Zöld Energia
Forradalom Kurdisztánban: ez a falu már csak napelemből él
Irak észak-iraki Kurdisztán régiójában a Rvanga Alapítvány létrehozta az ország első teljesen hálózaton kívüli, napenergiára épülő települését, ahol közel 200 napelem látja el árammal a háztartásokat és középületeket.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megnyitotta kapuit Irak első teljesen hálózaton kívüli, napenergiával működő közössége – számol be az alternativenergia.hu. A projektért a nonprofit Rvanga Alapítvány felelős, az faluban közel 200 napelem biztosítja az áramellátást a lakóházak, a mecset, az iskola és a közösségi ház számára.
A Kulak nevű település az észak-iraki Kurdisztán régióban található, a falu napenergia-hálózata éjjel-nappal biztosítja a lakók számára szükséges áramot. A település összesen 195 fotovoltaikus rendszerrel bír, ezek felelősek a 36 helyi háztartás, valamint a középületek energiaellátásáért.
Az iraki Rvanga Alapítvány szerint a faluban a napenergiával működtetett öntözés is lehetséges, és tervek vannak gyakorlati képzési programok indítására a regeneratív mezőgazdaság területén. A projekt akkor tudott elindulni, amikor a régió a klimatikus átalakulás és az átgondolatlan vízgazdálkodás következtében egyre súlyosabb környezeti kihívásokkal szembesül, ezek közé tartoznak a hőhullámok, a vízhiány és a gyors elsivatagosodás.
Irak számára az éghajlati átalakulás különösen nagy problémát jelent, az ENSZ rangsorában Irak a klímaváltozással szempontjából az ötödik legsebezhetőbb országnak számít. Ennek ellenére a térségben viszonylag kevés forrást fordítanak az alkalmazkodásra, részben a politikai helyzet miatt.
A tervek szerint a kulaki modellt az évtized végéig más kurdisztáni és iraki vidéki térségekben is bevezetnék, az alapítvány pedig együttműködést tervez a regionális hatóságokkal és nemzetközi szervezetekkel. „Célunk, hogy ez a modell Irak egész területén elterjedjen faluról falura, amíg a fenntarthatóság nem kivétel lesz, hanem alapvető normává válik” – mondta Idrisz Necsirvan Barzani, a Rvanga Alapítvány alapítója és elnöke.
A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) adatai szerint Irak összesített napenergia-kapacitása tavaly év végén 42 MW volt. Összehasonlításképp: a fotovoltaikus szempontból, földrajzi alapon jóval kedvezőtlenebb helyzetben lévő Magyarország napelemes kapacitása 2024 végén több mint 7500 MW volt.
Zöld Energia
Egyre fontosabb az energiatárolás: a napenergia önmagában már nem elég
Paks kiesése újra ráirányította a figyelmet a megújulók és az energiatárolás szerepére.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
“A jelenlegi helyzet jól mutatja, hogy az atomenergia sem független az időjárástól. És rövid távon nincs igazán jó megoldás, nem lesz elég áram, így időnként valamilyen nagy fogyasztót le kell kapcsolni — ez várható a következő hetekben – írja az alternativenergia.hu. Ez a rendszer még mindig arra van méretezve, hogy Paks legalább 1500 MW teljesítményt ad le, mert egyszerre csak 1 blokkot szoktak kikapcsolni. Ekkora hiányt hirtelen importból pótolni úgy, hogy egyébként is importálunk áramot, nem biztos, hogy könnyen fog menni. Az előző, június végi hőhullámnál is sokat jelentett a napenergia-kapacitás, és nap közben most is ez ment meg minket, ha Paks kiesik, így akkor sem fogunk importra szorulni. Éjszaka és kora este lesz igazán gond, és ezt fokozza, hogy az elmúlt évtizedben igazából nem volt erőműfejlesztés. Így csak bízhatunk benne, hogy a jellemzően öreg erőműrendszert felpörgetik, és az ki tudja szolgálni az igényeknek a felét este.
Viszonylag gyors, a mostani helyzeten túlmutató megoldást a villamosenergia-tárolás és a még több napenergia adhat. Ilyen helyzetekben ez segít, hiszen a hosszú hőhullámos időszakokban jellemző a szélcsend, emellett hozzájárulhat a biomassza és valamilyen mértékben a geotermikus energia is a megoldáshoz. De fontos a másik oldal is: ha kevesebb ármot használunk (főként kora este), és szigeteljük a lakásainkat.
A helyzet másik nagy tanulsága, hogy nagyon nehéz a klímaváltozással tervezni. Paks II környezeti hatásvizsgálatánál olyan Duna-paraméterekkel számoltak, amelyken a tervek beadása után három évvel már túllépett a valóság. Az atomenergia időjárásállóvá tétele (például hűtőtornyok az üzemeideje vége felé közeledő Paks I-hez, hűtőtó kialakítása és egyéb megoldások) nehezen tervezhető és komoly költségekkel jár — érdemes elgondolkodni azon, hogy ennek a pénznek jobb helye lehetne az energiatárolásban és a megújulók kiépítésében.”
”A MAVIR ábrája az elmúlt néhány nap áramtermelését mutatja. Ha a vékony fekete vonal meghaladja a piros terhelést, akkor nettó áramexportőrré válik az ország. Ez történik nyáron napközben, amikor a sárgával jelölt ipari napelemek nagyon termelnek. Figyelemre méltó, hogy még a mostani, fél paksnyi működéssel is ez a helyzet. A probléma este van, amikor az áramigény kifejezetten magas, különösen melegben, de megfelelő belföldi tárolási kapacitás híján nincs elég rendelkezésre álló forrás. A következő napokban az alsó sötétkék vonal, ami a paksi termelést fogyasztja teljesen el fog tűnni, a világoskék gáz sem lesz több, tehát a szürkével jelölt behozatal tovább nőhet. Hogy jövő héten se legyen gond, aki teheti, ütemezze az áramhasználatot a nappali órákra olyan esetben, amikor ez lehetséges.
Magyarország világelső a napenergia arányát tekintve az energiamixben az Ember nevű műhely szerint. A tavalyi egész éves arány 27 százalék volt, ami bőven a 10 százalékos világátlag felett van. A második helyezett Chile 25 százalékkal, ugyanakkor Chilében a tárolási kapacitások is ugyanilyen mértékben nőnek: a tavaly újonnan hozzáadott napenergia 76 százalékát képesek nappalról estére eltárolni.
A jelenlegi 8 GW feletti napelemes teljesítményt 2030-ra várhatóan kiegészíti majd 4 GW szél is, miközben a napenergia aránya is tovább nőhet. Tehát lesz bőséges olcsó és a klímát nem szennyező energia, de a tárolás megoldása egyre inkább kulcskérdéssé válik. Kaliforniában az esti csúcsteljesítményt 33 százalékban az ipari akkumulátorok biztosítják, ami folyamatosan szorítja ki a klímaváltozást fokozó gázégetést.
A magyarországi tervek szerint a jelenlegi nagyjából 700 MW-os ipari tárolós kapacitás a hétszeresére nőne 2030-ig, amit persze később tovább kell majd bővíteni. A hálózat stabilitását pedig látszólag paradox módon még az elektromos autók is segíthetik, hiszen az ipari akkuk mellett ezeknek az akkuja is használható tárolása megfelelő anyagi ösztönzéssel és V2G (Vehicle-to-Grid) töltőkkel.”
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMilliárdos beruházásokkal gyorsítaná az EU a tiszta energiára való átállást
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta„Spanyolország ég” – a Greenpeace sürgős klímavédelmi intézkedéseket követel
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKiszáradó folyók, fogyó ivóvíz: egyre súlyosabb a vízhiány Magyarországon
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaRekordhőmérséklet az olasz tengereknél: a klímaváltozás már a mélyben is pusztít
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaLegmagasabb fokozatú aszályriadót rendeltek el az ország nagy részén
