Zöldinfó
Gigaberuházás a villamosenergia-hálózatban: több mint 230 ezer okosmérő érkezik
Több mint 230 ezer okosmérő telepítésével és 1400 MW új kapacitás befogadásával növelik a rendszer rugalmasságát.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az MVM Csoport 184,8 milliárd forintból fejleszti a villamosenergia-hálózatot és telepít több mint 230 ezer okosmérőt – jelentette be a társaság sajtótájékoztatóján Budapesten Kovács Gábor infrastruktúra vezérigazgató-helyettes. Az időjárásfüggő energiaforrások integrációját támogató projekt megvalósításához az MVM Démász Áramhálózati Kft. és az MVM Émász Áramhálózati Kft. konzorciuma 138,6 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyert – írja az alternativenergia.hu. A 2030 végén záruló programban a Démász 104,8 milliárd forint, az Émász 73 milliárd forint értékű fejlesztést valósít meg, a 230 759 hálózati okosmérő telepítésének összköltsége 13 milliárd forint.
Kovács Gábor kifejtette, hogy évtizedekkel ezelőtt, a nagy erőművek korszakában a hálózatüzemeltetés egyszerűbb volt, mint most, az osztott energiatermelés idején, amikor egyetlen utcában is működhet akár tucatnyi energiatermelő. Ilyen feltételek mellett nem mindig egyszerű a rendszerbővítés, hiszen a szűkös kapacitások korlátozhatják a csatlakozási lehetőségeket. Az MVM fejlesztése jelentős mértékben javítani fogja a hálózat rugalmasságát és befogadóképességét, lehetővé téve újabb 1400 megawatt áramtermelő kapacitás csatlakozását a Démász és az Émász területén.
Hozzátette: a projekt a főelosztó hálózattól kezdve az alállomásokon át az egyre nagyobb szerephez jutó informatikai fejlesztésekig terjed. Az okosmérők adataira a további fejlesztésekben nagy szükség lesz, ugyanis a hálózati paraméterek rögzítése segítheti a további fejlesztéseket. A fejlődés a villamosenergia-iparban sem áll meg, nincs se egyetlen, se végső megoldás, az MVM korszerűsítési tervei újabb körzetek számára biztosíthatják a csatlakozási lehetőséget – hangsúlyozta.
Az MVM közleménye szerint az energiaátmenet egyik legfontosabb feltétele, hogy a villamosenergia-hálózat lépést tartson a megújuló energia forrásainak terjedésével. Az új fejlesztési program a vállalatcsoporthoz tartozó teljes elosztóhálózatot érinti, a digitális fejlesztések kiemelt részei lesznek. A mostani beruházások évtizedekre megalapozhatják a megújuló energiák termelésének térnyerését, miközben biztosítják a magas színvonalú és biztonságos ellátást – írták.
Zöldinfó
A városi hőség ellen is védekeznek: különleges zöldfejlesztés valósult meg
Megújult az oroszlányi Malom-tó környezete.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Megújult az oroszlányi Malom-tó környezete – közölte a polgármester sajtótájékoztatóján. Az oroszlányi önkormányzat 300 millió forintos beruházással újította meg a Malom tó-környezetét. A fejlesztés kiemelt célja a csapadék helyben tartása és a városi hőszigethatás csökkentése – mondta Takács Károly (Fidesz-KDNP). A mintegy 10 hektáros terület egyharmadán újult meg a zöldfelület, összesen közel ötezer növényt ültettek el, 3500 négyzetméteren füvesítettek és egy esőkertet is kialakítottak – írja az alternativenergia.hu. A tó körül új sétány épült, valamint energiatakarékos, napelemes lámpákkal újították meg a közvilágítást, húsz gyeprácsos parkolót építettek, a meglévők burkolatát pedig felújították. A területen 16 térfigyelő kamerát telepítettek, a városi rendszerbe integrálva azokat – közölte a polgármester.
A tó halállományának védelmére két levegőztető szökőkutat helyeztek el, illetve a helyiek kikapcsolódására egy úszóstéget alakítottak ki, valamint új padokat, asztalokat és hulladékgyűjtőket telepítettek. A fejlesztés során új eszközökkel bővült a Brunszvik Óvodával szemközti játszótér, ahol az árnyékolás mellett ivókút épült, valamint kerékpártárolókat és pingpongasztalt telepítettek. A projekt a Széchenyi Terv Plusz program keretében valósult meg.
A Malom-tó mesterségesen létrehozott vízterület, mai formáját az 1970-es évek elejére alakították ki. A meder vájása során kinyert földből gátakat, töltéseket és a közeli lakótelepek altalaját építették meg. A városi tó a Vértesből érkező csapadékvíz és kisebb villámárvizek kezelésével a térség vízgazdálkodásának egyik kulcseleme.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA Duna alacsony vízállása miatt veszélybe kerülhet Budapest ivóvízbázisa
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Hidrogénnel töltenék meg a jövő energiahálózatait: fontos teszt indul Romániában
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaMi történik, ha kiesik a hazai olajfinomítás közel fele? A Mol most visszaállította a teljes kapacitást
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚj lendületet kaphat az építőipar: milliárdos beruházásokat indíthatnak el az új lakástámogatások
