Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Lantos Csaba energiaügyi miniszter a 6,6 milliárd forintból megvalósuló létesítmény átadóünnepségén hangsúlyozta: az elmúlt 15 évben óriásit fejlődött a magyar napenergiapark, emellett tavaly több mint egymillió tonna kőolajat és csaknem kétmilliárd köbméter földgázt is kitermelt az ország. Hozzátette: az országban jelentős a nukleáris energiatermelés is, épül a Paks II., a Paks I. atomerőmű üzemidejét pedig meghosszabbítják – írja az alternativenergia.hu. A miniszter elmondta, ma már 330 ezer darab naperőmű termel az országban. Hozzátette, amikor nem süt a nap, akkor el kell tárolni az áramot, és a 8500 megawatt teljesítményű napelempark mellé az országnak mintegy 240 megawattnyi tárolókapacitása van. Ez a kapacitás nagyjából 8-10 százaléka annak az energiatermelési képességnek, amellyel Magyarország ma rendelkezik, és a cél az, hogy 2028-ra ennek a tízszerese működjön az országban, tehát 2400-2600 megawattnyi áram tárolására alkalmas akkumulátorpark jöjjön létre. A miniszter közölte, hogy ezt a célt szolgálta az otthoni energiatárolási program is, amelyre 132 ezren jelentkeztek. Hozzátette, a METÁROLÓ program is hasonló volt, amelyet évekkel ezelőtt a tiszaújvárosihoz hasonló nagy akkumulátorparkok létrehozására hirdettek meg vállalkozások számára.

Hangsúlyozta: a közeljövőben új programot fognak kiírni, mert szüksége van az országnak arra, hogy a megtermelt áramot raktározni is tudja. Szerinte a hasonló energiatároló parkok létrehozása nemcsak az ország, hanem az Európai Unió előrejutásához is hozzájárul. Hozzátette: a kormány azon lesz, hogy segítse a hasonló létesítmények létrehozására irányuló beruházásokat, amelyek hozzájárulnak a vállalatok és az ország boldogulásához is. Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár, a térség fideszes országgyűlési képviselője a rendezvényen többek között arról beszélt, hogy amikor a Mol és a Mol Petrolkémia erősödik, akkor Tiszaújváros is erősödik. Hozzátette, Lantos Csabával egy éve jelentették be a projektet, amely szinte napra pontosan készült el.

Kiemelte, hogy Magyarország energiafüggetlenségének növeléséhez hozzátartozik az, hogy a kormány az elmúlt években folyamatosan növelte a villamosenergia-termelést. Mint mondta, az országvezetés Magyarország jövőjét a nukleáris és a napenergia minél nagyobb volumenű részarányára alapozza, viszont a jövő nemcsak a termelésen, hanem a tároláson is múlik. Arra is kitért, hogy a Mol Petrolkémia folyamatos fejlesztései Tiszaújvárosban az ott élő fiataloknak is jövőképet tud adni. Hozzátette: a Mol nemcsak az egyetemi képzésben, hanem a szakképzésben is duális képzést működtet a városban.

Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese többek között arról beszélt, hogy a cégcsoport már egy 400 megawattos napelemparkot működtet és céljuk az 500 megawatt elérése. Hozzátette, a vállalatnál hisznek abban, hogy a napenergiának van jelentősége az energiaellátásban, a most átadott tiszaújvárosi tároló pedig a napelempark hatékonyabb működését segíti. Mint mondta, az eszköz lehetőséget ad a megtermelt áram tárolására és adott esetben arra is, hogy azzal ellássák az üzemet, amikor a napelemek nem termelnek. A tároló a magyarországi energiapiac stabilizációját is segítheti, mert esetenként a megtermelt áramot a piacon is értékesíteni tudják – jegyezte meg. Császár Péter, a Mol Petrolkémia vezérigazgatója köszöntőjében egyebek mellett ismertette: az elkészült tiszaújvárosi rendszer a Mol-csoport első ipari villamosenergia-tárolója. A beruházás egy fontos elem a Mol Petrolkémia villamosenergia-stratégiájában, hiszen – mint mondta – 2030-ra azt tűzték ki célul, hogy 100 megawattnyi napenergia termelése mellett legalább 80 megawatt ipari tárolókapacitást létesítsenek.

Ismertette: a tárolórendszer 7300 átlagos borsodi háztartás éves villamosenergia-fogyasztását képes tárolni és visszatölteni éves szinten, ezzel is hozzájárulva a régió áramellátásának biztosításához. A Mol Petrolkémia beruházásához a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium koordinációja mellett az Európai Unió 2,699 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújtott a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretében. A tiszaújvárosi egység az országos átviteli hálózatot fogja támogatni a hálózati ingadozások kiegyensúlyozásával – olvasható az eseményen kiosztott sajtóanyagban.