Zöldinfó
Ezekben tér el az új otthonfelújítási program az előzőtől
Az új otthonfelújítási programban kötelező lesz kamatmentes hitelt is felvenni.
2021-2022 után előreláthatóan idén júniusban is elindul az otthonfelújítási program hazánkban, az új, 108 milliárdos pályázat feltételei viszont több szempontból is eltérnek a korábbi támogatási rendszerétől. A Portfolio most tíz fontos különbséget gyűjtött össze.
Az első jelentős eltérés, hogy míg az előző programban minden lakásként vagy lakóházként nyilvántartott ingatlannal lehetett pályázni, amely az igénylő és/vagy kiskorú gyermeke legalább 50%-os tulajdonában volt, addig az új támogatás ingatlanok jóval szűkebb körét érinti. A programba csak az 1990 előtt épült, a vezetékes gázhálózathoz csatlakozott családi házakkal lehet bekapcsolódni.
Szintén fontos különbség, hogy – a korábbi programmal ellentétben – lesz energetikai elvárás, így például szobafestéssel nem lehet pályázni. A támogatás csak a 30%-os energiamegtakarítást eredményező hőszigetelésre, nyílászárócserére, víz- és fűtésrendszercserére fordítható.
Noha a lakóingatlanok körét szűkítették, sokak számára kedvező lehet, hogy immár nem elvárás a gyermek megléte a pályázásnál. Az előző programnál követelmény volt, hogy az érintett háztartásban az igénylő legalább egy 25 év alatti gyermeket neveljen, ilyenről most nincs szó.
Kötelező lesz ugyanakkor hitelt felvenni. Az évekkel ezelőtti programban lehetőség volt arra, hogy a pályázó 100%-ban előfinanszírozza a felújítást, majd utólag igényelje akár a teljes projekt 50%-át, legfeljebb 3 millió forintot. Most azonban a támogatást csak a hitel aktuális tőketartozásának a mérséklésére lehet igénybe venni: először fel kell venni az akár 6 millió forintos kamatmentes hitelt, majd ennek tőketartozását a vissza nem térítendő támogatásból lehet csökkenteni – járástól függően maximum 2,5-3,5 millió forinttal. A hitel 8 évre vehető fel, törlesztőrészlete a támogatás igénybevétele után 26-36 ezer forint körül mozoghat.
Az előző támogatást akár önerő nélkül is igénybe vehető, hiszen a maximum 6 millió forintnyi elszámolható összeget akár 100%-ban elő lehetett finanszírozni a kereskedelmi bankoknál felvehető kamattámogatott otthonfelújítási hitellel. Az elszámolható beruházási összeg ezúttal 7 millió forintra emelkedik, ugyanis egy 1 millió forintos önerőt is elvár a kormány.
A hitelfeltétel és az önerő tehát szigorítást jelent a korábbi programhoz képest, ám a hitel kamatmentes lesz, ami egyértelmű könnyítés. Az előző otthonfelújítási hitelt az 5 éves állampapírhozam 1,3-szeresére rúgó kamattámogatás mellett, 3%-os ügyfélkamattal lehetett felvenni. Ha maradna a 3%-os kamat, akkor a támogatás igénybevétele után megmaradó 2,5-3,5 millió forintos hiteltartozás törlesztőrészlete 29-41 ezer forint lenne, ehelyett viszont csak 26-36 ezer forint lesz az összeg.
A korábbi otthonfelújítási hitelt bármely banknál fel lehetett venni, amely kínált ilyen terméket, a mostani körben viszont Magyar Fejlesztési Bank január 26-án március 8-ai ajánlattételi határidővel elindított közbeszerzési eljárásán nyertes hitelintézeteknél lesz elérhető. A nyertesek nevét még nem hirdették ki, de a Portfolio úgy tudja, hogy a Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank konzorciuma pályázott.
Fontos különbség továbbá, hogy míg az előző programban a feltételek minden régióban azonosak voltak, addig az új pályázatban a vissza nem térítendő támogatás összege az adott járás átlagjövedelmétől függ. Ahol eléri az átlagjövedelem az országos átlag 110 százalékát, ott 2,5 millió, 75 és 110 százalék között 3 millió, 75 százaléka alatt pedig 3,5 millió lesz az összeg.
