Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Félmillió köbméter fával kevesebbet égethetnének el az erőművek

Át kell átgondolni a gazdálkodást a természeti erőforrásokkal.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Teljes mértékben át kell gondolni a gazdálkodást a természeti erőforrásokkal a fenntartható energiaátmenet érdekében – közölte a WWF Magyarország az MTI-vel. A szervezet a fakitermelési moratórium szeptember 30-iki lejárta miatt kérdésesnek tartja, hogy megmaradnak-e a legértékesebb erdők, hiszen Magyarországon a tűzifa 44 százaléka védett, fokozottan védett vagy Natura 2000 területről származik, a biomassza-erőművek pedig évről évre több fát égetnek el – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. A helyzet megköveteli a rendszerszintű felülvizsgálatot, az erdőkből származó erőművi tűzifa-felhasználás átértékelését – írta széles körű szakmai egyeztetést sürgetve a WWF Magyarország. Hangsúlyozták: ha a biomassza-erőművek hőkövető üzemre állnának át, félmillió köbméterrel kevesebb fásszárút égetnének el.

Az átállást az állam jogszabály-módosítással és a támogatások újragondolásával ösztönözhetné a közlemény szerint. Kifogásolják a moratórium időzítését is, mert – tették hozzá – a most kitermelt faanyag ebben a szezonban nem alkalmas minőségi tűzifának. Az intézkedésre a 300 ezer köbméter szociális tűzifa biztosítása érdekében lenne szükség, de kevésbé pazarló felhasználás mellett ez a mennyiség is megspórolható, hiszen a megfelelően előkészített tűzifa fűtőértéke kétszeres is lehet a friss vágásból érkezőhöz képest.

A WWF ezért a fakitermelési moratórium meghosszabbítását is javasolja – olvasható a közleményben. A kormány június elején jelentette be, hogy átmeneti fakitermelési moratóriumot vezet be a legértékesebb védett állami erdőkben és a Natura 2000-es területeken, szeptember 30-ig szünetelteti az olyan fakitermelést, amely az erdők hosszú távú állapotát érdemben befolyásolja.

Advertisement

A moratórium ideje alatt a szakemberek felmérik az erdők állapotát, kidolgozzák az új természetvédelmi szabályokat, és csak ezután születik hosszú távú döntés az erdőgazdálkodás rendszeréről – ígérték akkor. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter szerdán a Facebook-oldalán azt írta, hogy a moratórium időszaka alatt részletesen felmérték a magyarországi erdőterületeket, hogy felelős és megalapozott döntéseket hozhassanak. Kiemelte, a magas ökológiai értékű, őshonos erdőállományokat szigorúan védik, ezek nem szolgálhatnak faanyagtermelésre. A többi területen pedig olyan fenntartható gazdálkodásra állnak át, amely egyszerre garantálja az erdők és a biodiverzitás megőrzését, a klímaváltozás elleni hatékony védelmet és a lakosság számára szükséges tűzifa biztosítását.

Advertisement

Zöldinfó

Évtizedekre szóló döntés: hosszabb egyeztetést kérnek a klímatörvényhez

Legalább négy hetet kérnek a civil szervezetek a klímatörvény véleményezésére.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Jelentős hatásai miatt legalább négy hetet kérnek a civil szervezetek az előkészítés alatt álló klímatörvény-tervezet véleményezésére – közölte az MTI-vel a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ). Az érdekképviselet csaknem 200 szervezet nevében, a Green Policy Centerrel együtt fordult Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez, mert attól tartanak, hogy az egyeztetés jóval rövidebb lesz – írja az alternativenergia.hu. Levelüket elküldték az igazságügyi, illetve a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős tárcának, valamint az emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztosnak is.

A közlemény szerint a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény nyolc napot ír elő minimális véleményezési időként, de azt is kimondja, hogy a tervezet céljához és jelentőségéhez igazodó időt kell biztosítani. A végrehajtási rendelet alapján a miniszternek mérlegelnie kell a tervezet terjedelmét, szakmai és társadalmi jelentőségét, valamint mindazt, ami a lehető legszélesebb körű részvételt szolgálja. A négyhetes időtartam egyébként összhangban áll a nemzetközi jó gyakorlattal is – tették hozzá.

A klímatörvény a közlemény szerint évtizedekre meghatározza, hogyan fog alkalmazkodni Magyarország a változó környezeti feltételekhez. Egy ilyen jelentőségű jogszabályt nem lehet egy hét alatt érdemben véleményezni, a társadalomban komoly igény van a részvételre. A kért idő a felétele annak, hogy a beérkező szakmai és helyi tapasztalatok javíthassák a végleges törvényjavaslatot – hangsúlyozták.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák