Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elindult a TeSzedd! hulladékszedési akcióhét

Idén tizenegyedik alkalommal, a Föld napjára időzítve elindult a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció, az ország legnagyobb önkéntes hulladékszedési programja – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára szombaton Budapesten.

Létrehozva:

|

A fenntarthatósági témahét végéig, április 28-ig zajló program célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelem fontosságára – közölte Raisz Anikó. Az MTI kérdésére elmondta, hogy az április 11-i határidőig mintegy 3000 önkéntes csoport – iskolák, baráti csoportok és munkahelyi közösségek – jelentkezett az ország minden részéről. Az EM és a programot koordináló ÉMI Nonprofit Kft. gondoskodik a szükséges eszközökről, kesztyűkről, zsákokról és a hulladék elszállításáról – tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra, hogy kizárólag olyan hulladék gyűjthető, amely kézzel biztonságosan szedhető, a többi hulladék bejelenthető a Hulladékradar applikáción keresztül. A korábbi években a TeSzedd! mozgalom keretében mintegy kétezer tonna illegális hulladékot gyűjtöttek, és az idén is hasonlóra számítanak egy hét alatt. A program célja a megelőzésre való felhívás. A kormány szigorított az illegális hulladéklerakással kapcsolatos jogszabályokon, de további szigorítás is várható – mondta. Raisz Anikó megköszönte a részt vevő csoportoknak és a TeSzedd! mozgalom indulásának helyszínén, a XII. kerületi Csillebérc közelében lévő erdős területen megjelenő több tucat önkéntesnek a segítségét. A szemétszedési akció indulásán megjelent Pokorni Zoltán, a XII. kerület kormánypárti polgármestere is. Elmondta, hogy az indulás óta buzdítják az iskolákat, óvodákat és a munkahelyi közösségeket a részvételre a TeSzedd! programban; emellett évente 8-10 hulladékszedési akció indul a kerületben.

Advertisement

Zöldinfó

Vírusfertőzés esetén lehűtik magukat az erdei béka ebihalai

Láz helyett hűtéssel védekeznek a kórokozók ellen az erdei béka ebihalai.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elsőként mutatták ki a kórokozók elleni úgynevezett viselkedési hűlés jelenségét változó testhőmérsékletű gerincesekben az ELTE Természettudományi Kar (TTK) és a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) kutatói – írja az alternativenergia.hu. Az erdei béka ebihalain végzett kísérlet eredménye szerint a fertőzések ellen általánosan ismert viselkedési lázzal szemben a vírusos kétéltűek testhőmérsékletük csökkentésével veszik fel a harcot a kórokozókkal. A láz a fertőző betegségek leküzdésének egyik legismertebb formája. A beteg állatok vagy belső szabályozással, azaz élettani folyamataik révén növelhetik testhőmérsékletüket, vagy viselkedésükkel, például melegebb környezetet keresve. A változó testhőmérsékletű állatok, mint amilyenek a kétéltűek, halak és hüllők, jellemzően csak az utóbbira képesek. Azonban a kutatók azt találták, hogy a láz nem mindig a leghatékonyabb reakció a kórokozók ellen – írták az ELTE csütörtöki közleményében.

A kutatók kísérletei igazolták, hogy egy változó testhőmérsékletű gerinces állat vírusfertőzés hatására nem melegebb, hanem hűvösebb környezetet keres, hogy testhőmérsékletét szabályozza. Ez a stratégia korábban alig volt ismert az állatvilágban, csak ízeltlábúak bakteriális és virális eredetű, illetve patkányok bakteriális fertőzése esetén figyelték meg. A kutatási eredmények alapján ez a viselkedés segíthet a kórokozók elleni harcban. A magyar kutatók az erdei béka ebihalain vizsgálták, hogyan változik az egyedek hőmérsékletválasztása, vagyis hőszabályozó viselkedése ranavírus-fertőzést követően. A ranavírusok világszerte a kétéltűek komoly kórokozói, amelyek egyes fajokban tömeges pusztulást is okozhatnak.

A kutatók laboratóriumi kísérletükben ranavírussal fertőzött és egészséges ebihalak hőszabályozó viselkedését hasonlították össze. Az állatok egy része egy mesterséges hőmérsékleti gradiensben szabadon választhatta meg a testhőmérsékletét, míg másik részüket állandó hűvös környezetben tartották. Öt napon keresztül követték az ebihalak által választott hőmérsékleteket, majd a kísérlet végén molekuláris módszerekkel meghatározták a szervezetükben lévő vírus mennyiségét.

Advertisement

Az eredmények szerint a hőmérsékleti gradiensben tartott, fertőzött ebihalak az idő előrehaladtával egyre hűvösebb vizet választottak az egészséges társaikhoz képest. Minél nagyobb volt egy egyed szervezetében a vírus mennyisége, annál alacsonyabb hőmérsékletet részesített előnyben. Emellett a fertőzött állatok az idő előrehaladtával egyre pontosabban szabályozták testhőmérsékletüket, vagyis egyre szűkebb hőmérsékleti tartományban mozogtak. Ezzel szemben az állandó hűvös környezetben tartott ebihalakból viszont alacsonyabb mennyiségű vírus volt kimutatható.

A kutatók eredményei arra utalnak, hogy a fertőzött ebihalak finoman szabályozzák testhőmérsékletüket annak érdekében, hogy lassítsák a vírus szaporodását, miközben igyekeznek elkerülni a túlzottan alacsony hőmérséklet kedvezőtlen élettani következményeit. A kutatók szerint a jelenség elsőre meglepőnek tűnhet, hiszen a viselkedési láz általában a fertőzések elleni védekezés egyik hatékony eszköze. A vizsgált ranavírus azonban magasabb hőmérsékleten gyorsabban szaporodik, így a testhőmérséklet csökkentése előnyt jelenthet a vírussal szemben az erdei béka ebihalak számára.

Advertisement

A közlemény kiemeli, hogy az eredmények arra is rávilágítanak, hogy a betegségekre adott viselkedési válaszok jóval változatosabbak lehetnek annál, mint azt korábban a kutatók feltételezték. A kutatásnak természetvédelmi jelentősége is van, hiszen a ranavírusok világszerte veszélyeztetik a kétéltűeket, miközben a klímaváltozás átalakítja a természetes vizek hőmérsékleti viszonyait. Az eredmények arra utalnak, hogy a vizes élőhelyeken belüli különböző hőmérsékletű élőhelyfoltok megléte hozzájárulhat a betegségekkel sújtott kétéltűpopulációk túléléséhez, ezért ezek megőrzése a természetvédelmi gyakorlatban is kiemelt jelentőségű. A kutatás eredményei a BMC Biology folyóiratban jelentek meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák