Zöldinfó
Gyorsan terjedő inváziós bogár fenyegeti a hazai kőrisfákat
Veszélyben a hazai kőrisállomány, már fertőzött fákat is azonosítottak a szakemberek.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriumi vizsgálatai megerősítették, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár (Agrilus planipennis) megtelepedett Beregsurány térségében és már szaporodik – írja az alternativenergia.hu. A hazai és európai kőrisállományok, köztük a magyar kőris regionális alfaj védelme érdekében a növényvédelmi hatóság folyamatosan végzi a felderítést és megteszi a szükséges szigorú intézkedéseket. A védekezés sikeréhez kulcsfontosságú a korai felismerés, amiben a lakosság és az erdészeti szakemberek együttműködése is jelentős segítséget nyújthat. A kőrisrontó karcsúdíszbogár kiemelt zárlati károsító, amely az egyik legveszélyesebb inváziós erdészeti kártevő. Rövid idő alatt végzetes károkat okozhat a kőrisállományokban. Lárvái a fák kérge alatt fejlődnek, járataikkal megszakítják a víz- és tápanyagszállítást, így a fertőzött fák fokozatosan legyengülnek, majd elpusztulnak. A fertőzött fák nem menthetők meg, ezért a korai felismerés és a gyors beavatkozás kulcsfontosságú a károsító terjedésének megfékezésében.
A kőrisrontó karcsúdíszbogarat Magyarországon elsőként Beregsurányban azonosították: a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének (ERTI) csapdája fogta meg a zárlati károsító két kifejlett példányát. Ezt követően intenzív felderítés indult, mely során a növényvédelmi szakemberek az érintett területen már tüneteket mutató kőrisfákat is találtak. A begyűjtött lárvák és kifejlett bogarak alapján a Nébih laboratóriuma megerősítette, hogy a kőrisrontó karcsúdíszbogár több különböző fejlődési alakban is jelen van Magyarországon.
A fakéreg alatt észlelt lárvák jelenléte azt bizonyítja, hogy a károsító az érintett területen már megtelepedett és szaporodik. A jelenlegi tudományos ismeretek alapján a fertőzés továbbterjedésének megakadályozására az egyetlen igazán hatékony védekezési mód a fertőzött fák és a 100 m-es körzetükben található gazdanövények eltávolítása és megsemmisítése. A szigorú intézkedés a kártevő életciklusának megszakítását és az egészséges állományok védelmét szolgálja. A nemzetközi tapasztalatok alapján ugyanis e nélkül a kőrisrontó karcsúdíszbogár Európa kőrisállományának jelentős pusztulását okozhatja, így hazánk őshonos kőrisfajait, köztük a Kárpát-medencében kiemelt természeti értéket képviselő magyar kőrist, valamint az erdei állományokat, települési fasorokat és parkokat is súlyosan veszélyezteti.
A Nébih és a területileg illetékes növényvédelmi hatóságok folyamatosan ellenőrzik az érintett térségben a kőrisállományokat a fertőzési gócok mielőbbi azonosítása és felszámolása érdekében. Ehhez fontos, hogy a lakosság, az erdőgazdálkodók és a szakemberek a kőrisfákon észlelt gyanús tüneteket, például a korona ritkulását vagy a kéreg leválását haladéktalanul jelezzék a hatóságok felé a tematikus bejelentő űrlap segítségével.
Zöldinfó
A természetvédelem újabb sikere: pingvinfióka született Szegeden
A gondozók nevelik a pápaszemespingvin-fiókát a Szegedi Vadasparkban.
Mennyibe kerülne egy napelemes rendszer akkumulátoros energiatárolóval? Tudja meg az ingyenes kalkulátor segítségével! Kattintson ide! (x)
A gondozók nevelik a pápaszemespingvin-fiókát (Spheniscus demersus) a Szegedi Vadasparkban, amely augusztus végén kelt ki, és a tervek szerint egy hónap múlva a madár már csatlakozhat az állatkert pingvincsapatához – írta az alternativenergia.hu. A fióka – amely szülei már a Szegedi Vadasparkban születtek – augusztus 27-én bújt ki a tojásból. Anyja elpusztult, és apja egyedül nem folytatta a gondozását, így az állatkert munkatársai vették át a fióka ellátását. A szülőktől való elválasztás egyébként is erre az időszakra esett volna, hiszen az állatkertben nevelt fiatal pingvineknek meg kell tanulniuk kézből elfogadni a táplálékot. Ez azért is fontos, hogy a gyógyszereket be lehessen adni nekik. A következő lépés a csapatba való beilleszkedés lesz. Ezt fokozatos összeszoktatás előzi meg, hogy a fióka és társai is megbarátkozhassanak egymással.
A Nemzetközi Fajmegmentési Program (EEP) keretében 2011 végén érkeztek az első pápaszemes pingvinek a Szegedi Vadasparkba, és egyből állatkert egyik legnépszerűbb lakóivá váltak. 2014-ben jött világra az első fióka, majd évente számítani lehetett a csapat gyarapodására, amely azt mutatja, hogy jól érzik magukat a szegedi otthonukban. A pápaszemes pingvinek hosszú távú monogám kapcsolatban élő gondos szülők, s ennek tanújelét adták az állatkertben is. A pápaszemes pingvineknél rendszerint mindkét szülő kiveszi a részét a költésből és a fiókanevelésből. A fiókák első, pihés tollruhája még nem vízhatlan, így az úszással várniuk kell, amíg kialakul a vízi élethez megfelelő tollazatuk. A fiókák tollazata szürkés színű, a felnőttekre jellemző fekete-fehér színű tollazat két év alatt alakul ki.
A pápaszemes pingvinek, melyek testhossza 40-60 centiméter, tömege 2-4 kilogramm nem sarkvidéki környezetben, hanem Dél-Afrika partvidékén élnek. Az egyetlen afrikai pingvinfaj magyar nevét a szeme fölött megfigyelhető csupasz, rózsaszínű bőrfelületről kapta, amely a testhőmérséklet szabályozásában játszik fontos szerepet. A hőmérséklet emelkedésével több vér jut ide – a bőr színe is élénkebbé válik ilyenkor – ami könnyebben lehűlhet.
Képesek akár 20 km/h sebességgel úszni és akár 30-70 km-t megtesznek egy út alatt. A táplálékért akár 30 méter mélyre is lemerülnek. Úszás közben fehér színű hasuk a vízi ragadozók, fekete színű hátuk a ragadozó madarak megtévesztésére szolgál. Veszélyt jelent rájuk az olajszennyezés, a táplálékuk megritkulása a halászat miatt, valamint a guanóbányászat, amely során a madarakat megzavarták és ez a létszámuk csökkenéséhez vezetett.
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaJó hírt kaptak a napelemes háztartások, határidőt módosított a kormány!
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaRiasztó eredményeket hozott a magyar napelemes rendszerek vizsgálata
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaFelborult a természetes egyensúly: a Balaton vízgyűjtője már több vizet veszít, mint amennyit nyer
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaEgyre súlyosabb a vízhiány: azonnali intézkedéseket sürgetnek
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaEgy újabb figyelmeztető jel: teljesen eltűnt a Triglav-gleccser
