Zöldinfó

Enyhe telek, kevesebb vendég: változik az énekesmadarak telelési stratégiája

Elsősorban a madarak természetes védekező viselkedése áll annak hátterében, hogy a hó és a kemény fagyok ellenére sok helyen nincsenek madarak az etetőkön.

Létrehozva:

3 hét telt el a létrehozás óta

2026-01-23

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az MME közleménye szerint a Magyarországon telelő énekesmadarak általános túlélési stratégiája, hogy a közeledő hidegfrontok elől a délebbi országokba húzódnak – írja az alternativenergia.hu. A madárlétszám általános csökkenésének azonban átfogóbb, már a tél elejétől jelentkező okai is vannak. Az utóbbi években a klímaváltozás felgyorsulása miatt Eurázsia északi térségeiben is késik a tél, illetve a korábbi időszakhoz képest jóval enyhébb és hómentesebb, ezért a hó elől délre húzódó énekesmadár-csapatok később vagy kisebb számban érkezhetnek a Kárpát-medencébe. Késnek vagy el is maradhatnak az úgynevezett inváziós fajok, köztük a fenyőrigó, a fenyőpinty, a csonttollú és a keresztcsőrű – részletezték.

A sajtóanyag alapján a jelenség harmadik összetevője az őszi madárvonulás: az etetési időszak november-decemberi kezdetekor számos hazai vonuló és részleges vonuló faj – például a fekete rigó, a vörösbegy, az erdei pinty és az énekes rigó – már elhagyta az országot. E hatások együttesen okozzák azt az érzést, hogy az etetők jelentős része üres, vagy a megszokottnál kevesebb számú és fajtájú madár jelenik meg rajtuk. Az MME ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jelenség nem érinti az ország valamennyi etetőhelyét, egyes területeken a madarak száma nem csökkent, sőt akár nőtt is. Felhívták a figyelmet, hogy a klímaváltozás telelési viselkedésre gyakorolt hatásainak vizsgálatát segíti az MME Nagy téli madárles elnevezésű, december 6. és február 28. között zajló lakossági madárszámlálási akciója, amelyhez még lehet csatlakozni.

Kapcsolódó tartalom:környezet madár madáretető MME természet

Zöldinfó

Bővül a hazai kitermelés: új koncessziós kör indul

Magyarország energiaszuverenitását és a fogyasztók biztonságos ellátását a lehető legnagyobb arányban a belföldön elérhető forrásokra érdemes alapozni.

Létrehozva:

2 óra telt el a létrehozás óta

2026-02-16

Szerző:

Vanessza

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Az Energiaügyi Minisztérium (EM), a bevált gyakorlatot követve, újabb területekre hirdet szénhidrogén bányászati koncessziókat. Az érdeklődők ezúttal Baracska, Bácsalmás, Békéscsaba, Kisköre, Nagylengyel-nyugat, Tiszacsege és Tiszalök lehetséges lelőhelyek esetében pályázhatnak földgáz és kőolaj kutatására, feltárására és kitermelésére – tájékoztatott az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a koncessziós eljárások a hazai ásványvagyonban rejlő lehetőségek költséghatékony kiaknázását, az importkitettségek csökkentését célozzák. A gáz és olaj kutatásának, kitermelésének lehetősége az idei körben is húsz évre nyerhető el. A kötelezettségek teljesítése esetén az eredeti időtartam legfeljebb a felével új pályázat nélkül meghosszabbítható lesz. A hét területre szóló pályázati felhívások keddtől érhetők el a kormányzati honlapon.

Az Energiaügyi Minisztérium 2024-ben öt év szünet után hirdetett meg újabb bányászati koncessziókat. A tavaly megkötött szerződések alapján a nyertesek hat lelőhelyen, Buzsák, Csongrád, Hatvan, Kiskőrös, Kiskunhalas és Tamási térségében láttak hozzá a szénhidrogének kutatásához – emlékeztettek a közleményben. A kedvező tapasztalatok birtokában a tárca további helyszíneken teremt lehetőséget az ország önellátási képességeit fokozó kitermeléshez. A 2019 előtti hét hasonló eljárás nyomán több mint 30 területre kötöttek szénhidrogén és geotermikus energia szerződéseket. A koncessziós díjakból és bányajáradékokból több tízmilliárd forint bevétele származott a költségvetésnek- jelezte a tárca.

A pályázati lehetőség az iparági beruházások élénkítésével növeli a belföldi kitermelést. 2025-ben mintegy 1,17 millió tonna kőolajat hoztak felszínre a hazai mezőkből, ezzel a tavalyi az évszázad legerősebb éve volt. A múlt évben 2 milliárd köbmétert közelítő hazai földgáz-kitermelés pedig legutóbb 2013-ban alakult kedvezőbben. A koncessziós eljárások az elért eredmények megtartását, a további előrehaladást szolgálják – írta közleményében az EM.

Tovább olvasom