikó megköszönte a részt vevő csoportoknak és a TeSzedd! mozgalom indulásának helyszínén, a XII. kerületi Csillebérc közelében lévő erdős területen megjelenő több tucat önkéntesnek a segítségét. A szemétszedési akció indulásán megjelent Pokorni Zoltán, a XII. kerület kormánypárti polgármestere is. Elmondta, hogy az indulás óta buzdítják az iskolákat, óvodákat és a munkahelyi közösségeket a részvételre a TeSzedd! programban; emellett évente 8-10 hulladékszedési akció indul a kerületben.

Zöld Energia

Ingyenes beállítás menthetné meg a leálló napelemes rendszereket

A szakártő szerint a háztartási napelemek feszültség miatti leállásai a legtöbb inverterben már meglévő, szinte ingyenes meddőteljesítmény-szabályozással jelentősen csökkenthetők lennének, ezért az elosztóknak ösztönözniük kellene az aktiválását, amíg a drága hálózatfejlesztés el nem készül.

Létrehozva:

4 óra telt el a létrehozás óta

2026-10-13

Szerző:

Hell

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Költséges hálózatfejlesztés nélkül is jelentősen csökkenthetők lennének a háztartási napelemek leállásai Divényi Dániel, a Deep Dive Solutions ügyvezetője szerint– írja az alternativenergia.hu. A megoldás egy már ma is elérhető, a legtöbb inverterben megtalálható funkció, amelyet Magyarországon mégsem használnak. Az augusztusi hőkupola idején látványosan kiderült, mennyit számít a hazai napenergia. A paksi atomerőmű hét turbináját az alacsony vízállás miatt ideiglenesen le kellett állítani, a napközbeni csúcsidőszakban mégis alig volt szükség importra. A Mavir adatai szerint az ipari naperőművek közel 4000 megawattal járultak hozzá az ellátáshoz, a mintegy 3000 megawattnyi háztartási napelem pedig a rendszerterhelés csökkenéseként jelent meg. Július végén az országban összesen 8760 megawatt napelemes kapacitás működött. A kihasználtság azonban egyenetlen. Sok háztartási napelem délelőtt leáll, és csak késő délután indul újra. Az ok, hogy a környék rendszerei egyszerre táplálnak be, ezért megemelkedik a feszültség, 253 volt fölött pedig az inverter a hálózatüzemeltető előírása szerint automatikusan lekapcsol. A termelés így akár a felére is visszaeshet, egy 8–10 kilowattos, szaldóelszámolású rendszernél a villanyszámla pár ezer forintról akár havi ötvenezerre nőhet. A hálózatüzemeltető havi ötezer forintos kötbére ehhez képest csekély kárpótlás. A hibát a felhasználók gyakran a telepítőn kérik számon, aki viszont nem felel a hálózati anomáliákért.

Divényi szerint a gondok a 2010-es évek telepítési hullámára vezethetők vissza, amelyre a hálózat nem volt felkészülve, a fejlesztések pedig a rezsicsökkentés időszakában elmaradtak. A helyzet helyfüggő is: a transzformátortól távol, az utca végén élők járnak a legrosszabbul. Divényi négy megoldást említ: a transzformátorok megcsapolásának állítását, a drágább fokozatváltós transzformátort, az energiatárolást és a feszültségfüggő meddőteljesítmény-szabályozást. Az utóbbi költsége minimális, csak ott lép működésbe, ahol a feszültség valóban magas, és a termelést legfeljebb elenyésző mértékben csökkenti. Bizonyítottan mérsékli a feszültségemelkedést, és kitolja azt a pontot, ahol már nem csatlakoztathatók újabb rendszerek. Németországban kötelező, Ausztriában ajánlott, nálunk viszont nem terjedt el.

Tovább olvasom