Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Építőanyag bio műanyagból

Létrehozva:

|

A fogyasztói termékek kialakításakor és csomagolásakor már teret nyert a bio műanyag, nemrégiben azonban új, különleges alkalmazási módját ismerhette meg a szakma és nagyközönség. Egy teljes pavilon megépítéséhez alkalmazták ugyanis a speciális bio műanyagot a Stuttgarti Egyetem rendkívüli projektjének köszönhetően. 

Az eddig ismeretlen és szokatlan felhasználási mód lényege, hogy nem kőolaj eredetű forrásokból készül, hanem megújuló természetes rostokból. Az új anyag tulajdonsága: szükség szerint feldolgozható későbbiekben bármilyen technikával, tűzálló és tartós, alkalmas a laminálásra, a lézeres vágásra vagy bármilyen felületi kezelésre.

 

Fontos hangsúlyozni, hogy minden építőanyagokra vonatkozó szabványnak megfelel és mind a külső, mind a belső burkolásnál úgymond testhezálló anyagnak számít. A technológiáról tudni kell azt is, hogy az egyetemi projektben résztvevő szakemberek a bio műanyagból gyártott lapokat alakították ki olyan háromdimenziós alakzattá, amelyből a folyamat végén egyedi stílusú szerkezet “képződött”. A kutatási projekc célja, a burkolási lehetőségek kiszélesítése, olyan jövőbeli megoldások kifejlesztése, amely egyaránt szolgálja majd a megújuló erőforrások használatát és él az az újrahasznosíthatóság lehetőségével.

Advertisement

forrás: alternativenergia.hu

 

Advertisement
1 Comment

1 Comments

  1. Női Napszemüveg

    2014-06-02 at 21:40

    Hogyan kell megosztani a képet facebookon Női Napszemüveg

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Klímaállóbb erdők épülhetnek a Vértes ritka tölgyeseinek segítségével

Különleges genetikai örökséget őriznek a Vértes molyhos tölgyesei egy kutatás szerint.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Vérteserdő Zrt., a bécsi Universität für Bodenkultur Wien (BOKU) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) közös kutatása szerint a Vértes és a Gerecse idős molyhostölgy-állományai olyan különleges genetikai örökséget őriznek, mely a klímaváltozáshoz jobban alkalmazkodó erdők kialakításában is fontos szerepet kaphat. A Vérteserdő Zrt. MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a kutatás a jövő erdőgazdálkodása számára is hasznosítható eredményeket hozott – írja az alternativenergia.hu. Felidézték, hogy a Vérteserdő Zrt., a bécsi BOKU egyetem és a MATE együttműködésében 2023-ban kezdődött meg a Vértes és a Gerecse különösen száraz termőhelyein élő, idős molyhostölgy-állományok genetikai vizsgálata. A kutatás célja a molyhos tölgy (Quercus pubescens) északi, izolált populációi genetikai diverzitásának, valamint az arra ható tényezőknek a feltárása volt.

A szakemberek 2023 februárjában Tatabánya és Csákvár térségében gyűjtöttek hajtásmintákat egymástól elkülönülő molyhostölgy-populációkból, május végén pedig ismét felkeresték a kijelölt fákat, és leveles hajtásokat gyűjtöttek. A közlemény szerint az Annals of Botany nemzetközi tudományos folyóiratban is bemutatott kutatás egyik legérdekesebb megállapítása szerint a Vértesben és a Gerecsében vizsgált állományok olyan genetikai sajátosságokat őriznek, amelyek az Appennini-félsziget tölgyállományaival mutatnak kapcsolatot. Ez eltér több más hazai és közép-európai állomány genetikai eredetétől, ezért a térség molyhos tölgyesei természetvédelmi és erdészeti génmegőrzés szempontjából is különösen értékesek – hívták fel a figyelmet.

“A Vérteserdő Zrt. már évekkel ezelőtt felismerte, hogy a klímaváltozással járó erdészeti feladatokkal leghatékonyabban tudományos és gyakorlati szakemberek szoros együttműködésével birkózhatunk meg. Abban bízunk, hogy a mostani kutatás hamarosan az erdészeti operatív munkába átültethető megoldásokkal segíti a hazai erdők klímaadaptációját” – idézi a közlemény Bakos Pétert, a Vérteserdő Zrt. természetvédelmi és erdőtervezési osztályvezetőjét.

Advertisement

Mint írták, a kutatás következő szakaszában a mintaterületek közelében található kocsánytalan tölgyeket is megvizsgálják. Ennek segítségével pontosabban feltárható a két tölgyfaj közötti természetes hibridizáció, valamint kiválaszthatók lehetnek azok az állományok és egyedek, amelyek szaporítóanyaga a jövő erdősítéseiben és állománykiegészítéseiben is felhasználható. A megfelelő helyről származó makkból nevelt csemeték hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a Vérteserdő működési területén a jövőben szárazságtűrőbb, stabilabb és a klímaváltozás hatásaival szemben ellenállóbb erdők alakuljanak ki – hangsúlyozták.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák