Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Földközi-tengeri térség és Kelet-Európa szinte teljes területe aszályban – figyelmeztet az EU

Ez volt a legmelegebb augusztus a mérések kezdete óta.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az idei augusztus volt az eddigi legszárazabb hónap Európában és a Földközi-tenger térségében a feljegyzések 2012-es kezdete óta – közölte az alternativenergia.hu. Az elemzés szerint amíg tavaly augusztusban Európa és a Földközi-tenger térségének 36 százalékát sújtotta aszály, addig idén májusban már 52 százalékát, augusztusban pedig 53 százalékát. Ez 23 százalékkal magasabb, mint a 2012 és 2024 között minden év augusztusában mért 30,1 százalékos átlag – emelték ki. Idén a tagországok minden hónapban az aszály mértékének új rekordjait jelentették – jegyezték meg. Az elemzésből kiderült, hogy az aszály idén augusztusban Kelet-Európát és a Balkánt sújtotta a leginkább. Bulgária, Koszovó, Szerbia és Észak-Macedónia 90 százalékos vagy annál magasabb aszályszintről számolt be. Szerbiában a talaj 61 százalékát a legmagasabb riasztási szintűnek minősítették – emelték ki.

Az aszály Nyugat-Európát is jelentős mértékben érintette augusztusban. Kiemelkedő volt Portugália, ahol a földterületek 70 százaléka szenvedett csapadékhiányban, míg Franciaország területének 66 százalékán nem volt elegendő víz az augusztusi hőhullám idején. A földterületek 12 százalékát vonták riasztási fokozat alá – részletezték. A tágabb régióban az aszály különösen Örményországban, Georgiában és Libanonban volt pusztító hatással. Ezen országoknak szinte az egész területét sújtotta szárazság, elérve Örményország esetében a 99 százalékot, Georgia esetében a 97 százalékot, Libanonban pedig a 96 százalékot – derült ki az uniós aszálymegfigyelő intézet elemzéséből.

Advertisement

Zöldinfó

A válaszadók 77 százaléka a természetvédelmet helyezné előtérbe a Balatonnál

A magyarok többsége szigorúbban védené a Balatont a túlzott beépítéstől.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Balaton védelmét a többség az államtól várja, és akár a természeti kockázattal járó beruházások felfüggesztését, az ilyen területeket érintő állami kisajátítást vagy az építési tilalom bevezetését is támogatná – derül ki a 21 Kutatóközpont októberi, reprezentatív országos kutatásából. A kutatóközpont kedden az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a felmérés 2026. október 13–15. között zajlott, ezer fő megkérdezésével, az European Climate Foundation megrendelésére – írja az alternativenergia.hu. Az eredmények szerint a megkérdezettek 65 százaléka gondolja úgy, hogy a Balaton partját túlságosan beépítették az elmúlt időszakban, míg 15 százalék ezzel ellentétes véleményen van. A válaszadók ötöde nem tudott véleményt formálni a kérdésben. A megkérdezettek 60 százaléka szerint nincs elég szabadstrand a Balaton partján, 20 százalék viszont úgy véli, hogy elegendő a hozzáférhető partszakasz.

A Balaton-parti beépítésekről a válaszadók több mint háromnegyede, 77 százaléka szerint elsősorban a természetvédelmi szempontokat kellene figyelembe venni, míg 13 százalék inkább a gazdasági és befektetői szempontokat helyezné előtérbe. Azzal, hogy fel kellene-e függeszteni a beruházások engedélyezését, illetve kivitelezését mindaddig, amíg tudományos vizsgálat készül a környezeti hatásokról, a válaszadók 44 százaléka teljes mértékben egyetért. További 28 százalék inkább támogatná az intézkedést, míg 23 százalék ellenezné a felfüggesztést.

A megkérdezettek 55 százaléka szerint elsődlegesen az állam felelőssége, hogy a Balatont mint természeti értéket megőrizze. Második helyen a helyi önkormányzatok állnak 22 százalékkal, míg a lakosságot 9 százalék jelölte meg. A kérdőív két lehetséges intézkedés támogatottságára is kitért: a kisajátításra és az építési tilalomra. A válaszadók 72 százaléka támogatná, hogy az állam akár kisajátítással védje meg az érzékeny Balaton menti területeket, 21 százalékuk viszont ellenzi ezt a kezdeményezést. Emellett 57 százalék teljes mértékben, további 27 százalék pedig inkább támogatja a teljes építési tilalom bevezetését a kiemelt fontosságú Balaton-parti területeken.

Advertisement

Összességében a kutatás eredményeiből az rajzolódik ki, hogy a többség támogatná, ha az állam fellépne a Balaton természeti értékeinek védelmében a beruházókkal szemben – összegezte az eredményeket a 21 Kutatóközpont. A közlemény szerint a véleménykülönbségekben az is megmutatkozott, hogy azok, akik soha nem látogatják a Balatont, kevésbé tudtak állást foglalni a kérdésekben, és bizonyos esetekben kevésbé elkötelezettek a tó védelme mellett, mint a rendszeres látogatók. A telefonos adatfelvételben az interjúalanyok kiválasztásának súlyozása a KSH 2022-es népszámlálási adatai alapján történt, lakóhely, nem, kor és iskolai végzettség szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák