Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Erdei élőhelyeket és gyepterületeket mentenek meg Magyarországon

Két jelentős természetvédelmi beruházás indul el a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu közleményében idézte Rácz Andrást, az AM természetvédelemért felelős államtitkárát, aki szerdán a Jókai-kertben megrendezett projektnyitó rendezvényen elmondta, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a jelenlegi uniós ciklusban hat projektet valósít meg csaknem 2,5 milliárd forintból, amelyek kétharmada klasszikus élőhely-rekonstrukció. A most induló, összesen 625 millió forintos uniós támogatású fejlesztések két kulcsterületre koncentrálnak, az erdei vizes élőhelyek megőrzésére, valamint a természetvédelmi kezelési infrastruktúra fejlesztésére. A közleményben az államtitkár ismertette, az Erdei élőhelyek megőrzését és természeti értékeik bemutatását célzó beruházások című projekt 500 millió forintos támogatásból valósul meg. A fejlesztés célja az erdei vizes élőhelyek vízháztartásának stabilizálása, a kiszáradási folyamatok mérséklése és a természetes élőhelyek állapotának javítása, több mint 1680 hektár Natura 2000 területet érintve. A forrásoknak köszönhetően vízvisszatartással és élőhely-rekonstrukcióval erősítik a természet ellenálló képességét a klímaváltozás hatásaival szemben, egyszerre szolgálva természetvédelmi, klímaalkalmazkodási és szemléletformálási célokat.

Rámutattak, hogy a projekt egyik legfontosabb fókusza a szárazodás és a vízhiány kezelése, a vízháztartás javítása. Ennek érdekében a Budai-hegységben és a Pilis-Visegrádi-hegység térségében jönnek létre vagy állnak helyre erdei kisvizes élőhelyek, tókák, dagonyák, amelyek kulcsfontosságú élőhelyet biztosítanak kétéltűek, rovarok, vízi gerinctelenek és madarak számára. Az Ócsai tájegységben, a Homokhátság peremén a vízmegtartás érdekében vízvisszatartó műtárgyak, töltések és kisebb gátak épülnek, az Ipoly völgyében pedig szintén a víz helyben tartását segítő beavatkozások valósulnak meg. A másik program, az Ipolyvecei állattartó telep természetvédelmi kezelési funkcióinak fejlesztése címmel 125 millió forintos támogatásból valósul meg. A természetvédelmi kezelés egyik leghatékonyabb eszköze a hagyományos legeltetés, amely segít fenntartani a nyílt gyepeket és megakadályozza azok cserjésedését, erdősülését. Ez a módszer megőrzi a gyepterületek fajgazdagságát, biztosítja a védett növény- és állatfajok élőhelyét, valamint hozzájárul a táj hagyományos arculatának megőrzéséhez. A jelenlegi korszerűsítés célja a természetvédelmi célú állattartás és legeltetés infrastruktúrájának korszerűsítése, amely kulcsfontosságú eszköz a védett gyepterületek és élőhelyek fenntartásában.

A két projekt egyaránt hozzájárul a természetes élőhelyek állapotának javításához, a biológiai sokféleség megőrzéséhez, valamint a természetvédelem és a társadalom közötti kapcsolat erősítéséhez – ismertette Rácz András az AM közleménye szerint.

Advertisement

Zöldinfó

Nincs elég víz az atomreaktor hűtéséhez: súlyos energiahelyzet alakult ki Romániában

Románia felmentést kért az Európai Bizottságtól a szénerőművek üzemben tartására.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Románia tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy válsághelyzettel szembesül az energiaellátásban és felmentést kért széntüzelésű hőerőművei üzemben tartására – közölte Cristian Busoi energetikai államtitkár. A Hotnews.ro hírportál által idézett politikus szerint a Duna vízszintjének további csökkenése miatt elkerülhetetlenné vált a cernavodai atomerőmű még működő, a hazai energiaszükséglet 10 százalékát fedező kettes blokkjának leállítása – írja az alternativenergia.hu. Az erőművet működtető Nuclearelectrica vállalat kedden bejelentette: csütörtök reggel várhatóan leválasztják az országos villamosenergia-hálózatról és leállítják a 2-es reaktort is, mivel a Duna alacsony vízszintje nem teszi lehetővé az erőmű hűtését. A cernavodai atomerőmű 1-es reaktorát július 28-án már leállították és leválasztották az országos energiarendszerről.

Kedden az előző napinál két centiméterrel alacsonyabb, mínusz 229 centiméteres vízállást mértek Cernavodánál, és az előrejelzés szerint a következő napban további apadásra lehet számítani. Korábban a román hatóságok azt közölték, hogy amennyiben a vízállás eléri a mínusz 233 centiméteres szintet, az atomerőművet le kell állítani. Az államtitkár szerint bármikor is következne be az atomerőmű teljes leállása, Románia jelentős energiaimportra szorul az esti órákban, olyan körülmények között, amikor az egész térségben energiaellátási gondot okoz a rendkívüli szárazság és a folyók alacsony vízszintje.

Románia az EB-től és a Villamosenergia-piaci Átvitelirendszer-üzemeltetők Európai Hálózatától kért (ENTSO-E) tájékoztatást arról, hogy a környező országoktól milyen mennyiségű energiaimportra számíthat. Románia számára “rendkívül problematikus” ebben a helyzetben lemondania a széntüzelésű erőművei által termelt villamos energiáról, annak ellenére, hogy üzemben tartásuk miatt európai támogatásoktól eshet el – magyarázta az államtitkár. Románia a nemzeti helyreállítási tervben (PNRR) vállalt kötelezettséget arra, hogy a szénerőműveit augusztus 31-ig bezárja, most azonban haladékot kért Brüsszeltől az energiaválság végéig, mivel nem áll rendelkezésére elegendő megújuló energiaforrás.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák