Zöldinfó
Engedélyezik az erkélyre szerelhető napelemeket Bécsben
Hazánkban nem engedélyezett az erkélyre telepíthető napelemes, de a szomszédban épp most engedélyezték.
Mostantól a bécsi önkormányzati lakások bérlői is szereltethetnek napelemes rendszert az erkélyükre, teraszukra vagy a loggiára, feltéve, hogy megszerezték az önkormányzati lakásokat kezelő ügynökség, a Wiener Wohnen engedélyét és megfelelnek a feltételeknek. A napelemek nem zavarhatják például a szomszédokat, illeszkedniük kell az épület arculatához, felújításkor pedig saját költségen kell eltávolítani azokat. Az engedély kiadásakor figyelembe veszik azt is, hogy az épület műemlék-e, illetve nem lehet napelemet szereltetni, ha az erkély vagy loggia falazott vagy ha építészetileg kialakított virágládák vannak rajta. Szintén nem lehet ilyen napelem-rendszert telepíteni az épület homlokzatára.
Napelemes rendszerek elérhető áron. Kalkuláljon itt ingyenesen (x)
A telepíthető balkon napelem-rendszerek maximális teljesítménye 800 Watt, a szerelést minden esetben szakembereknek kell végezniük. A beruházás költségét a lakóknak kell állniuk, az esetleges támogatásokat is nekik kell igényelniük és tájékoztatniuk kell a villamosenergia-szolgáltatót is. „Nagyon örülök, hogy a lépéssel sok bécsi számára lehetővé vált, hogy saját napelem-rendszere legyen” – mondta a szabályozás kapcsán Kathrin Gaál, bécsi alpolgármester és lakásügyekért felelős városi tanácsnok. Amellett, hogy az osztrák főváros most lehetővé tette a balkon napelem-rendszerek telepítését az önkormányzati lakások lakói számára – amelyekkel a saját energiaigény egy részét tudják fedezni – az új épületek tervezésekor már eleve számolnak a napenergiával, az önkormányzati lakóépületekre pedig utólag igyekeznek közösségi napelem-rendszereket telepíteni.
Kép: PID / Votava
Zöldinfó
Felfüggesztenék a part menti nagyberuházásokat
A balatoni nagyberuházások leállítását sürgetik a tó védelmében összefogó civil szervezetek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A balatoni partszakaszokat veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését, az érintett területek köztulajdonba vételét és 15-30 milliárd forintos Balaton-védelmi alap létrehozását sürgetik civil szervezetek – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A SOS Balaton mozgalom kezdeményezői elsőként a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolatának megmentése érdekében várnak intézkedést – áll a szervezetek képviselőjének MTI-hez eljuttatott közleményében. Indítványukban – amelyet kormánytagoknak, az érintett országgyűlési képviselőknek, az alapvető jogok biztosának és a jövő nemzedékek szószólójának is eljuttattak – azt írták, hogy a fonyódi Pogányvölgyi-víz torkolatánál, ahol a Cordia nagyberuházása zajlik, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet megítélése szerint” felbecsülhetetlen értékű, még megmaradt természetes kapu” található, amelynek megőrzése a teljes tó ökológiai stabilitásának és jövőjének elengedhetetlen feltétele.
A kormányhoz intézett felhívás sürgeti a természetes és természetközeli parti területeket veszélyeztető nagyberuházások felfüggesztését és az érintett területek állami tulajdonba vételét. Kérik: a tudományos intézmények bevonásával vegyék számba, mely partszakaszokon és beruházásoknál szükséges hasonló beavatkozás, és biztosítsák az érintett területek tartós védelmét. Ezen kívül induljon tudományos alapú program a károsított nádasok, torkolatok és természetes parti élőhelyek helyreállítása érdekében.
A szervezetek a szükséges beavatkozások elindításához 15-30 milliárd forintos Balaton-védelmi alap létrehozását javasolják. A kezdeményezők hangsúlyozzák, a klímaváltozás miatt várhatóan gyakoribbá váló alacsony vízállásokra nem kizárólag veszélyként kell tekinteni. A víz időszakos visszahúzódása lehetőséget teremthet a természetes parti zónák, sekélyvízi élőhelyek és nádasok megújulására is. Elengedhetetlen lenne, hogy ezek a területek a természet számára megmaradjanak, és ne új beépítések célpontjává váljanak.
A közlemény idézi a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) állásfoglalást, mely szerint a déli part beépítettsége és mesterséges átalakítottsága már eléri a 75 százalékot, ebben a helyzetben pedig minden egyes újabb beépítési szándék vagy mesterséges beavatkozás “súlyos ökológiai felelőtlenség”. A szervezetek a beruházások együttes környezeti hatására vonatkozó átfogó ombudsmani vizsgálatot kezdeményeznek.
Emellett a fonyódi beruházás soron kívüli vizsgálatát kérik, valamint nyilvános állásfoglalást is várnak a megmaradt természetes partvidék védelmében. A kezdeményezők – a Greenpeace Magyarország, a Kék Ernyő – Egyesületek a Balatonért, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége – további civil szervezetek és helyi közösségek csatlakozását várják.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMegtelepedhet Magyarországon a veszélyesebb kullancsfaj?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaCsatlakozott a magyar villamosenergia-piac az európai MARI platformhoz
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaTöbb tucat jármű bukott el a környezetvédelmi ellenőrzésen
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaFélmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek
-
Zöldinfó19 óra telt el a létrehozás ótaA természet még képes regenerálódni, de sürgős változás kell
