Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Elindult a TeSzedd! hulladékszedési akcióhét

Idén tizenegyedik alkalommal, a Föld napjára időzítve elindult a TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért akció, az ország legnagyobb önkéntes hulladékszedési programja – jelentette be az Energiaügyi Minisztérium (EM) környezetügyért és körforgásos gazdaságért felelős államtitkára szombaton Budapesten.

Létrehozva:

|

A fenntarthatósági témahét végéig, április 28-ig zajló program célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetvédelem fontosságára – közölte Raisz Anikó. Az MTI kérdésére elmondta, hogy az április 11-i határidőig mintegy 3000 önkéntes csoport – iskolák, baráti csoportok és munkahelyi közösségek – jelentkezett az ország minden részéről. Az EM és a programot koordináló ÉMI Nonprofit Kft. gondoskodik a szükséges eszközökről, kesztyűkről, zsákokról és a hulladék elszállításáról – tette hozzá.

Az államtitkár kitért arra, hogy kizárólag olyan hulladék gyűjthető, amely kézzel biztonságosan szedhető, a többi hulladék bejelenthető a Hulladékradar applikáción keresztül. A korábbi években a TeSzedd! mozgalom keretében mintegy kétezer tonna illegális hulladékot gyűjtöttek, és az idén is hasonlóra számítanak egy hét alatt. A program célja a megelőzésre való felhívás. A kormány szigorított az illegális hulladéklerakással kapcsolatos jogszabályokon, de további szigorítás is várható – mondta. Raisz Anikó megköszönte a részt vevő csoportoknak és a TeSzedd! mozgalom indulásának helyszínén, a XII. kerületi Csillebérc közelében lévő erdős területen megjelenő több tucat önkéntesnek a segítségét. A szemétszedési akció indulásán megjelent Pokorni Zoltán, a XII. kerület kormánypárti polgármestere is. Elmondta, hogy az indulás óta buzdítják az iskolákat, óvodákat és a munkahelyi közösségeket a részvételre a TeSzedd! programban; emellett évente 8-10 hulladékszedési akció indul a kerületben.

Advertisement

Zöldinfó

Magyarország az ETS2 halasztását sürgeti: túl nagy teher lenne a lakosságnak

Magyarország nem támogatja az Európai Unió új, az épületeket és a közúti közlekedést érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS2) bevezetését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Raisz Anikó az uniós tagállamok környezetvédelemért felelős minisztereinek ülését megelőzően újságíróknak nyilatkozva közölte, az ETS2 esetében a magyar álláspont a kezdetektől fogva tiszta és világos: “mi úgy gondoljuk, hogy az ETS2 a magyar állampolgárok, de a többi európai uniós tagállam állampolgárai számára is egy olyan gondot, egy olyan mindennapi, kézzelfogható anyagi terhet jelentene, amit nem engedhetünk meg, különösen nem a mostani időkben”. “Úgy gondoljuk, hogy az ETS2 nem alkalmas eszköz a klímasemlegesség eléréséhez. Az egész rossz, nincs jól megtervezve. Nem fogja meghozni a remélt eredményeket” – fogalmazott az államtitkár, majd hozzátette: ezért “az a minimum”, hogy az épületek és a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából származó szén-dioxid-kibocsátásra kiterjedő ETS2 rendszer bevezetését az EU 2030-ig elhalasztja – ismertette az alternativenergia.hu.

Raisz Anikó elmondta, hogy a 2005-ben bevezetett, az iparban keletkező üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését és a klímaváltozás megfékezését célzó uniós kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS1) reformjára szükség van, de annak figyelembe kell vennie az európai, benne a magyar ipar problémáit, és nem szabad még nagyobb terhet helyeznie a gazdasági szereplőkre. Kijelentette: figyelembe kell venni a magyar ipar, illetőleg az európai ipar versenyképességi problémáit, és szembe kell nézni azzal, hogy az ETS1 mennyiben felelős azokért. Olyan módosításokat érdemes majd a harmadik negyedévben végrehajtani, amelyek valóban segítenek ezeken a problémákon, nem pedig növelik azok kockázatait – mondta. Közölte továbbá, az ipari energiaárak 20 százalékért az ETS rendszer felelős, ami – szavai szerint – olyan kérdés, amivel foglalkozni kell, különösen az energiaigényes ágazatok esetében.

A kibocsátásokat illetően az államtitkár értékelte, hogy az Európai Bizottság is észrevette a szabályi változások szükségességét, azonban kiemelte: Magyarország szerint a tervezett változtatások nem elegendőek. Több módosításra van szükség, különösen a technológiai semlegesség és a rugalmasság tekintetében intenzívebb és alkalmasabb eszközöket kell találni. Az Európában beruházni kívánóknak biztonságot az EU azzal tudna biztosítani, ha olyan szabályrendszert hozna létre, amely hosszú távon működőképes, amit nem kell 4-5 évente módosítani és igazodna a realitásokhoz – hívta fel a figyelmet. A nukleáris energia felhasználásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva az államtitkár közölte:

Advertisement

Magyarország álláspontja szerint jelen pillanatban nem létezik olyan megoldás, mely nukleáris energia nélkül a tiszta megújuló energiaforrásokból fenn tudná tartani az európai gazdaságot és társadalmat. “Nem létezik jelenleg ilyen megoldás, ezért Magyarország továbbra is úgy látja, hogy a magyar döntés helyes volt: a Paksi Atomerőmű nélkül igen nagy problémákkal szembesülnénk” – tette hozzá nyilatkozatában az Energiaügyi Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák