Zöld Energia
Energiahivatal: több mint 20 százalékkal nőtt a megújulókból termelt áram májusban
A megújuló forrásból termelt bruttó villamos energia mennyisége 20,7 százalékkal nőtt Magyarországon májusban az előző év azonos időszakához képest – tájékoztatta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a legújabb, a májusi adatokat közlő energiastatisztikai riportja alapján.
Az összefoglaló szerint a hazai bruttó villamosenergia-termelés 3052 gigawattóra (GWh) volt májusban, 11,5 százalékkal több, mint 2021 azonos hónapjában; ez a legmagasabb májusi termelt mennyiség 2008 óta. A nukleáris forrásból származó áramtermelés 23,1 százalékkal emelkedett, míg a fosszilis alapú 10,2 százalékkal, az egyéb forrásból termelt pedig 22,3 százalékkal csökkent az előző év májusához képest. A megújuló energiaforrásból termelt áram 73,3 százalékát a napenergia, 17,6 százalékát biomassza, 4 százalékát pedig a szélenergia biztosította. A hazai összes villamosenergia-felhasználás 3879 GWh volt májusban, 2,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Az országos primerenergia-termelés 33,35 petajoule (PJ) volt májusban, 2,47 PJ-lal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az elsődleges fosszilis energiahordozók termelése 0,11 PJ-lal, az elsődleges megújuló energiahordozók termelése 0,21 PJ-lal, az egyéb nem megújuló forrásokból származó energiatermelés 0,13 PJ-lal csökkent, míg a nukleáris forrásból származó 2,94 PJ-lal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Az országos primerenergia-felhasználás 74,23 PJ volt, 3,14 PJ-lal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A felhasználáson belül a megújuló energiaforrásoké 0,52 PJ-lal, a fosszilis energiahordozóké 4,54 PJ-lal és az egyéb nem megújuló energiahordozóké 0,21 PJ-lal mérséklődött.
A fosszilis energiaforrásokon belül a földgáz felhasználása csökkent, míg a szén és széntermékek, valamint a kőolaj és kőolajtermékek felhasználása emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. A földgáz belföldi felhasználása 15,295 PJ volt, 30,1 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos havinál.
Zöld Energia
A légköri por okozta bizonytalanságok kezelése a napenergia-hálózatokban
Mitől van a szélnek árnyéka? És milyen hatással van ez a napenergia-hasznosításra?
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megjelent a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézete és a Pannon Egyetem munkatársainak új tanulmánya a Renewable Energy folyóiratban. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szaharai porviharos események jelentős hatással vannak a besugárzásra, így a napenergia-termelésre és a napenergia hasznosítására is – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A kutatók a magyarországi helyzet már korábban elemezték, a “The shadow of the wind: the impact of Saharan dust on photovoltaic power generation in the Mediterranean” című cikkben ezúttal kiléptek a Kárpát-medencéből, és a mediterrán térség öt országában – Portugáliában, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban és Görögországban – vizsgálták a szaharai por napelemes energiatermelésre gyakorolt hatásait a 2019–2023 közötti időszakban.
Az elemzések egyértelműen kimutatták, hogy a porviharos helyzetek idején a fotovoltaikus (PV) energiatermelés átlagosan 25–40%-kal csökken, szélsőséges esetekben pedig a veszteség meghaladhatja az 50%-ot. A PV termelést meghatározó besugárzás visszaesését két fő tényező okozza: (1) a por által kiváltott fényelnyelés és szórás; (2) valamint a fokozott cirrusfelhő-képződés, amely további sugárzáscsökkenést idéz elő. A kutatók azt is megfigyelték, hogy a képződött magasszintű felhők fényvisszaverő-képessége is megnőtt a por hatására, mivel a megnövekedett jégképző-porszemcseszám következtében több, kisebb jégszem képződött, mely a felhőzet világosabb színét eredményezte.
A közelmúlt eseményeinek vizsgálata azt is feltárta, hogy a jelenlegi előrejelzési modellek nem kezelik megfelelően az aeroszol-felhő kölcsönhatásokat. A PV-termelés napi előrejelzéseiben rendszeres hibák jelentkeztek: Portugáliában és Spanyolországban jellemző volt a −15%-os alábecslés, míg Olaszországban és Görögországban +10%-os túlbecslés fordult elő. A kutatás hangsúlyozza a valós idejű pormonitoring és a felhőfolyamatokat is figyelembe vevő előrejelző rendszerek fejlesztésének szükségességét. A szerzők rámutatnak: a klímaváltozás következtében várhatóan egyre gyakoribbak és intenzívebbek lesznek a szaharai porviharok, így a légköri por okozta bizonytalanságok kezelése kulcskérdés a dél-európai villamosenergia-hálózatok megbízható működése és a napenergia-hasznosítás tervezhetősége szempontjából.
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHárom óra ingyen áram naponta – új energiaprogram indul
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaTöbb mint 2000 önkormányzat csatlakozott az idei tűzifaprogramhoz
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaTartós túlkínálat alakulhat ki, miközben a kereslet növekedése lassul