A keretösszeget tekintve is beszélhetünk különbségről: a korábbi pályázat esetében ilyet nem határoztak meg, a két év alatt végül 295 ezer család összesen 620 milliárd forintnyi állami támogatást kapott. A mostani programot azonban a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv REPowerEU fejezetéből finanszírozzák, keretösszege pedig 108 milliárd forint lesz, ebből mintegy 20 ezer családi ház energetikai korszerűsítése valósulhat meg.
Ezzel összhangban a program a keret kimerüléséig futhat majd. A korábbi pályázat az előre tervezett módon 2022 végéig élt, most viszont végső dátumot nem szabtak. Feltételezhető, hogy a keret viszonylag gyorsan kimerül majd, ezért érdemes már most, a program indulása előtt kivitelező után nézni.
Zöldinfó
Új remény a halálos gombafertőzések ellen – Szeged vezeti a nemzetközi kutatást
Invazív gombafertőzéseket vizsgáló kutatási program indul az SZTE-n.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az emberre veszélyes invazív gombafertőzéseket vizsgáló hatéves kutatási program indul a Novo Nordisk Alapítvány támogatásával a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) – írja az alternativenergia.hu. A közlemény szerint a Novo Nordisk Alapítvány a világ egyik legjelentősebb alapkutatásokat támogató szervezete. Programjai az egészségügyi kutatásoktól kezdve a klímaváltozáson és a mesterséges intelligencián át a biológiai rendszerek működéséig számos globális kihívásra keresnek tudományos megoldásokat. A 2026-os Challenge Programme keretében első alkalommal hirdettek pályázatot az invazív gombafertőzések patomechanizmusainak, virulenciájának és gyógyszerrezisztenciájának kutatására.
A pályázaton az SZTE által vezetett nemzetközi konzorcium “az extracelluláris vezikulák fejlesztésének összekapcsolásáért az invazív gombás fertőzések kutatásában” című projekt 49,7 millió dán korona (2,365 milliárd forint) támogatást nyert el. A konzorciumot Gácser Attila professzor, az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ igazgatója szervezte meg. A nemzetközi együttműködésben mások mellett részt vesz a Szegedi Tudományegyetemről indult, az amerikai Pennsylvaniai Egyetemen saját laboratóriummal rendelkező Pardi Norbert, valamint több elismert külföldi és magyar szakember. A projekt tudományos tanácsadó testületének elnöki feladatait Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora vállalta el.
A közlemény szerint a kutatás központi témája az úgynevezett extracelluláris vezikulák vizsgálata. Ezek a sejtek által kibocsátott, lipidmembránnal határolt apró hólyagocskák alapvető szerepet játszanak a sejtek közötti kommunikációban. Míg az emlősök esetében már számos diagnosztikai és terápiás alkalmazás épül kutatásukra, a gombák által termelt extracelluláris vezikulák működéséről ma még rendkívül keveset tudunk.
A nemzetközi kutatói összefogás célja, hogy alapjaiban változtassa meg ezt a tudományterületet a kutatási módszerek standardizálásával. Jelenleg a különböző laboratóriumok eltérő izolálási és vizsgálati módszereket alkalmaznak, ami megnehezíti az eredmények összehasonlítását és reprodukálását. A nemzetközi team a pályázati időszak hat éve alatt olyan keretrendszert kíván létrehozni, amely megalapozhatja a jövő diagnosztikai és terápiás fejlesztéseit. Ennek érdekében kialakítják az első átfogó “gomba extracelluláris vezikula atlaszt”, amely a három legfontosabb emberi kórokozó gombacsoport – a Candida, az Aspergillus és a Cryptococcus nemzetség – jellemzőit egységes rendszerben írja le.
A pályázati siker szorosan kapcsolódik az SZTE Gazda-Patogén Interakció Központ működéséhez. A Karikó Katalin támogatásával létrehozott központ olyan speciális infrastruktúrát biztosít a kutatók számára, amely lehetővé teszi az extracelluláris vezikulák hatásainak élő szervezetben történő vizsgálatát is. A központ állatháza kulcsszerepet játszik majd a projekt megvalósításában, hiszen a nemzetközi partnerek számára is ritka lehetőséget kínál az ilyen jellegű kísérletek elvégzésére – áll a közleményben.
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaSürgős vasúti járműcserére van szükség Magyarországon
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaA vasúti járműgyártás lehet a magyar ipar egyik új növekedési motorja
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAkár 300 millió köbméter földgázt is kiválthatna a Paks–Budapest távhővezeték
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
